Nóra, Lili
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Magyarázzuk a bizonyítványunkat

2013.08.25. 15:39
Olvasónk levelére válaszul vidám kvízzel emlékezünk meg a magyar nyelv két létenyes arszlánjáról.

Valóban nincs Önökben természetes, belső vágy nyelvünk vadhajtásainak mellőzésére vonatkozóan? Nincs Önökben természetes igény a szép magyar beszéd művelésére? Nem gondolják, hogy Arany János forog a sírjában?” – írta a héten lelkes olvasónk.

Dehogy nincs! Olyannyira, hogy éjszakánként a Kazinczy utcai bulinegyedet járva jóideje azon törjük a fejünket, hogy hogyan és mivel emlékezhetnénk meg stílszerűen a nyelvújítás két nagyágyúja, Kazinczy és Kölcsey Ferenc halálának 177., illetve 175. évfordulójáról.

Aztán jött a szikra: úgy döntöttünk, válasz helyett kvízt állítunk össze, amelynek résztvevői most végre megmutathatják, hogy mitől döglik a rovar, él a nyelv és dagad az Index olvasóinak műveltsége.

Pénzcsűrnökről és mindeményedelemről keveset hallunk manapság, bankárról és egyetemről annál többet – az utóbbi kettő is nyelvújításkori szó, csak rokonértelmű elődeikkel ellentétben el is terjedtek. A sort folytathatnánk: valaki sokat agyalt vele, mégsem hívjuk útnaklatnak a küldetést, tevepárducnak a zsiráfot és élenynek az oxigént.

A nyelvújítás sikersztorijairól sokat olvashattunk, hallhattunk, érettségizhettünk: hova lennénk ma vizsga, gyár, ipar, kapa, olyasmi és irka-firka nélkül... Kvízünkben mégis főleg a másik csoportra koncentrálunk: a fura szavakra, amelyek mégsem terjedtek el, felidézve a nyelvújítás történetének leghátborzongatóbb epizódjait.

Néha a megalkotott szavak bonyolultabbra sikerültek az eredetinél. Ki vagy mi volt a dalabáj zenér?
Kesztyűről és lábtyűről ma is sokat hallunk, de mi lehetett a makktyú?
Horvát István, a XIX. század első felének oklevélkutatója ma arról közismert, hogy kicsit túlbuzgó módon visszafelé nyelvművelt: idegen szavak magyar eredetijét költötte meg. Karthágó Kard-hágó, Stockholm Istókhalma, Dareiosz Taréjos volt az ő olvasatában. De mi volt Arisztotelész ősi magyar neve?
A Nemzeti Sport 1931-ben írt ki Tessék magyar szavakat keresni a sport fogalmainak kifejezésére címmel pályázatot a sportszavak magyarítására. A felhívás mozgalommá nőtt, sok ekkor született szót (például: lelátó, szurkoló, fonák, tízpróba) máig használunk. A lap olvasói a gólt is magyarosították, felmerült például a zutty is, de végül egy másik ígéretes verzió nyert a pályázaton. Éspedig?
Szintén nem terjedtek el: a bőrszeg, bibircs avagy szemölcs (stopli), a horpasz vagy mezsgye (taccs, azaz bedobás) a botozó (hoki), a csűrő (szlalom), a fortély (taktika) és a firka (dribli, azaz cselezés).
Népszerű módszer volt az összetett szavak összerántása, így született például a csőr (cső+orr), a könnyelmű (könnyű+elméjű) és higany (híg+anyag). De vajon honnan származik a rovar szó?
…és a kevésbé elterjedt ding?
Ki volt a hasonszenvész?
A nyelvújítók, amikor kifogytak az ihletből, sokszor készen talált nyelvjárási szavakat emeltek a köznyelvbe, így lett például közismert szó a bucka, a csapat vagy a doboz. Néhány szó jelentése meg is változott útközben, a páholy például korábban csűrt, a rikkancs csőszt jelentett. De mi volt a hölgy eredeti jelentése?
Melyik szerencsétlen állatnak szánták a hamvába holt restnök nevet?
Mi volt a hosszáta?
Sajnos nem sikerült a válaszok elmentése. :(
Kérjük próbálja meg újra.