Ádám első felesége jön a Müpába

2014.01.17. 15:25
Január 23-án egyetlen alkalommal látható a Művészetek Palotájában Eötvös Péter új operája, a 26. Mini-Fesztivál nyitóelőadásaként. A világ egyik legfoglalkoztatottabb zeneszerzőjének Paradise Reloaded (Lilith) című művét 2013 októberében mutatták be a bécsi Wien Modern fesztiválon. A szerző átdolgozta előző operaszínpadi munkája, a Madách drámája által ihletett Az ördög tragédiája szövegét, és új művet írt az egyik szereplője köré.

Lilith az apokrif héber források szerint Ádám első felesége volt, akit száműztek a Paradicsomból, azonban a démonlétet megelégelvén vissza szeretne térni eredeti otthonába. A műben zajló konfliktusok sorozatának komoly tétje van: mi lett volna, ha a mi Biblián alapuló kultúránk nem Évát tekinti ősanyának, hanem az emancipált Lilithet?

Eötvös legújabb operája a fiatal német író, Albert Ostermaier drámájának átdolgozásán alapul. Az eredeti Ostermaier-történetnek, amelyből Eötvös Péter Az ördög tragédiája című, 2010-ben Kovalik Balázs rendezésében Münchenben bemutatott operáját írta, Lucifer a főszereplője; a darabbal azonban nem volt teljes mértékben elégedett a szerző, és a számára legérdekesebb személyt, Lilithet szemelte ki új operája címadó alakjának.

A rendelkezésre álló források Lilithet az első férfihoz, Ádámhoz hasonlóan mesterségesen teremtett emberként írják le, aki azonban tőle teljesen eltérő habitussal bír: míg Ádám Isten hűséges szolgája és társalgópartnere, Lilith kreatív és lázadó alkat. Évával ellentétben nem függ a férfitól, sőt, valósággal forrong a saját létében. Egyes írások szerint azért űzték el a Paradicsomból, mert rávette Istent, hogy árulja el neki szent nevét, mások szexuális túlfűtöttségét említik okként.

Bármi legyen a vélekedés, Lilith a bibliai kor férfiközpontú társadalomfelfogása szerint nő létére túlzottan emancipált, függetlenségével a férfiakat igencsak bosszantó jelenség lehetett, nem meglepő tehát, hogy alakja nem kerülhetett bele a Szentírásba. Éva ellenhősnőjének története a zsidó hitvilág szerves részévé vált, és a 20. század elején ébredezni kezdő nyugati feminista törekvések előszeretettel tűzték zászlajukra alakját, Lilith számtalan könyvkereskedés és kávézó névadója volt.

Az opera konfliktusa két szinten zajlik: áthatja Isten és Lucifer állandó perlekedése, valamint a két nő, Éva és Lilith közötti versengés, ám végső soron mindannyian Ádámot szeretnék megszerezni, maguk mellé állítani. Az isteni rangú Lucifer a Földre száll, hatalmat szeretne szerezni lakói felett. Lilith eközben Ádámot keresi, mert a démonléttől végleg megszabadulva világra szeretne hozni egy embergenerációt. Szövetkezne Luciferrel, hogy megtalálják Ádámot, és saját oldalukra állítsák.

A január 23-i magyarországi bemutatón szinte változatlan összeállításban lép fel a bécsi premier Eötvös Péter által kiválasztott szereplőgárdája, köztük olyan kiváló énekesekkel, mint a női főszerepeket alakító Annette Schönmüller (Lilith) és Rebecca Nelsen (Éva). Az operát a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadtechnikai lehetőségeinek köszönhetően a Művészetek Palotája félig szcenírozott formában, az októberi bécsi ősbemutatót idéző módon, a Götz Friedrich-díjas Johannes Erath rendezésében állítja színpadra.