Ilyen lehet öt év múlva a Városliget

A Múzeumliget projektnek sok kritikusa van: a múzeumi koncentráció ideáját és a ligeti helyszínválasztást is többen bírálják. Vannak, akik a Városliget zöldfelületeiért, mások inkább a városfejlesztés átgondolatlansága miatt aggódnak, miközben még nem tudni, honnan lesz pénz a most 150 milliárdosra becsült gigaberuházásra, és az miből térülne meg pontosan.

Sokan nem is gondolták egy jó darabig, hogy nagyon komolyan kellene venni az eredetileg még Andrássy-negyednek címkézett kormányzati víziót, amelynek egyik kulcseleme volt egy új múzeumi negyed létrehozása a Hősök tere környékén. A válság miatt irreálisnak tűnt bármiféle ilyen nagyságrendű kulturális beruházás, amit az is kifejezett, hogy két évvel ezelőtt teljesen lemondtak a Szépművészeti Múzeum korábban tervezett föld alatti fejlesztéséről. A Múzeumi Negyed inkább csak homályos álmodozásnak látszott, amivel ugyan Szőcs Géza időnként előhozakodott, de az sem volt világos, hogy pontosan milyen intézményeket hoznának ide.

Ehhez képest most ott tartunk, hogy úgy tűnik, valóban van politikai akarat a talán legnagyobb jelenkori nemzeti reprezentációs építkezésre, és ezzel együtt a Városliget alapvető átalakítására. A mostani elképzelés szerint 2018-ra egy teljesen új Liget jönne létre, az átadóünnepség vízióiban bizonyára ott vannak a nemzeti színű szalagot átvágó, éppen újabb választási győzelemre készülő fideszes pártvezetők is.

A Műegyetem néhány építészhallgatója vicces társasjátékkal reagált a projektre: a Mutyipoliban a Capitaly és a Monopoly mintájára az a játékos győz, aki a többieket agyonszívatva, az adóhivatalt kikerülve, a civil tiltakozókat félresöpörve, az építési szakhatóságot, az önkormányzatot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt megkenve elsőnként építi be plázákkal, hotelekkel és bevásárlóközpontokkal a Városliget területét. (A játékot innen lehet letölteni.)

A projektnek Baán László személyében van egy miniszteri biztosa. Azt mondják, most leginkább az ő fejében dől el, hogy milyen lesz néhány év múlva a Városliget. A Szépművészeti és a vele összevont Nemzeti Galéria főigazgatójaként, volt közigazgatási és gazdasági helyettes államtitkárként felügyeli a projektet. Eldőlt, hogy mely közgyűjtemények kerülnének ide: a Nemzeti Galéria a Várból szintén ideköltözne, a Ludwig Múzeum gyűjteményével egy épületben jönne létre az új Nemzeti Galéria. Ezenkívül itt létesülne a jelenleg önálló épület nélküli Magyar Építészeti Múzeum, a Magyar Zene Háza, a most kecskeméti magángyűjteményként létező Magyar Fotográfiai Múzeum, de szintén a Ligetbe költözne a volt Kúria épületéből a Néprajzi Múzeum is.

Az öt épületben tehát hat nagy múzeum kapna helyet, de a Liget átalakítása egyáltalán nem csak ennyiből állna. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy a Vidám Park kiköltöztetésével a Fővárosi Állat- és Növénykert bővülni fog. De a Liget Budapest projekt a Fővárosi Nagycirkusz mostani épületét is lebontaná, ennek a helyén szintén az állatkert terjeszkedhetne. A cirkusz maradna a Városliget szélén, de teljesen új épületet kapna. Ezenkívül valamit kell kezdeni a kisebb felújítási források ellenére rossz állapotban lévő Pecsával. A Baán László vezette bizottság ezt teljesen lebontatná, helyette pedig egy Gyermek- és Ifjúsági Tudás és Élményközpontot hoznának létre.

Ennyi új intézmény nem könnyen jöhet létre úgy, hogy közben ne csökkenjenek komolyan a zöldterületek. A félelmek miatt néhányan szinte a Városliget lebetonozásáról beszéltek, megjegyezve, hogy a szabályozási tervekben szereplő maximális 3 százalékos beépítésnél már most is több építmény van a Ligetben. Ezért amikor nyáron előzetes ötletpályázatot írtak ki az épületek elhelyezésére és a Liget tágabb átalakítására, feltétel volt, hogy a megvalósítás ne a természet rovására történjen (sőt, a zöldfelület kötelező növelését kormányhatározatba emelték).

Az október eleji bejelentés szerint 12 pályaművet vásároltak meg, ezekből a kiírók tulajdonképpen szabadon meríthetnek ötleteket, vagyis a győztesek kiválasztása semmiben nem köti a bizottság kezét. A rajzpályázat legfontosabb eredménye, hogy amíg korábban az 56-osok tere mentén, egymás mellé helyezett múzeumépületekről lehetett hallani, a mostani változat már egy kevésbé unalmas és a Városliget egész szerkezetét alapvetően átformáló koncepcióról szó, amit ennek ellenére továbbra is zöldbarátnak ígérnek.

Baán Lászlót kértük arra, hogy mondja el, mi az, amit most konkrétan lehet tudni arról, hogy miképpen fog kinézni a Városliget, hol és milyen intézmények lesznek benne, és mi értelme van ennek az egésznek. Az ötletpályázatok ötleteit beépítve ezekben a hetekben véglegesítik az épületekre vonatkozó „mestertervet”, ami alapján aztán hamarosan kiírják a nemzetközi tervpályázatot.

Azt remélik, nyárra már meg is lehet a négy győztes, ugyanis az épületekre külön lehet majd pályázni, kivéve két ikerépületet, amik nagyjából a mostani 56-os emlékműnél állnak majd egymással szemben, és amiket csak együtt lehet majd megpályázni. Itt, a hajdani városligeti Rondónál, a most újra helyreállítani kívánt fasor és a Dózsa György út kereszteződésében lenne a „művészetek tere”, rajta a Fotográfiai és az Építészeti Múzeum egymással szemben álló két épületével. Az ötvenhatos emlékmű sorsa még nem tisztázott, Baán szerint akár el is férhet a téren a két múzeummal, és akkor megmaradhat a mostani helyén, amit ő személyesen jó ötletnek tartana.

A Liget alsó sarkába, az Ajtósi – Dózsa sarokra tervezik az Új Nemzeti Galériát. „A Szépművészeti ott van a Liget másik sarkában, így ez egy szép térszerkezetet fog kiadni” – mondja erről a két intézmény közös főigazgatója. A két épület majdnem egy kilométerre lesz egymástól, a távolságot a tervek szerint többek között a térszint alatt haladó, de több felszíni kapcsolattal rendelkező mozgójárdán lehetne megtenni.

A Néprajzi Múzeum már nem ide, hanem fel, a Kós Károly és a Hermina út belső sarkára kerülne. Szemben vele lenne az új cirkuszépület, az elbontott Vidám Park Hungária körút melletti ficakjában, ahol most különböző raktárépületek állnak. A cirkusz áthelyezésre leginkább azért lenne szükség, mert azt is elfoglalná az állatkert, de Baán szerint ez azért is praktikus lenne, mert a cirkuszépület így összeköthető lenne a Hungária körút másik oldalán lévő telepeivel, főként pedig azért, mert a hagyományos porondos, népszórakoztató cirkusz mellé itt elférne egy új kamaracirkusz, ahol olyan színházi és akrobatikus fúziós újcirkusz lenne, amilyet nálunk csak a Müpában látni időnként. Itt szeretnének nyitni egy új földalatti megállót is a várható magas látogatószám miatt.

A Városliget negyedik szegletében van a Közlekedési Múzeum, amire most ugyan nem írnak ki nemzetközi pályázatot, de a mestertervben ennek az átalakítása is benne lesz. A még a millenniumra épült volt Közlekedés Csarnokára szeretnék visszaépíteni a háborúban megsemmisült, eredeti központi kupolaépületét, és kapna még egy 3000 négyzetméteres bővítést is – hogy szintben vagy föld alatt, még nem tisztázott, de valószínűleg alatta.

A nagy múzeumépületek így a Városliget sarkaira, illetve a szélére kerülnének. Ha a Felvonulási tér mentén sorakoztak volna fel fel az épületek, annak Baán szerint is lett volna egy rossz értelmű „skanzenjellege ”. A Liget belsejében, a forgalom zajától védve lenne a Magyar Zene Háza, illetve a Pecsa helyén az új Gyermek- és Ifjúsági Tudás és Élményközpont. Ezt az anyagi és technikai világ interaktív megismerését szolgáló „science centert” Baán is a Csodák Palotájához hasonlítja, de kiemeli, hogy ehhez a magánintézményhez képest ez egy jóval nagyobb, 12000 négyzetméteres, a különböző korosztályi igényeknek megfelelő bontást is lehetővé tévő nagy intézmény lenne, önmagában is évi fél-egymillió látogatóval.

Egyébként Baán szerint a világ sok nagy múzeumépülete funkcionálisan el van rontva, ezeket a hibákat szeretnék elkerülni. Ezért előre végig kell gondolni a működés teljes vertikumát, kellenek múzeumpedagógiai foglalkoztatók is a kiállítóterek mellett, és a stábnak is megfelelő terekre van szüksége. A Szépművészetiben nemrég zajlott a 12 alkotáshoz kapcsolódó 12 mini színdarabot bemutató program, gondolni kell az ilyen kiegészítő eseményekre is.

A most tervezendő épületek szavai szerint mindenképpen XXI. századi épületek lesznek. Jó minőségű, erős építészeti gesztusként jellemezte a kormánybiztos a tervet, szerinte az öt új épület együtt a kortárs nemzetközi építészet lenyomata is lehet. Jelenleg ez a legnagyobb európai induló múzeumi projekt, a nemzetközi szaksajtó már egy éve tudósít erről, és mivel több nyertest hirdetnek, Baán szerint még több az esély, hogy igazán nagy nevek pályázzanak, miközben majdnem biztos benne, hogy magyar építész is lesz a nyertesek között. 

Az öt új intézmény létesítése és a meglévők fejlesztése Baán László szerint olyan szinergiát jelent, ami a 2018-as tervezett megvalósítás után már két-három évvel egy-másfél milliónyival több turistát vonzhat majd Budapestre. A Liget azonban sokak szerint egyáltalán nem bírna el ekkora terhelést. A park jelentős része már most is rossz állapotban van, és bár belváros-közelisége miatt elvileg jók a Liget közlekedési kapcsolatai, a földalatti már most is túl nagy utasszámmal működik a jelenlegi kapacitásához képest. A magyar Urbanisztikai Társaság a Városligetet alapvetően rossz választásnak tartja egy új múzeumi negyedhez, tiltakozásképpen nem is vettek részt az ötletpályázaton, és az építészkamara táj- és kertépítő tagozata is bojkottot hirdetett. 

Baán szerint azonban a Liget túlhasználtsága teljes tévedés. „Amszterdamban a szintén 150 éves Wondel parkot a város közepén évi 10 millió ember látogatja, mégis hihetetlenül jó állapotban van, mert gondozzák is.” A Városligetről évi 4 millió látogatót szoktak mondani, de ebbe már beleértik az intézményhasználókat is. Baán szerint a Városligetet alapvetően csak a környékbéliek használják pihenőparkként. „Még nem hallottam olyan budairól, aki kimondottan a Városliget kedvéért, és ne egy itt található intézmény miatt jött volna ide. Franciaországban, Angliában az emberek aktívan használják a közparkokat, hétvégén családok járnak oda ebédelni. Mi ettől nagyon messze vagyunk.” 

A közlekedésfejlesztést a Liget projekt mindenekelőtt fizetős mélygarázsokkal képzeli el, ezekből több is lenne a nagy látogatottságú intézményeknél. Erre már csak azért is szükség lenne, mert a mostani felszíni parkolást teljesen megszüntetnék, ezek helyén részben fásítanának, így oldanák meg, hogy nemhogy ne vesszen el zöld terület, de még növekedjen is a biológiai aktivitás.

A Ligeten belüli közlekedést leginkább elektromos midibuszokkal képzelik el, ez már az ötletpályázat kiírásában is szerepelt, de a pontos útvonalak kitalálása még hátravan. A Ligeten áthatjó autóközlekedést teljesen kitiltanák, ezzel megszüntetve azt az áldatlan állapotot, hogy ráengedték az M3-as forgalmát a Kós Károly sétányra.

Az Állatkerti körútra is legfeljebb a célforgalom mehetne be. Növelnék viszont a sétányok, a kerékpárutak és futópályák hosszát, de az még nem eldöntött, hogy a mostani utakból mit érdemes felújítani, és hol kell új közlekedési folyosókat létrehozni.