Huba
16 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Jurtalakók, itt a táltosos sci-fi

2013.12.27. 17:50
Rovásírásos falinaptár vagy Csillagközi invázió? Barantabérlet vagy a Kristályokról kezdőknek? Nem kell választani, ha radikális fiatal rokonának vagy szerepjátékos történelemmániásnak keres karácsonyi ajándékot: Magyarországon is burjánzik a hollywoodi fantáziavilágot történelmi misztikával és nemzeti sorskérdésekkel vegyítő irodalmi műfaj, a turulos-táltosos science-fiction. Buckalakók helyett jurtalakók: Pilis-pólus kiszabadult a jobbikos karanténból, irány a lektűr.

Hallották már, hogy a pálos szerzetesek a magyar történelem jedi lovagjai, akiknek titkát a sithek egymással is harcoló sötét nagyurai, Himmler és Berija kutatják, hogy a Szent Grált meglelve kiépíthessék Galaktikus Birodalmukat? Pedig már nem csak a kevés beavatott van a nemzet és a világ sorsát meghatározó tudás birtokában. Az utóbbi években több misztikus történelmi regény, fantasy és science fiction mű is az őstörténettel, a magyarság isteni kiválasztottságával, világszintű küldetésével kapcsolatos nemzeti mítoszok felhasználásával próbál megfelelni ennek a keresletnek.

A korona hatalma 2. kiad+ís 2010

Jezsó Ákos A világ koronája című regényének kiindulópontja szerint a második világháború legfontosabb eseményei a Pilisben zajlottak, ott, ahol a Föld szíve, mágneses erőközpontja, csakrája dobog. A 2012-ben megjelent történelmi-misztikus regény szerint a pálosok Dobogókőn őrzik a Szent Koronát, ami maga a titokzatos Szent Grál. Birtoklásáért évszázadok óta történelmi és metafizikai szinten zajlik a küzdelem. Jezsó újságíróként is ismert, korábban dolgozott a Reform magazinnak és a Magyar Nemzetnek is, de regényíróként ez az első műve. A könyv két idősíkon, a mohácsi vész alatt és a második világháború végnapjaiban mutatja be a világmegváltó küldetésre rendelt, magyar alapítású szerzetesrend harcát a sátáni erők követőivel, Szulejmánnal, Hitlerrel, Sztálinnal és a többiekkel.

A nemzeti ezotéria kedvelt témái nem először termékenyítik meg a szélesebb olvasóközönségnek szóló irodalmat. A turulban leszületett, a Szent Korona misztériumáról szóló, az angyali és démoni erőket képviselő titkos társaságok manicheista küzdelmének toposzai az „alternatív tudományosságból” és a radikális jobboldali világképből átszüremkedtek a populáris irodalomba.

Turulba leszületett lehet a magyar Dan Brown

A magyar történelem rejtélyeit boncolgató vegyes színvonalú történelmi thrillerek zöme a Da Vinci-kód egyszerű dramaturgiáját követi. A Dan Brown-regények után tömegével jelentek meg a nemzetközi színtéren azok a népszerű kultúrkrimik, amelyek keretét okkultista összeesküvések és történelmi rejtélyek adják. Az erre fogékony közönségben rendszeresen felmerül a kérdés, hogy hol van végre a magyar Dan Brown. Nálunk idáig a leginkább középkori magyar témákon dolgozó dunaszerdahelyi Bíró Szabolcs és A makedón összeesküvés című művészettörténeti thrillerével kiadói szerkesztőből regényíróvá avanzsáló Zima Szabolcs volt a legfőbb jelölt erre a címre. Mellettük azonban az utóbbi években jelen vannak a kifejezetten nemzeti misztikus vonalon haladó irodalmi vállalkozások is, akik főként a turulos-táltosos nemzeti mitológiából merítenek ihletet – mondja Szeverényi Sándor nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem kutatója.

Bár a hasonló regények megírása igényesebb szerzőknél komoly kutatómunkát igényelhet, maga a regénytípus egyszerű képletet követ. David Kessler szerint „Dan Brown tízparancsolatának” fő szabályai: végy egy intelligens, jóképű főhőst, mondjuk egy, a Dan Brown-regényekből ismert Robert Langdon-szerű egyetemi professzort, adj mellé egy nőt, akivel a könyv végére összejöhet, valaki haljon még titokzatos körülmények között a sztori elején, és már indulhat is az egész kultúrtörténetet új megvilágításba helyező kaland. Utóbbi általában egy rejtély, egy megtalálójára vagy megfejtőjére váró tárgy, amelyet mindenre elszánt titkos csoportok akarnak megszerezni. Az összeesküvés-elméleti szálat olyan titkos társaságra érdemes felfűzni, amelyről már sokan hallottak, de kellőképpen rejtélyes ahhoz, hogy megmozgassa az alternatív világmagyarázatokra érzékeny fantáziát. Keresztény szekta, szabadkőművesek, illuminátusok, egy zsidó vagy muszlim csoportosulás egyaránt megteszi, a lényeg, hogy kibukkanjanak a történelem felszíne alatt feltételezett vallási-misztikus dimenziók – ismerteti az alapreceptet Szeverényi.

Szaporodó táltosok és a partizánhagyomány

A történelmi érdeklődés, az összeesküvés-elméletek, az okkultizmus és az „alternatív magyarságtudomány” találkozása a lektűrirodalommal nem csak nemzetközi kiadói trendek leképeződése. A vegyes műfaj mögött ott van az a sokkal szélesebb ősmagyarkultusz, ami önmagában is azt mutatja: „nemzeti sorskérdésekről” ma egyre többen a science fiction keretei között próbálnak meg gondolkodni. Ebben a világképben történelem és misztikum, valóság és fikció sajátosan kapcsolódnak össze.

A turulos-táltosos nemzeti mitológia piaci értelemben igazából csak az elmúlt tíz évben hajtotta végre a maga kvantumugrását. A rendszerváltás előtt itthon csak egészen szűk körökben elegyítették a népi gyógyászatot, az új spirituális utakat, a samanizmust és a népművészet ősmagyarnak gondolt elemeit, a nyugati emigrációból származó őstörténeti és nyelvrokonsággal kapcsolatos irományok legfeljebb kézen-közön terjedtek szétolvasott fénymásolatokon. Ehhez képest „hamarosan olyan sebességgel szaporodtak a táltosok, mint partizánok az átkosban” – mondja Fonyódi Tibor, a nemzeti misztikus regény egyik hazai megteremtője.

Fonyódi Tibornak már volt neve sci-fi szerzőként, amikor az ezredforduló környékén a fantasyszerző Szélesi Sándorral együttműködve a nemzeti téma felé fordult. „Éppen egy space-opera sorozatot publikáltam a debreceni Cherubionnál, amikor felmerült bennem a gondolat, hogy a közelgő millennium tiszteletére a magyar korona témakörét felölelő sci-fit kéne írnom” – emlékezett vissza a kezdetekre az Index kérésére. Ebből lett a korona történetét egy XXVII. századi perspektívából tárgyaló A korona hatalma, aminek hamarosan jön a negyedik kiadása is. Fonyódi, aki forgatókönyvíróként például a 2010-ben az M1-en futó háromrészes Géniusz, az alkimista című minisorozatot és a Hacktiont is jegyzi, az elmúlt években kifejezetten a történelmi témák felé fordult, Hadak útja című regényfolyamában idáig hat kötete jelent meg. Szélesi eközben a Legendák földje trilógiáján dolgozott: „Egy honfoglaló játékhoz szeretett volna a fejlesztő novellákat. Alaposan végiggondolva, hosszú kutatás után misztikus őstörténeti kalandregény lett belőle, sajátos fantasys elemekkel” – idézte fel a mű keletkezését. Szélesi könyvkiadó is, a Graal kiadóval többek között nemzeti misztikus regényeket jelentet meg.

Fonyódi régóta együtt dolgozik Szörényi Leventével is, de ősmagyar közegben játszódó művei ellenére elhatárolódik a magyarkodástól. „Ez nem jobboldali ideológia” – mondta egy beszélgetésen, könyvei – a mi benyomásunk szerint – leginkább fikciós játékként olvashatók, „Az író legfeljebb annyit mondhat, hogy hitelességre törekszik. Én még ennyit sem vagyok hajlandó, mert az általam írt történelmi fantasyk kivétel nélkül a IX. század előtt játszódnak, márpedig amit ma tudunk, állítunk a magyarság eredetéről, annak lehet, hogy az ellenkezőjét fogjuk állítani öt-tíz-húsz év múlva” – írta valóság és irodalom viszonyáról való elgondolását firtató kérdésünkre. „Engem jobban érdekel a mítosz a történelmi tényeknél” – foglalta össze álláspontját.

Más szerzők kevésbé kényesek fikció és (ál)tudomány elválasztására. Igaz, ez a legnagyobbaknak sem mindig fontos: Umberto Eco műfajteremtő Foucault-ingája sem közli az olvasóval, hogy a rengeteg megregényesített információ közül mi az, ami tudományosan is hiteles, és mi az, amit ehhez ő tesz hozzá. A műfajt kutató Szeverényi kifejezetten szerencsésnek tartja, ha ebben az általa oktató ponyvának nevezett irodalomban a szerző – legalább annyira, mint Dan Brown - a könyv végén leírja, meddig tart a valóság, és hol kezdődik az írói fantázia. A magyar szerzők közül sokan ennek éppen az ellenkezőjére játszanak rá: az összeesküvés-elméletek által kinevelt olvasók közül sokan még a lektűrtől is történelmi igazságok kimondását várják el. „A megjelent könyvnek még mindig van presztízse, miközben már csak az nem ad ki könyvet, aki nem akar” – mondja Szeverényi.

Indiana Jones megmagyarosítása

A kevercsre jó példa Kövesi Péter Pilis-összeesküvés című regénye, ami sokatmondó alcíme szerint „nem egészen fantasztikus regény”. A könyv Facebook-oldala szerint a mű egy sámánutazáson szerzett megvilágosodásélményből született. Kövesinek – aki önmeghatározása szerint tradicionális reiki mester is – regénye mellett a közelmúltban egy ezoterikus írásokat tartalmazó és egy csodaszarvasos, történelminek látszó könyve is megjelent. A regény végső üzenete szerint egyébként hamarosan újra ragyogni fog a Szent Korona, jelezve egy új világ eljövetelét.

katedr+ílis 3. kiad+ís 2012

A spirituális nemzeti küldetés toposzai a szerzőik által tudományosnak címkézett művekben is sokszor kalandregénybe illően elrugaszkodottak. Nemzeti radikális oldalak megfelelő karácsonyi ajándékként hirdetik az Andok alatti táltosbarlangok kutatásának „igaz történetét”. Aki nem tudná, Móricz János állítólagos felfedezéséről van szó. A dél-amerikai emigráns közlése szerint egy ősi civilizáció több száz kilométeres földalatti birodalmára bukkant, a labirintusokban rovásírásos aranylemezek tanúskodnak arról, hogy a konkvisztádorok által kiirtott amerikai ősnyelv a magyar volt. Az egész világtörténelmet újraíró felfedezésről idáig legfeljebb azért nem értesültek többen, mert a háttérhatalom ez a tényt is módszeresen elhallgatja előlünk – mondják. Móricz legendájának hívei szemében ez az egész nem az, mint aminek a szkeptikusok képzelnék, vagyis egy megmagyarosított Indiana Jones-szüzsé, hanem a cenzúra ellenére felszínre bukkanó valóság.

A műfajhatárok azonban nagyon bizonytalanok, erre példa a cikk elején idézett Jezsó Ákos könyve. Önmeghatározása szerint regény, de a szerzői utószó és a hátsóborító ügyesen elbizonytalanít a leírtak igazságértékéről: az utalások és a nemzeti ezoterikus guru, Szántai Lajos méltató ajánlása a fantáziavilág felől a „komolyan veendő” kategória felé tolja a könyv státuszát. Egyébként is Szántai Lajos és eszmei szövetségese, Pap Gábor művészettörténész ezoterikus, „asztrálmitológiai” történelemképe van legnagyobb hatással a nemzeti fantasy regényíróira. A Szent Korona mint üdvtörténeti jelentőségű spirituális entitás, a Pilis misztériuma, a pálos rend, a nemzet történelmét meghatározó örök harc angyali minőség és az ezer arcot öltő Gonosz titkos társaságai között mind olyan toposzok, amelyek náluk is alapvetők.

Óriási kalap

Márki István A remete hagyatéka című regénye is erre a mitológiára épít, a gyengébb ifjúsági elbeszélésekre emlékeztetően elnagyolt figurák a pálosok titka után nyomoznak, miközben „egy évszázadokon és kontinenseken átívelő összeesküvés körvonalai bontakoznak ki”. Jezsó- és Márki könyveket egyaránt Szélesi Sándor Graal Kiadója jelentette meg. „Ez egy óriási kalap. Szépirodalom vagy ponyva egyaránt lehet benne” – hárította el a konkrét művek megítélését Indexnek írt levelében a kiadóvezető.

A színvonal legalábbis vegyes, és bármi is a véleményünk mondjuk Dan Brownról, az biztos, hogy a bevált sémák ellenére sem könnyű ebben a műfajban írni. „Egyáltalán nem egyszerű dolog, hogy miután összerakod a történet logikai szálait, azt úgy szövegesítsd meg, hogy nyelvileg és dramaturgiailag is jól működjön a dolog” – mondja Szeverényi Sándor, aki aztán elismeri, hogy őt is izgatná a kihívás, meg tudna-e konstruálni egy Umberto Eco-san összetett, több szinten olvasható konspirációs thrillert, mondjuk az alternatív magyarságelméletek legkedvesebb témájáról, a nemzet ellen törő „finnugrista összeesküvésről”.

Bármi is az irodalmi értéke, a jelenségre érdemes figyelni: az ezotéria és a nemzeti radikalizmus kereszteződéséből született gólem összebútorozott a magyar SF, fantasy és történelmi misztikus ponyvával. Van, akinek ez politika, másoknak inkább irodalmi játék, a legtöbb olvasónak pedig valószínűleg ez is, az is. A science fictionnek, utópia és disztópiának mindig volt egy politikai dimenziója is, a műfaj ősmagyarosításával most nyílik egy újabb kapu a nemzeti mítoszok világa felé. Mikor lesz ebből az első film?