Huba
17 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Feladták az ellenállást a művészek?

2014.01.24. 21:57 Módosítva: 2014.01.24. 22:00

„Egy év alatt sok minden változott, ma már kicsit szkeptikusabb vagyok” – mondta Mélyi József művészettörténész a Kívül tágas című projekt záróeseményén, a Műcsarnok előtt. Az akció még egy éve kezdődött, hetente egy művész jelent meg az intézmény előtt, és ott valamilyen kötetlen gyakorlatot hajtott végre: felmutatta egy művét, vagy rövid performanszot tartott, és erről fotó készült. „Az egész még protesztként indult, akkor, amikor az MMA egy határozatban megkapta a Műcsarnokot – vázolta fel Mélyi az esemény hátterét. – Tiltakozni akartunk az ellen, hogy az intézményt átadták a Művészeti Akadémiának.”

Legurult babakocsi

Az intézmény függetlenségéért indult művészi akcióban részt vettek a magyar kortárs képzőművészet ismert alkotói.

Benczúr Emese az épület főlépcsőjére krétával írta fel üzenetét, Gerhes Gábor egy baltával pózolt („Hálát érzek, amiért nem vehettem részt a teremtésben” szöveggel), Koronczi Endre egy ventilátort állított a bejárat elé, Szabó Dezső Darth Vaderként pózolt, Tarr Hajnalka takarított az oszlopcsarnokban, Várnai Gyula pedig a Patyomkin páncélos híres jelenetét, a babakocsi gurulását játszotta újra a Műcsarnok előtt. És még sokan mások.

Az akció egy idő után átalakult, a tiltakozás háttérbe szorult. „Azt gondoltuk, hogy a választásokig kitarthat a projekt üzenete, hogy ne hagyjuk feledésbe menni a kultúra kiárusítását. Ma már kevésbé hiszem, hogy művészeti eszközökkel fel lehetne tartóztatni az intézményrendszer átalakítását. Szkeptikusabban tekintek a tiltakozás lehetőségeire.” – mondta elégikusan a művészettörténész.

A Kívül tágas másik szervezője, Kozma Eszter megvilágította nekünk a projekt pozitív oldalát is. „A Kívül tágas dokumentumként is fontos. Keresztmetszetét adja 2013 képzőművészeti életének, a dokumentációból kiderül, hogyan gondolkodtak a művészek ebben az évben.”

Mélyi József szerint az egyéves projekt végül nem arra volt jó, hogy megállítsa a kultúra elfoglalását, hanem hogy megmutassa, miként lehet az intézményeken kívül megszervezni a független kulturális életet, úgy ahogy az a nyolcvanas években is működött.

A német megszállás emlékműve már rég kész van?

Az eseményen találkoztunk Jovánovics György szobrásszal, akit a német megszállás emlékműve kapcsán szólaltattunk meg. A Kossuth-díjas művész volt az alkotó, Párkányi Raab Péter mestere a Képzőművészeti főiskolán. Mint mondta, a szobrász ötöst kapott a diplomájára, mert tehetségesnek tartotta. Igaz, akkoriban még nem allegorikus, 19. századi esztétikával operáló szobrokat gyártott.

Jovánovics szerint lehetetlen, hogy a szobor a rendelkezésre álló idő alatt elkészüljön. Szerinte elképzelhető, hogy a mű nagy része már  készen lehet. Tény, hogy erre tett utalást a héten az ötödik kerületi önkormányzat nyilvános ülésén Pásztor Tibor szocialista képviselő is.

Bár a szobrász nem volt hajlandó beszélni a művéről, amikor műtermében felkerestük, munkára utaló jeleket nem láttunk. Párkányi Raab Péter utcai ruhában volt, láthatóan nem dolgozott, és egy kőművesen kívül, aki a pajtáját javította, más nem is volt a környéken.