Máté, Mirella
4 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Balázs Péter szerint a színésznek nem kell diploma

2013.10.08. 11:12
Hazatérne Balázs Péter a Vígszínházba, ahol huszonöt évig volt színész. Konzervatív színházat szeretne, mint ahogyan nem rejti véka alá azt sem, hogy erősen kötődik a Fideszhez.

Nem döntötte még el Balázs Péter, hogy újra indul-e a Vígszínház igazgatói posztjáért, miután a Fővárosi Közgyűlés érvénytelennek nyilvánította az ő pályázatát is. A Vígszínház Balázs Péternek nemcsak presztízs, hanem valószínűleg komoly érzelmi kötődés is, hiszen még fiatal színészként hívta őt ide Várkonyi Zoltán, és Balázs ezután 25 évig itt is maradt. Önszántából távozott 1996-ban, mert nem értett egyet az új vezetéssel, illetve saját bevallása szerint nem volt lehetősége rendezni. Igazgatóként tehát a Víg régebbi időszakához kanyarodna vissza, erre utal pályázata is, melyben „konzervatív” színházat képzel el, hiszen a Vígszínház mindig is a „delikát polgári ízlésvilág színháza volt”.

Balázs Péter pályája során sokáig a legfoglalkoztatottabb színész volt, főként komikus szerepekben tűnt fel, a nyolcvanas években nem volt tévéjáték nélküle, szerepelt rengeteg tévéfilmben, később tévésorozatokban is, mint a Kisváros vagy az Angyalbőrben, és rengeteg emlékezetes szinkron fűződik a nevéhez. Visszavonhatatlanul szerves része lett a magyar animációs filmeknek, Mekk Elek és a Nagy Ho-Ho-Ho hangjaként, de saját bevallása szerint a Poirot szinkronjára is nagyon büszke.

Csupa no name ember

Balázs Péter jelenleg a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, a posztot a szakmai bizottság javaslata ellenére kapta meg 2007-ben. Három embert szorított maga mögé, Telihay Pétert, Anger Zsoltot és Szikora Jánost. A szakma erősen bírálta a döntést, még petíciót is eljuttattak Szalay Ferenc polgármesternek, amiért figyelmen kívül hagyta az általa felkért szakmai kuratórium egyértelmű állásfoglalását. Balázs Péter a petícióval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „no name emberek részegen aláírnak papírokat a POSZT-on". A no name emberek például: Ascher Tamás, Jordán Tamás, Gothár Péter, Zsótér Sándor, Udvaros Dorottya és Für Anikó voltak. Szalay már korábban is tett rá utalást, hogy ő inkább Balázs Pétert látná az igazgatói székben, ami nem csoda, hiszen eleve ő kérte meg, hogy pályázzon.

Nemzeti oldalon

Balázs Péter Fidesz-szimpátiáját maga sem rejti véka alá, sőt 2011-ben a Színház.hu-nak adott interjújában ő maga fogalmazta meg azt, hogy a szolnoki színház vezetésére pályázók közül egyedül ő volt az, aki a nemzeti oldalt képviselte, a többiek „a város előző direkciójához álltak közelebb”. Az említett interjúban Balázs Péter elmondta, 2002-ben úgy érezte, ki kell állni a Fidesz által képviselt értékek mellett, ezért az arcát is adta a Fidesz kampányához. Saját bevallása szerint a későbbi években ezért szakmailag mellőzték. Ugyanezen interjúban Balázs Péter kifejti, hogy mivel a színház többnyire közpénzből működik, szerinte nem lehet teret adni a az önző kísérletezésnek, hanem figyelembe kell venni a közönség ízlését. Ehhez az elképzeléséhez a Víggel kapcsolatban is ragaszkodik, hiszen ahogyan pályázatában írja: A nagyszínpadon nincs helye kísérletezgetésnek, rossz értelemben vett önmegvalósításnak, ferdítésnek, úgynevezett „átdolgozásoknak”. El kell játszani a darabot, ahogy papírra vetették.

Derűs napot!

Balázs Péter pályázatából először a Népszabadság szivárogtatott ki részleteket, bár a szolnoki direktor azt nyilatkozta, hogy a pályázat augusztus vége óta elérhető a Szigligeti Színház honlapján. Augusztusi dátummal szerepel az az üzleti terv is, amit Balázs csak jóval később, a bizottsági meghallgatás után csatolt a pályázatához. Annyi biztos, hogy Balázs Péter családi színházat szeretne: „A családoknak kínálunk, csinálunk színházat, általános, katartikus, transzcendens, jellemfejlődésre, nagy alakításokra alkalmas színpadi műveket, melyek erkölcsi tanulsággal szolgálnak minden esetben, ha műfajilag sokszínűek is."

A szolnoki igazgató szerint a hangsúly a derűn van, azaz a Vígszínház minden derűs magyar ember színháza kell hogy legyen. Kifejezetten a magyar művekre szeretne koncentrálni, és nem akarja megszakítani a kapcsolatot Szolnokkal, hanem „koprodukcióban” gondolkodik. „Missziónak tekinti” a szolnoki színészek pályájának egyengetését, ezért hosszú távú együttműködésben és a műsorterv összehangolásában gondolkodik, ami számos kérdést felvet. A koprodukciós működés ugyanis eredményezheti a saját bemutatók és színészek háttérbe szorulását, mint ahogyan az történt például a József Attila Színházban is, ahol szinte minden darab kötődik a Soproni Színházhoz (amelynek Nemcsák felesége volt az igazgatója) illetve a Turay Ida Színházhoz (aminek meg Nemcsák feleségének a lánya). A koprodukció azt is jelentheti, hogy Balázs Péter fél lábbal a szolnoki színházban is bent kíván maradni. Ezt valószínűsíti, hogy maga is azt nyilatkozta, nem egyedül, hanem szolnoki munkatársaival teamként pályázott, és a meghallgatásra sem egyedül érkezett.

Az első évadokban olyan művek színpadra állításában gondolkodik Balázs Péter, mint a Vígben a Szent Johanna, Az ördög, az Országúton és a Hello, Dolly! A Pestiben a Kaktusz virága menne, a Sárga liliom, az Egerek és emberek és egy Csukás-ősbemutató. Ezek közül a Sárga Liliom és a Kaktusz virága szerepel a szolnoki színház jelenlegi repertoárjában is. Szeretné a Vígszínház számára „visszanyerni az elveszett tömegeket”, ami nem teljesen érthető, mit jelent, hiszen a Víg az egyik legtöbb nézőt vonzó magyar színház.

Barátok közt

Balázs Péter egyébként úgy érzi, hogy a sok kritikai ellenére is megszerette őt a szolnoki közönség, sőt 2011-ben újabb négy évre elnyerte az igazgatói posztot. Ez a tény valószínűsíti, hogy Balázs nem pályázott volna a Vígszínház vezetésére, ha nem bízott volna a sikerben, hiszen Szolnokon bebetonozott széke van. A szakmai közeget azonban továbbra is elutasítónak tartja, az említett interjúban arra is panaszkodott, hogy színházának produkcióit nem hívják meg a POSZT-ra. Meghívták viszont a nemrég lezajlott Vidéki Színházak Fesztiváljára, ahonnan egyetlen díjat vagy különdíjat sem sikerült elhozniuk, míg a Vígnek az idei POSZT-on hármat is, köztük a legjobb előadás díját. Emellett a tavalyi tíz legnézettebb színházi előadás közül három a Vígszínházé volt. Ha a színház nem is, Balázs Pétert számos díjat elnyert az utóbbi években, például Kossuth-díjat és a Hűség a hazához érdemkeresztet. A Jászai Mari-díjat még 1982-ben megkapta.

Hogy milyen lehet a Balázs Péter vezette Vígszínház, arra talán a legjobb példa, hogy a jelenlegi szolnoki társulatból nagyon sokan nem végeztek Színművészetit, de Balázs Péter egyébként ezt nem tartja gondnak, hiszen szerinte a főiskola „ontja az alkalmatlan színészeket”. Érdekes kérdés lehet tehát, hogy kit szeretne vajon megtartani a jelenlegi társulat tagjai közül.

Csúfos számok

Ismert, hogy az elmúlt évek igazgatóváltásai nem sültek el túl jól. A József Attila Színház látogatottsága drasztikusan visszaesett, pedig Nemcsák Károly még a felesége lánya által igazgatott Turay Ida társulattal együtt sem hozza a várt számokat. Különösen a saját bemutatóik találtak érdektelenségre. Mint azt az Index is megírta, a József Attila Színház fizető nézőinek a száma 116 ezerről 76 ezerre esett vissza az igazgatóváltás után, az Újszínházé pedig 73 ezerről 43 ezerre. A jegyárból származó bevétel előbbinél 66 százalékra, míg az Újszínház esetében 58 százalékra esett vissza. Dörner György ezzel szemben az Indexnek azt mondta, alig pár tíz nézővel csökkent előadásonként a nézőszámuk. Kérdés tehát, hogy az ezeknél jóval nagyobb Vígszínházat egy Balázs Péter-féle teátrum meg tud-e tölteni? És kicsi az érdeklődés az igazgatóváltás után a Nemzeti Színház előadásaira is, bár Vidnyánszky Attila úgy fogalmazott, számított visszaesésre, ami szerinte a sajtóból érkező támadások miatt nem csoda. Csökkent egyébként a Thália nézőszáma is, mintegy 10 ezer fővel, itt is volt igazgatóváltás, Bereményi Géza személyében, a többi budapesti színház azonban mind növelni tudta a nézőszámát.

A Vígszínház egyébkén magasan jól teljesít az évi 300 ezres nézőszámával. A szolnoki színház az évi 100 ezres nézőszámmal nem áll rossz helyen, a középmezőnyben helyezkedik el, bár a két színház méreténél fogva nyilván nem is összehasonlítható. Balázs Péter egyébként, akivel Eszenyi saját bevallása szerint is mindig jó kollégák voltak, először cáfolta, hogy indulna a Vígszínház igazgatói posztjáért. Később azonban meggondolta magát, és mégis pályázott. Hiába hívta meg Eszenyi a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című előadás 40 éves jubileumára, a Popfesztivál 40-en nem jelent meg a Vígszínházban. Pedig negyven éve ő énekelte a darab egyik legismertebb slágerét, miszerint „ha senki nincs ki elringasson, ringasd el magad”.