Szilárda
2 °C
6 °C
Index - In English In English Eng

Meddig kap még türelmet Dörner és Nemcsák?

2013.05.16. 07:52 Módosítva: 2013.05.16. 09:58
A Nemcsák Károly által igazgatott József Attila Színház egy év alatt 40 ezer, a Dörner György vezette Újszínház 20 ezer látogatót vesztett. De két másik olyan színház is alacsonyabb számokat ért el, aminek Tarlós István főpolgármesterré választása után cserélték le az igazgatóját. Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes szerint ez normális, és nem terveznek változtatást. Alföldi Róbert szerint viszont tárgyaltak vele arról, hogy vegye át az Újszínház vezetését.

A fővárosi önkormányzat gazdasági bizottsága a napokban tárgyalta a fővárosi fenntartású színházak 2012-es pénzügyi beszámolóit. Az ötórás ülésen kiderült, hogy a 13 színház közül kettő a József Attila Színház és az Újszínház sok látogatót vesztett.

A Szabad tér a nagy nyertes

Az Index birtokába került dokumentumokból kiderül, hogy a 13 színházból 8-nál nem csökkent, sőt, 7-ben pedig még növekedett is a jegyárbevétel 2011-hez képest.

A legnagyobb jegyárbevétele a Madách Színháznak van, tavaly 652 millió forintot hagytak látogatói a pénztárakban, a második helyen a Vígszínház szerepel 561, a harmadikon a Szabad tér színház  290 millió forinttal, utóbbi egyébként a legjobb eredményt elért színpad is, egy év alatt 147 százalékkal növelte bevételeit. Öt színházban azonban csökkent a jegyárbevétel, a legnagyobb mértékben az Újszínházé (58 százalékra esett vissza), majd a József Attiláé (66), a Vígszínházé (89), a Trafóé (93) és a Thálié (96).

A jegyárváltozásoknál beszédesebb adat azonban a látogatószámok változása. Míg a Centrál, a Madách, a Szabad tér és az Örkény Színház a 2011-es adatokhoz képest több látogatót vonzott, négy színházat kevesebben látogattak tavaly, mint az azt megelőző évben. (A Bábszínház, a Katona József, a Radnóti és Vígszínház esetében nincs 2011-es nézőszámról adat, mivel ezek a színházak abban az évben alakultak át intézményből gazdasági társasággá.)

 
  fizető nézők száma      
  2011 2012 1 jegyre jutó közpénz átlagos  jegyár FT jegyárbevétel aránya 
Bábszínház   na    96 832  5946   825  12%
Centrál színház   96 163    100 363  3676   2 470  40%
József Attila   116 156    76 701  4535   1 604  26%
Katona József   na    87 292  7217   1 840  20%
Kolibri Színház   54 513    54 158  5718   920  14%
Madách   220 536    224 085  4002   2 913  42%
Örkény   56 732    64 357  5774   1 746  23%
Radnóti   na    51 176  7104   1 913  21%
Szabad tér   69 620    78 167  3886   3 715  49%
Thália   106 130    98 055  4689   1 896  29%
Trafó   37 710    35 563  8623   1 120  11%
Újszínház   63 777    43 667  10309   1 266  11%
Vígszínház   na    320 309  3995   1 753  30%
 

Bozsik és Kálomista

A négy vesztes színházban egy közös van: mindegyiknek Tarlós István főpolgármesterré választása után cserélték le az igazgatóját. A Trafó Kortárs Művészeti Központ - ami viszonylag keveset bukott 2011-hez képest, 2 ezerrel kevesebben látogatták (37-ről 35 ezerre csökkent) - kálváriája hosszú hónapokig zajlott, miután Szabó György korábbi igazgató mandátumának lejárta után a pályázaton nyertes Bozsik Yvette táncművész az őt ért támadások után lemondott. A főváros májusban új pályázatot írt ki a posztra, az első fordulót érvénytelennek nyilvánította, majd a második fordulót követően Nagy József vajdasági származású koreográfusra bízták a posztot szeptember elsejétől.

Szintén kisebb veszteséget könyvelhet el a Thália Színház, amit tavaly január 1-től Bereményi Géza és Kálomista Gábor irányít, akik Zimányi Zsófiát váltották a poszton. A Thália 2011-es 106 ezres nézőszáma tavaly 98 ezerre csökkent, pedig a színház még együttműködési megállapodást is kötött a közmédiával a teátrum népszerűsítésére. Az MTVA minden előadásukat rögzíti és leadja valamelyik köztévén. Kálomista - akinek felesége, Kálomista Zsuzsa a közmédia filmbeszerzésért is felelős igazgatója - sokáig nem volt hajlandó a megállapodás összegéről nyilatkozni, sőt még egy sajtótájékoztatóról is kirohant, amikor erről kérdezték. Végül az Átlátszó birtokába került iratokból kiderült, hogy 92 millió forintot kapnak a közmédiától, ami jól jöhet a csökkenő bevétel pótlására.

Nemcsák és Dörner

Az igazgatóváltás két legnagyobb vesztese a József Attila Színház és az Újszínház, mindkét teátrum elvesztette nézőinek egyharmadát. A József Attiláé egy év alatt 116 ezerről 76 ezerre, az Újszínházé 63 ezerről 43 ezerre esett vissza. A József Attila Színház igazgatói pályázatát 2011 nyarán a szakmai bizottság javaslata ellenére Nemcsák Károly nyerte el, miután a teátrum korábbi igazgatója, Méhes László lemondott, a helyére ideiglenesen kinevezett Koltay Gábor pedig összeveszett Tarlóssal, mivel úgy gondolta, hogy joga van színészeket leszerződtetni.

Ahogy azt a szakmai bizottság is feltételezte, Nemcsák családi vállalkozást csinált a befogadó színházból, ahol sűrűn játsszák a Turay Ida és a Soproni Petőfi Színház darabjait, előbbinek felesége lánya az igazgatója, utóbbit pedig felesége vezette.

József Attila Színház 2011 2012 %
Bemutatószám   2   7    350  
Előadásszám  247    216    87,45  
Fizető néző db  116 156     76 701   66,03  
Netto jegyárbevétel Ft  185 359 000     123 019 000   66  
 
A fővárosi önkormányzat fenntartása alá tartozó színházak igazgatói kinevezései közül azonban nem ez, hanem az akkor még Új Színház néven futó teátrum ügyei kavarták a legnagyobb vihart.
 
Ahogy Nemcsák Károly, úgy Dörner György sem hozta nyilvánosságra pályázatát, amivel elnyerte a posztot, azonban az ő esetében azonnal kiderült, hogy a pályázatokat elbíráló szakmai bizottság szakmaiatlannak és szakszerűtlennek minősítette. Tarlós István főpolgármester ennek ellenére Dörnert nevezte ki Márta István utódjául 2012 február elsejével, ami nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. A színház előtt tüntetést is tartottak, többek között azért is, mert Dörner Csurka Istvánt szerette volna intendánsnak, és a színházat "a szociálliberális iga alatt nyögő magyarság miatt" Hátország Színháznak nevezte volna át.
  
Az Újszínház tavalyi pénzügyi mérlege azért is meglepő, mert a teátrum fenntartói támogatása közel 10 millió forinttal 407 millióra nőtt, az egy jegyre adott állami és önkormányzati támogatás pedig 3000 forinttal 10 300 forintra emelkedett. Mindeközben ugyan a színház bemutatóinak száma emelkedett, az előadásoké már csökkent, állítólag főként azért, mert voltak olyan napok, amikor le kellett mondani az előadást, annyira kevesen váltottak rá jegyet. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a jegyárbevétel 58 százalékra esett vissza, évi 94 millióról 55 millió forintra.
Újszínház 2010 2011 2012
Bemutatószám   10    6    15 
Előadásszám   308    309    234 
Fizető néző db   69 692    63 777    43 667 
Netto jegyárbevétel Ft   102 996 000    94 811 000    55 292 000 
 

A városháza elégedett

Az Index úgy tudja, hogy a gazdasági bizottság ülésén ott volt az összes fővároshoz tartozó színház igazgatója, így Dörner György is, aki az ellenzékre és a médiára fogta a látogatók visszaesését, míg Nemcsák Károly pedig arról beszélt, hogy az előző igazgató miatt rossz körülmények között vette át a teátrumot. Úgy tudjuk, hogy bár az ülésen részt vett Csomós Miklós kultúráért is felelős főpolgármester-helyettes, érdemben nem minősítette a színházak elért eredményeit.

Az Index ezért megkereste a főpolgármester-helyettest, hogy megtudja, mennyire elégedett a József Attila Színház és az Újszínház látogatószámaival és jegyárbevételeivel, és meddig kap még türelmet a két direktor tekintettel arra, hogy Tarlós István korábban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az új igazgatók nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, úgy felülvizsgálhatja döntését.

A városháza kérdéseinkre írásban válaszolt. Eszerint Csomós Miklós és a városvezetés nem tervez a két színház vezetőségében változásokat, mint a főpolgármester-helyettes írja, "Dörner György és Nemcsák Károly megbízása 5 évre szól". Csomós úgy véli, hogy "nem szorul különösebb magyarázatra az a tény, hogy amikor egy színházban a vezetőváltás profilváltással és a társulat cseréjével jár együtt, a nézőszámban visszaesés következik be.  Idő kell az új repertoár kialakítására és az új közönségbázis kiépítésére".

Arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e ezen színházak támogatásának csökkentését, Csomós úgy felelt, hogy "a 2013. évre szóló támogatást a fővárosi közgyűlés februári közgyűlésén elfogadta. A következő költségvetési évre szóló támogatás megállapítása több tényezőtől is függ. A központi költségvetésből az egyes színházakat megillető támogatás összege mellett az önkormányzat és a színház között kötött fenntartói megállapodásban rögzített feladat- mutatók, elvárások teljesítéstől is. Ezen szempontok vizsgálata mellett tesz majd javaslatot a fenntartó a színházak támogatásra, így a kérdésben említett teátrumokéra is".

Csomós egyébként összességében elégedett volt valamennyi színház beszámolójával. Mint kérdésünkre írta: "az előadó-művészeti szervezetek működése sem független a gazdasági környezettől. A nehéz körülmények ellenére is még igen magas nézettségről beszélhetünk. A főváros tulajdonában álló színházak látogatószáma az elmúlt években csaknem megegyezett a fővárosban élők számával”.

Arra is kitért a válaszában, hogy „a színházak túlnyomó része pozitív mérleggel zárta a tavalyi költségvetési évet. A színházak jól gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal, több esetben önerőből felújításokat, fejlesztéseket végeztek, nem utolsó sorban pedig a takarékos gazdálkodás mellett jelentős szakmai sikereket értek el".

Alföldire bízták volna az Újszínházat

Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház leköszönő igazgatója az Indexhez szerda éjszaka elküldött közleményében visszautasította azt, hogy a városháza az Újszínház eredményeit a Nemzeti 2009-es adataihoz hasonlította szerda este, mondván, azok is csökkentek, miután Alföldi Jordántól átvette a színházat. Mint Alföldi írja, "az Újszínház által képviselt művészi szemlélet semmilyen módon és semmilyen formában nem köthető a Nemzeti Színház eddigi művészi munkájához, működéséhez és szellemiségéhez. Még a számok tükrében sem".

Alföldi szerint a Főpolgármesteri Hivatal közleményében valótlan adatok olvashatóak, "a megjelentekkel ellentétben a Nemzeti Színház 2008-ban 457 előadást tartott 122 875 néző előtt. Az egy előadásra jutó nézőszám tehát 268,8. Első teljes igazgatói évemben, 2009-ben 369 előadást tartott a Nemzeti Színház, 108 793 nézőnek. Az egy előadásra jutó nézőszám tehát 294,8-ra nőtt. A nézőszám csökkenése a Nemzeti Színház esetében 2009-ben 11,5 százalék, szemben az Újszínház több, mint 30 százalékos nézőszám-csökkenésével. A fenti konkrét számok is mutatják, hogy az a hipotézis, miszerint az Újszínház 2012-es mutatói ugyanazokat a tendenciákat tükrözik, mint a Nemzeti Színház általam vezetett  első teljes éve, nem állja meg a helyét".

Alföldi Róbert szerint "a városháza közleményében olvasható következtetések azért is meglepőek, mert 2012 végén a főváros kulturális vezetése tárgyalásokat folytatott velem arról, hogy a Nemzeti Színház vezetése után vegyem át az Újszínház vezetését, mivel a főváros is úgy ítéli meg, hogy a színház új vezetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezen szándékától a főváros kulturális vezetése később elállt".