Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Magyar szakértő is lesz a Gurlitt-gyűjteményt vizsgáló csapatban

2014.01.15. 08:57

Egy magyar és egy osztrák szakértőt delegál a nemzetiszocializmus és a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet (Jewish Claims Conference - JCC) az úgynevezett Gurlitt-gyűjteményt vizsgáló munkacsoportba - írja az MTI.

Felállt a csapat

A Deutsche Welle német közszolgálati műsorszóró társaság hírportálján megjelent beszámoló szerint a JCC Peresztegi Ágnes jogászt, a Zsidó Világkongresszus (WJC) műkincs-visszaszolgáltatási bizottságának (Commission for Art Recovery) ügyvezetőjét és Sophie Lillie osztrák provinenciakutatót - műtárgyak származásával foglalkozó tudóst - jelöli a tíztagú munkacsoportba.

Peresztegi Ágnes az MTI megkeresésére kedden megerősítette a felkérés tényét, és azt mondta, örömmel vállalja a feladatot. A magyar szakember hétfőn kapta meg a hivatalos megkeresést, leendő feladatainak részleteit a napokban fogják egyeztetni.

Más német hírportálok a Times of Israel című lap keddi jelentésére hivatkozva arról számoltak be, hogy bekapcsolódik a munkába két izraeli szakértő is, Jehudit Schendar, a jeruzsálemi Yad Vashem intézet múzeumi részlegének vezető kurátora és Schlomit Steinberg, az izraeli nemzeti múzeum kutatója.

A német kormány tavaly novemberben döntött a munkacsoport felállításáról. A csoportot egy tekintélyes kultúrpolitikus, Ingeborg Berggreen-Merkel vezeti, és német részről egy ügyész, valamint Uwe Hartmann, a berlini múzeumkutatási intézet provinenciakutatási osztályának vezetője dolgozik benne. A munkában francia és amerikai szakértők is részt vesznek.

Vádalkut ajánlhatnak Gurlittnak

Mint ismert, a 80 éves Cornelius Gurlitt lakásban talált gyűjteményről először november elején írt a Focus című német lap, amelynek cikke szerint Gurlittnál még 2012 tavaszán jártak a vámnyomozók. A müncheni lakásban talált 1406, eddig eltűntnek hitt kép elsötétített, piszkos szobákban, házi készítésű polcokon hevert. A nyomozók évtizedes konzervdobozok és régi élelmiszerek között bukkantak rá többek között Pablo Picasso, Henri Matisse, Marc Chagall, Emil Nolde, Franz Marc, Max Beckmann és Max Liebermann alkotásaira, a gyűjtemény értékét egymilliárd euró értékűre becsülték.

Az eddigi kutatások alapján 303 kép jogos tulajdonosa a Gurlitt-család. További 384 alkotásról megállapították, hogy a nácik által elfajzottnak bélyegzett művészet terméke, de valószínűleg nem rabolt műkincs, 593 képről pedig feltételezhető, hogy a nácik által zsákmányolt, elkobzott vagy kikényszerített adásvétellel, jóval értéken aluli áron megszerzett művek kategóriájába tartozik.

A Focus korábbi cikke szerint a berlini kancellári hivatal és a bajor igazságszolgáltatás azt szeretné elérni, hogy Gurlitt lemondjon az 593 kép tulajdonjogáról. Cserébe azt ajánlják, hogy vádemelés nélkül lezárják az adócsalás gyanúja miatt ellene indított eljárásokat. Az egyedül élő 80 éves férfi a Der Spiegel német hírmagazinnak azonban azt mondta: apja, Hildebrandt Gurlitt jogszerűen jutott hozzá valamennyi alkotáshoz, ezért semmi oka arra, hogy megváljon a gyűjtemény bármely darabjától. Szerinte hamis beállításban, hazug megvilágításban mutatják be a képek ügyét, és érthetetlen a médiafelhajtás, ami körülötte folyik.