Emma
5 °C
23 °C

Nem lesznek Capa-fotók a Capa-központban

2013.08.30. 08:05
Megalakult a Robert Capa kortárs fotográfiai központ, jelentette be az igazgató, Kőrösi Orsolya csütörtökön. Az intézmény a születés után rögtön kapott is 155 millió forint támogatást, és egy ígéretet, miszerint 2014-től évi 198 milliónyi költségvetési pénzből gazdálkodhatnak. Mindezek felett a múzeum épületet is kapott, mégpedig Budapest egyik pezsgő részén, a Nagymező utcában.


Öröm:

A fotónak eddig nem volt állami múzeuma, de most megalakult a Robert Capa fotográfiai központ.

Kaptak pénzt, épületet, befolyásos igazgatót.

Bánat:

Kitúrtak a helyéről egy kedvelt kortárs képzőművészeti múzeumot, az Ernstet.

Nem készült előzetes terv, hogy milyen múzeumra lenne igény. Ködös, hogy mit akarnak majd kiállítani.

Nem a közönség vagy a szakma, hanem Orbán Viktor szava hívta életre az intézményt. Az igazgatói posztot nem pályáztatták.

A Capa-intézetben nem lesznek Capa-fotók.

A mostoha körülmények közt tengődő Fotográfiai Múzeumnak a majdani múzeumi negyedet ígérték meg, de a távlati tervben ők sem bíznak, ezért megpróbálták megszerezni a Capa-központot. Kiszorítósdi.

Mindez akár örömhír is lehetne, hiszen a fotóval eddig még a képzőművészetnél is mostohábban bánt az állam. A műfajnak annak ellenére sem volt hivatalos múzeuma, hogy ha valamit ismernek a világban a magyar művészeti, vizuális produktumokból, akkor az a fotó. Robert Capa, André Kertész, Munkácsi Márton vagy Brassai neve egyenesen jobban ismert Párizsban vagy New Yorkban, mint nálunk.

Fotóval mégis csak két magánintézmény, a kecskeméti Fotográfiai Múzeum és a Mai Manó foglalkozott. Ezekből az előbbi nem kap állami támogatást, az utóbbi évi 20 millióból gazdálkodik.

A Robert Capa századik születésnapjára nyíló intézmény mégsem az általános megnyugvást hozta el a művészeti életben. A kormány kulturális kérdésekben mutatott koncepciótlansága és érdektelensége a terv minden elemében megmutatkozott, és így végül is csak a zavart fokozta az amúgy jó kezdeményezés.

Kitúrt egy múzeumot

A Capa-központ első körben kitúrta helyéről a patinás Ernst Múzeumot. A kortárs képzőművészeti múzeum eddig is fontos színtere volt a magyar művészeti életnek. A közepes léptékű intézmény átmenetet képviselt az olyan csúcsintézmények, mint a Műcsarnok vagy a Ludwig, és a kis galériák közt. Az Ernst a középgeneráció kiállításainak terepe volt, a már elismert, de még nem sztárstátuszú művészek egyetlen rangos bemutatkozási helyeként tartották számon. Szerepe pedig csak nőtt azzal, hogy a kulturális kormányzat szétverte a Műcsarnokot, az igazgató például a héten távozott, egy bizonytalan jövőjű intézményt hagyva hátra.

Bár Kőrösi Orsolya a délutáni fogadáson mondott beszédében azt mondta, a kortárs képzőművészet is örömmel fogadta a hírt, a valóság ezzel szemben az, hogy a kortárs képzőművészet nagy felháborodással fogadta, hogy megszüntették a múzeumát. Amely egyébként százéves működése alatt mindig is a kortárs képzőművészet bemutatóhelye volt, Ernst Lajos pont ilyen céllal hozta létre.

Kőrösi lapunknak elmondta, hogy nem túrták ki a kortárs művészetet, mert lesz számukra új kiállítóhely a hamarosan nyíló CET-ben. Mivel a CET-nek egy ideig éppen a Capa-központot és a Mai Manót is vezető Kőrösi Orsolya volt a kulturális igazgatója, felmerül, hogy miért nem a fotó költözött a vadonatúj helyre. A koncepciót azonban hiába kerestük az ötlet mögött.

Orbánnak tetszett az ötlet, megvalósult

Fokozza a hazai kulturális élet iszapbirkózás jellegét, hogy átláthatatlan az intézet alapítása is. Az indulást több oldalról is megerősített szakmai hírek szerint nem valamilyen kulturális vízió segítette, hanem hogy Orbán Viktor fotósa, Burger Barna sikerrel lobbizott a miniszterelnöknél a Mai Manót vezető Kőrösi Orsolya ötletével. Orbán pedig megígérte, hogy ha szeretnék, akkor lesz múzeum, és forrást is biztosít hozzá.

Tanulmány, vizsgálat, terv azonban nem készült arról, hogy valóban az Ernst átalakítása lenne a legjobb megoldás a vitathatatlanul szükséges múzeumhoz.

A terv 155 milliót kapott a miniszterelnöki különleges keretből, amelyet december 31-ig kell elkölteniük. Ebből fedezik az Ernst felújítását, a működést és a programokat. Született továbbá egy kormányrendelet, amely szerint jövőre az Emberi Erőforrások Minisztériumának 198 millió forinttal kell támogatnia az új múzeumot.

Capa-fotók nem lesznek

A közönség szempontjából a legfontosabb szempont, hogy hiába indul repülőstarttal a fotográfiai központ, az nem tudható, hogy mi is lesz a feladata, azon túl, hogy fotókat akasztanak majd a falakra. Múzeumokat a világ racionálisan működő részében úgy indítanak, hogy az alapítók rendelkeznek valamilyen vízióval arra vonatkozóan, hogy kikhez szólnak, mit szeretnének üzenni a közönségüknek, a műfaj mely szegmensét tervezik kidomborítani. A beszélgetésen viszont csak általánosságokról volt: megjelennek majd a nagy klasszikusok, de bevonnák a fiatal fotósokat, művészeket és dokumentarista alkotókat egyaránt. Mindenkit, aki szereti a fotót.

Szó volt arról, hogy a központ gondozza majd a Capa-hagyatékot, ami jól hangzó frázisnak tűnt annak fényében, hogy a szocialista kormány által megvásárolt Capa-sorozatot a Nemzeti Múzeum raktárában őrzik, és ott is marad. Valószínűtlen, hogy az új múzeum fiatal stábja ezt az amúgy jól feltárt és nem is túl rejtélyes életművet kutatná. (Mit kell még róla kideríteni?) A hagyaték ráadásul nem lesz állandó kiállításon a Nagymező utcában, így az intézményt vélhetően a jól csengő név miatt nevezték el Robert Capa után.

A Hillerék által irreálisan magas áron vásárolt sorozat amúgy sem olyan, amelyért direkt Budapestre kell utaznia a fotó szerelmeseinek. Három ilyen sorozat létezik ugyanis, Japánban és New Yorkban is őriznek belőle egyet-egyet , és ezek a mi megkérdezésünk nélkül is utazhatnak a világban, szerepelhetnek kiállításokon.

Kőrösi Orsolya kérdésünkre elmondta, hogy az intézménye a sajtó- és dokumentumfotóra koncentrál majd, fontosnak tartják a nemzetközi kitekintést, de adott esetben művészi fotográfiai kiállítások is lesznek.

Igazgatóváltás már a megnyitás előtt

Az igazgató egy ideig a Mai Manó vezetéséről sem kíván lemondani. Nem részletezett munkamegosztás lesz a két múzeum közt.

Nem jelent párhuzamosságot, hogy Baán László a Városliget mellé meghirdetett múzeumi negyedbe fotómúzeumot is tervezett? – kérdeztük. Nem, hangzott a válasz, mivel oda a kecskeméti fotográfiai múzeum költözik majd be, és ők inkább a művészi fotográfiával foglalkoznak. A 2017-re tervezett komplexum megnyitásában azonban úgy tűnik, nem bízik a kecskeméti múzeum igazgatója. Baki Péter információink szerint ugyanis komolyan lobbizott a kormánynál a Capa-központ vezetéséért, és néhány napig úgy volt, végül ő lehet az igazgató. A nevét a nyitás előtt napokkal húzták át, és került vissza Kőrösi Orsolya. Az a minisztériumban nem merült fel, hogy pályázatot írjanak ki az állami intézmény vezetésére.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!