Alföldi inspirálta Yoko Ono exét

2014.01.15. 16:02

Színes kiskacsák a falakon, egy zöld-narancssárga növényfal élő zuzmóból, egy nagy orrú Pinokkió-szobor és csodás képek többek között csipkéből: a Concorde Alapkezelő munkatársai ezentúl ha akarják, se tudják elkerülni a kortárs képzőművészetet. Ők ugyanis mostantól Havadtői Sámuel munkái között dolgoznak, az irodáik olyanok lettek, mintha egy Havadtői-kiállítás közepén dolgoznának. Persze megint a gazdagok jártak jól, főleg ha még a kortárs művészetet is szeretik. Az alapkezelő ügyfélfogadó szobáit is Havadtői rendezte be (Somogyi Gábor belsőépítésszel közösen), így miközben a pénzügyeikről tárgyalnak, még tárlatot is nézhetnek.

„Utoljára akkor kaptam ennyire szabad kezet, amikor 1978-ban John Lennon megkért, hogy rendezzek be lakást Yoko Ono számára" – mondta a művész azon a sajtótájékoztatón, ahol bemutatták az új irodákat. Magyarországon még elég ritka, hogy egy cég kortárs képzőművészeti alkotásokkal rendezi be az irodáit, az indexesek például kiszuperált telefonfülkék és Dundika-poszterek között dolgoznak.

Havadtői Sámuelt itthon leginkább arról ismerik, hogy ő volt Yoko Ono pasija húsz éven át. Pedig időközben saját jogán is híressé vált, először mint belsőépítész-lakberendező, aztán pedig mint képzőművész. Londonban született, de magyar szülei 1956-ban úgy döntöttek, hogy visszaköltöznek Budapestre. Az időzítés nem volt a legszerencsésebb, a forradalom leverése után maguk is rájöttek erre. Havadtői az első adandó alkalommal le is lépett, 19 évesen az akkori Jugoszlávián át hagyta el az országot. Londonban először bentlakásos lakáj-pincérként dolgozott, aztán Amerikába ment.

Lakberendező lett, és véletlenül megismerkedett John Lennonnal és Yoko Onóval. Nemcsak munkát kapott a pártól, barátok is lettek, és ezzel Havadtői bekerült a legmenőbb New York-i művészkörökbe. Többek között Andy Warhol, Keith Harding, George Condo tartoztak a baráti körébe. Képzőművész viszont szinte véletlenül lett, elkezdett festeni az ügyfeleinek, akiknek nem volt pénze arra, hogy a lakásukba illő drágább képeket vegyenek.

Lennon halála után jött össze Yoko Onóval, aki azt mondta róla, hogy „Munkásságának nagyszerűsége őszintén megérintett. Az ősi magyar lélekből és kultúrából mélyen merítve olyasvalamit teremtett, ami nagyon is a jelenhez tartozik”. Tíz éve szakítottak, azóta Európában, főleg Olaszországban él. Ott van a legtöbb kiállítása, de más munkák is az országhoz kötik. Most például a két éve elsüllyedt Costa Concordia ("Tudják, az a hajó, amelyik felborult és a kapitány pont egy mentőcsónakba esett") helyett épülő nagy hajó halljába készít egy ötméteres képet.

Fordítsák inkább a fal felé

És hogy hogy érzik magukat az alapkezelő dolgozói az új környezetben? Bilibók Botond vezérigazgató szerint „az mindegy”. Havadtői szerint „szokják meg”. A tárgyak egy részét hamar meg is szerették, a hatalmas orrú Pinokkió figurával már más volt a helyzet. Volt olyan kolléga is, aki javasolta, hogy fordítsák inkább a fal felé, mert mit szólnak az ügyfelek a hazudozó mesehőshöz, de a szobor maradt.

A falakat díszítő kacsa szobrokat viszont mindenki szereti, volt olyan ügyfél, aki haza is akart vinni egyet. A kacsa régi motívuma Havadtőinek, amit a Nemzeti Színház korábbi igazgatójának, Alföldi Róbertnek köszönhet. Ő hozott neki először egy kacsa formájú műanyag öntözőkannát, hogy kezdjen vele valamit. (2010-ben volt kiállítása is az akkor még Alföldi vezette Nemzetiben.) Havadtői pár héttel később kapott egy felkérést egy beteg gyerekeket segítő jótékonysági munkára, ahol már használta is a kacsamotívumot mint magányos, elhagyatott játékokat. Itt azonban szerinte a kacsák inkább a szaporodást (mármint a pénz szaporodását) szimbolizálják.

Alföldi Róbert, aki maga is fest, készített egy interjút a művésszel. Ebben a magyarországi munkájáról, a térhez való viszonyáról, a Concorde Alapkezelő irodáiba került tárgyakról beszélgetnek. Itt meg is nézhetik:

Havadtői alkotások a Concorde alapkezelő irodában

Arra a kérdésre, hogy azok, akik csak látni szeretnék Havadtői munkáit, de nem a cég dolgozói, mit tehetnek, elég határozott válasz érkezett: „Fektessenek be a cégbe!” Havadtői számára nem okoz gondot, hogy nem minden munkája látható mindenkinek, elmondta, hogy sok képe, szobra van magángyűjtőknél. De ha lesz magyarországi kiállítása, akkor arra az időre elvihetik az irodákban lévő tárgyaikat is, „majd addig adok nekik kölcsön helyette valami mást”. Néhány hete jelent meg magyarul is a Havadtőit bemutató album, addig is ebből megismerhetik a magyarok a munkáit.

Hogy pontosan mekkora érték van a Concorde Alapkezelő irodáiban, azt a vezérigazgató nem árulta el, csak annyit mondott, hogy a legutóbbi New York-i kortárs képzőművészeti aukción két Havadtői-tárgy is elkelt, ez alapján bárki beárazhatja magának.