Bosszúból nem kapott engedélyt az Ozora?

2013.08.06. 14:05
Múlt héten az utolsó pillanatban derült ki, hogy nem kapja meg a nyitáshoz szükséges engedélyeket az Ozora. Több ezer ember állt már a kapuk előtt, és azóta is tömegek tombolnak azon a fesztiválon, amely elvileg ki sem nyithatott volna. Gerendai Károly szerint az eset jól mutatja, mi a magyar szabályozás hibája.

Egy fesztivál engedélyeztetése nagyon összetett feladat, és minden rendezvény esetén más-más hatóságokkal kell egyeztetni. A helyi önkormányzatok persze mindig szerepet játszanak, és az azon kívül álló szakhatóságok is, így a rendőrség, a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a mentők, vagy az ÁNTSZ. A tapasztalt fesztiválszervezők pedig már tudják, hogy mikor kell helyi és mikor megyei jogú hatósághoz fordulni, és az ilyen eljárások rutinszerűen futnak évről évre. Mindezek alapján áll össze a biztonságtechnikai terv, amelyet a rendezvényt biztosító cég ír.

Mindenhez engedély kell

De a különböző engedélyeket befolyásolja például a fesztivál mérete is, és vannak rendezvények, amelyeknek speciális elbírálásra is számítaniuk kell. Ilyen például a VOLT Fesztivál, amelyet Natura 2000-es területen építenek fel minden évben, és amihez ezért külön környezetvédelmi engedély is kell. Ezt tavaly csak az utolsó pillanatban kapta meg. A Sziget speciális problémája pedig az, hogy lakott területen belül van, ezért a hangerőnek az országos és az önkormányzati rendeletben foglaltaknak is meg kell felelnie. Máshol a műemlékvédelem kap szerepet, vagy a területfoglalási engedély beszerzése okozhat gondot.

Ráadásul egy-egy rendezvényen belül vannak olyan engedélyköteles feladatok, amelyek nem férnek bele egy általános kategóriába sem. Ilyenek az úgynevezett mutatványos eszközök, például a bungee jumping, ezek engedélyeztetésével viszont a szolgáltató alvállalkozó foglalkozik, a fesztivál műszaki vezetője pedig csak ellenőrzi a papírokat. Ehhez hasonlóan sok más engedélyeztetési feladatot is kiszerveznek a Szigeten, a VOLT-on, a Balaton Soundon, és a Hegyalja Fesztiválon is, tudtuk meg Bukovinszky Bélától, aki többek között utóbbi főszervezője. Ilyenek a büfék előírás szerinti papírjai, de a mosdókért, mobilvécékért, zuhanyzókért is alvállalkozók felelnek.

A szabályozás az elmúlt évtizedekben összesen kétszer változott számottevően. Először 2006-ban, az augusztus 20-i tragédia után, amikor főleg a mobileszközök építési engedélyeztetése szigorodott. Bukovinszky szerint ha ezt később nem enyhítik vissza, néhány eszközt ma sem lehetne használni. Második alkalommal pedig 2011-ben, a West Balkán-tragédia után szigorítottak, akkor főleg a ki- és bejáratok körüli biztonságra mentek rá a jogalkotók, majd a felügyeleti szervek. Azóta ráadásul nem elég, ha a szervezők külön-külön tárgyalnak minden hatósággal, és egyénileg is bejárják a helyszínt, de a hatóságok egymás véleményét is hallani, látni akarják, amiből aztán gyakran lesz káosz.

Négy hónapos előkészítés

Nem szerencsés, amikor például a rendőrség bele akar szólni az ÁNTSZ dolgába, vagy fordítva – mondja Lakos László, aki évekig felelt a Sziget, a VOLT és a Balaton Sound engedélyeiért, és most is egy fontos technikai szereplő. „Erre a szigorításra nem lett volna szükség, ha az önkormányzatok már korábban is betartották volna ez előírásokat” – mondta az Indexnek a technikus. Ha ezeket a vitákat mégis sikerül valamilyen módon rendezni, Lakos akkor küldheti el a paksamétát az illetékes jegyzőnek, aki a kiadott vélemények és a korábbi tapasztalatok alapján dönt.

A hatósági engedélyeket legkésőbb harminc nappal a rendezvény kezdete előtt kell kikérni, de Lakos már 3-4 hónappal a fesztivál előtt elkezd egyeztetni. Szemétszállítás, vízellátás, szennyvízelvezetés, vécék száma, még azt is engedélyeztetni kell, hogy mi történik majd a fáradt olajjal, ha elfogyott a lángos – mondja Lakos, akinek harminc éve ez a munkája. Mindennek egyébként minimálisak a költségei, csak pár ezer forintról van szó.

Ha viszont egy engedélyt már kiadtak, nem jellemző, hogy visszavonják. Bukovinszky Béla egyáltalán nem emlékezett ilyenre, Lakos pedig csak nagyon régi eseteket idézett fel. Szerinte ilyen legtöbbször az ÁNTSZ kezdeményezésére történt, egyszer például az EFOTT is miattuk zárt be.

Az Ozora mint orvosi ló

A szakembereket megkérdeztük arról is, hogy mi történhetett az Ozorán, vajon miért nem kapott engedélyt. Bukovinszky úgy látja, hogy az Ozora távol áll a magyar fesztiválszervező szakmától, szervezői nem tagjai a szervezetnek, és jellemzően külföldiek. „Egészen biztos, hogy ahhoz, hogy egy ilyen rendezvény mostanáig működhetett, ahhoz a helyi szervek összekacsintására volt szükség” – mondta, és hozzátette, hogy "ezt egy becsületes szakhatóság nem engedélyezte volna". Bukovinszky úgy tudja, hogy a tavalyi razzia során a jegyzőt és rendőröket is kihallgattak. Ő idén olyan pletykákat is hallott, hogy az Ozora szervezői között személyes ellentét volt, és egyik a másiknak bosszúból tett alá.

Lakos László az Ozoráról azt mondta, csak sajtóhírek és pletykák alapján tájékozódott, de hallott olyat, hogy a rendőrség idén eleve elhatározta, hogy nem engedi megrendezni a dádpusztai eseményt.

Gerendai Károly szerint a Dádpusztán kialakult helyzet jól mutatja, hogy „nem túl szerencsés a szabályozás", vagyis hogy akkor adják ki az engedélyeket, amikor egy fesztivál már felépült. „A szervezők egy évet áldoznak rá, hogy előkészítsenek egy ilyen fesztivált, ide utazik több ezer ember, és a rendezvény előtti napon derül ki, hogy hiányzik az engedély.” Ma Magyarországon gyakorlatilag nem lehet úgy fesztivált, koncertet szervezni, hogy azelőtt kiadták volna az engedélyeket, mielőtt a szervező felépítette volna a fesztivált. Gerendai szerint ez óriási kockázatot jelent.

A szabványosítás, az hiányzik

A Sziget főszervezője szerint egységes kritériumokat kellene előre megfogalmazni, hogy világos legyen, mik az elvárások, amelyeknek meg kell felelni, és nem fordítva, utólag jelezni a problémákat. Azt szeretné, hogy ha ezeket az előre felállított szabályokat teljesíti a szervező, akkor automatikusan megkapja az engedélyeket. „Persze tudom, hogy nem egyszerű, mivel rendezvény és rendezvény között is hatalmas különbségek vannak, de máshol is van a világon rendezvényszervezés, máshol is találtak megoldásokat, és a hazai szakmai szereplők véleményére is jobban kellene hallgatni” – mondta Gerendai.

Amikor kiderült, hogy baj van, a Sziget felajánlotta az Ozora szervezőinek, hogy ha nem tarthatják meg a fesztivált, és esetleg vissza kell váltaniuk a jegyeket, azoknak a fesztiválozóknak, akik erre igényt tartanak, beszámítják az Ozora-bérletét egy Sziget-bérletbe. A budapesti rendezvény szintén ezen a héten van, és az ozorások így féláron juthatnának be. Az Ozora szervezői azonban egyelőre inkább abban bíznak, hogy megtarthatják a rendezvényt, lesz megoldás.

Az eddigi hírek szerint az Ozorára a helyi jegyző nem adhatott engedélyt, mert a sárbogárdi rendőrkapitány a rendezvény biztosítási tervének hiányosságaira hivatkozva nem támogatta megtartását. A szervezők azt állítják, már május 6-án benyújtották a kérelmüket, az engedélyek hiányáról pedig egészen péntekig nem tudtak, mivel nem tájékoztatták őket. Mivel a hiánypótlás határideje hétfőn lejárt, a szervezők az illetékes kormányhivatalhoz fordultak, hogy az vizsgálja felül a jegyzői határozatot.

Az Ozora hivatalosan csak kedden kezdődik, de már a hétvégén több ezer, főleg külföldi vendég várt a helyszínen. Gerendai Károly szerint most két megoldás képzelhető el. Az első, hogy a hatóságok nem avatkoznak be, a döntéshozók pedig újraértékelik a szabályozást, megpróbálnak megoldást találni. A második, hogy a rendőrség megpróbál érvényt szerezni a döntésnek, „annak azonban beláthatatlan következményei lennének” – mondta a szigetes, hozzátéve, hogy bízik benne, hogy a rendőrök is a békés megoldást választják.