Zsófia, Szonja
9 °C
21 °C

Országos jelentőségűvé tenné a Ludwigot az új igazgató

2013.06.20. 17:10 Módosítva: 2013.06.20. 17:14

Nemzetközileg érvényes, országos jelentőségű intézményt kíván építeni a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumból (Lumú) a budapesti kiállítóhelyet június 1-jétől öt évig vezető Fabényi Júlia.

A új igazgató csütörtöki bemutatkozó sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy 1996 óta irányít hazai közgyűjteményeket: a Szombathelyi Képtár és a Műcsarnok után júniusig a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója volt. Fabényi Júlia elárulta: azért pályázott a Lumú élére, mert szeretett volna ismét tisztán kortárs művészeti intézményt vezetni.

Egy kortárs múzeumnak tükröznie kell a mai társadalomban és művészetben lezajló gyors változásokat, és a Lumúnak egyszerre kell jól működnie kiállítótérként, gyűjteményként, kutatóhelyként, a pedagógiai munka terepeként és közösségi térként - hangsúlyozta a művészettörténész.

Hozzátette, hogy a képzőművészetre ható társtudományok előtérbe állításával, új szempontú megközelítések felkarolásával, illetve a belső szakmai tapasztalatokon és külső, elméleti kérdésfelvetéseken alapuló viták lefolytatásával kívánja megalapozni az új kiállítási gyakorlatot.

Lapunk interjút készített Fabényi Júliával, aki elmondta: az állami támogatások érdekében nem venné annyira komolyan a múzeum függetlenségét, és hogy továbbra is benne marad a támogatásokról döntő NKA vizuális kollégiumában, de lemond az elnöki posztról.

Jönnek a hetvenes évek

A Lumúban monografikus kiállítások fogják feldolgozni a hetvenes években színre lépett generáció olyan alkotóinak munkásságát, mint Tolvaly Ernő, Lengyel András és Károlyi Zsigmond, valamint a jelentősebb vidéki műhelyek tevékenységét, ezzel nagy adósságot törlesztve - mondta az igazgató.

Nemzeti jellegű tárlatokon mutatkozhatnak be az osztrák, olasz művészek és a délszláv országok, Macedónia, Szerbia és Koszovó alkotói, míg a német nyelvterület művészetének feldolgozásához az igazgató vendégkurátori rendszer kialakítását tervezi. Így osztrák kiállítás jöhet létre a művészet és tudomány kapcsolatáról, a képi változásokról a globális művészetben, a hidegháború korszakának művészetéről, kiemelten kezelve a német-német helyzetet, illetve a volt Szovjetunió avantgárd művészetéről és annak a 90-es években a nemzetközi színtéren betöltött szerepéről.
Külön tárlat dolgozza fel a feminizmus elmúlt fél évszázadát és annak kritikáját, egy másik kiállítás pedig - többek között Jonathan Meese és Allain Sechaz munkáiból kiindulva - a forradalom fogalmát vizsgálja majd a kortárs képzőművészetben.

Fabényi Júlia elmondta: a gyűjteményezésben továbbra is kiemelt figyelmet fordít a progresszív tendenciákra, a kollekciót azonban szeretné kiegészíteni kortárs osztrák és délszláv, illetve lehetőség szerint olasz munkákkal is, ahogy a gyűjtemény hazai részének "fehér foltjait" is fel kívánja számolni.

Az új igazgató célja, hogy a Lumúból országos jelentőségű múzeumpedagógiai központot hozzon létre, valamint kutatási együttműködéseket tervez a nagy vidéki művészeti intézményekkel is.

A múzeumok éjszakáján Soma Mamagésa

A Ludwig Múzeum Múzeumok éjszakájára tervezett programját az intézmény kommunikációs osztályvezetője mutatta be: Piringer Patrícia elmondása szerint ezúttal a társművészetek helyett a szorosabban vett múzeumi programokra helyezik a hangsúlyt. Ennek jegyében tárlatvezetéseket tartanak a Lumú kurátorai, de A meztelen férfi című kiállítást például Soma Mamagésa vezetésével is végigjárhatják a látogatók.

A felnőtt vendégek egy férfi aktmodell és egy rajztanár segítségével tanulhatnak meg "meztelen férfit" rajzolni, az éjszakai Szabadegyetem extra a pornográfia és művészet kapcsolatát tekinti át, a könyvtárban pedig óránként művészeti prezentációk várják a közönséget Férfiakt a művészetben címmel.