Átvilágították az Újszínházat és a Katonát is

"Mi is szeretünk színházba járni és természetes, hogy nézőként nem érdekes, hogy mennyibe kerül egy előadás" - Makkai Mária, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője már a beszámolója elején biztosított mindenkit, hogy az ellenőrök is színházszerető népek, és nem azért vizsgálják a színházak gazdálkodását, mert ártani akarnak nekik.

A számvevőszék tizenhárom budapesti és négy vidéki színház pénzügyeit világítja át, hat vizsgálat már lezárult. A budapesti Radnóti Színház, az Örkény Színház, az Újszínház, a Katona József Színház, a Kolibri és a Bábszínház gazdálkodását már ellenőrizték, a Vígszínház, a Madách Színház, a Trafó, a József Attila Színház és a Centrál Színház vizsgálata még tart. Ezek mind a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vannak, de vizsgálják még a Bárka Színházat, ami a VIII. kerületé, és az Esztergomi, a Miskolci, a Kaposvári és a Szombathelyi Színházakat is.

Makkai Mária kiemelte, hogy nem a színházakban zajló művészeti tevékenység érdekelte őket, nem foglalkoztak sem az darabválasztással, sem az előadásokkal. Csak az érdekelte őket, hogy hogyan bánnak a színházak a közpénzekkel. Warvasovszky Tihamér, a számvevőszék alelnöke elmondta, hogy mivel 2011. augusztus elsejétől a színházak gazdasági társaságokként működnek, más szemléletű irányításra van szükségük, "a jó működés alapja a rend, ettől függ a hatékonyság és az eredményesség fenntartása is".

A színészek bére valahogy kimaradt

A már átvilágított színházakkal részben elégedett a számvevőszék. A közfeladataikat teljesítették, ami azt jelenti, hogy megtartották a vállalt előadásokat, az előzetesen beígért premiereket. Ugyanakkor mind a hat színháznál kiderült, hogy a díszletek, jelmezek elszámolása nem felet meg a számviteli törvénynek. "Kis túlzással azt is megtehették volna, hogy hazaviszik a díszletet, mert sehol nem tartották nyilván, mint készletet" - hozott egy példát a felügyeleti vezető.

Az is kiderült, hogy egyik színház sem megfelelően számolja el a költségeket. Hiába volt mindegyiknek úgynevezett önköltség-elszámolási szabályzata, ha például egy produkció költségeibe mindannyian elfelejtették beleszámolni a színházban alkalmazottként dolgozó színészek bérének és járulékainak költségeit. De kimaradt például a karbantartók vagy a jegyszedők költsége is. "Ezek igenis fontosak, a takarékos gazdálkodáshoz a tulajdonosnak pontosan tudnia kell, hogy milyen költségek merülnek fel".

Közpénzből élnek

A számvevőszék a 2008 és 2012 közötti időszakot vizsgálta, ebben az időszakban mind a hat színház nyereséges volt. (Az Újszínházat 2012. február elsején vette át Dörner György, egy év alatt 20 ezer látogató vesztett, erről itt olvashatnak részletesebben.) Az összes színház állami támogatásból él, ez teszi ki a bevételeik közel felét. Ehhez közel 21 százalékot tesz hozzá az önkormányzat, 12 százalék a társasági adó révén befolyó támogatás és van még több mint 22 százaléknyi egyéb, nem támogatásból befolyó bevétel. Vagyis a bevételeik körülbelül 70 százaléka közpénz, de van olyan színház is, ahol ez meghaladja a 80 százalékot.

A színházak nem kapnak büntetést a gazdálkodási hibákért, az ÁSZ javaslatot tesz nekik arra, hogy min kéne változtatniuk. Ez alapján 30 napon belül készíteniük kell egy intézkedési tervet, amit beadnak a számvevőszéknek. Ha elfogadják, akkor ez alapján gazdálkodnak tovább, amit az ÁSZ utólag ellenőriz.