Jusztina
3 °C
16 °C

Mit olvasnak a politikusok?

orban olvas 16-9
2014.03.17. 14:14
Melyik politikusra jellemző, hogy szeret ópiumot szívni, verekedni, mindeközben olyan szuperokos, hogy bármire rájön? Az biztos, hogy akire ez mind igaz, az Sherlock Holmes szakértő olvasója és nagy rajongója lenne. Valaki Jókai férfiromantikáját szereti inkább. Az olvasmányaink meghatároznak minket, egy jó könyv elolvasása beépül a személyiségünkbe. Megkerestük Magyarország vezető politikusait, hogy kifaggassuk az őket meghatározó olvasmányokról.

Miket olvasnak, hogyan választanak könyveket, illetve az olvasmányok milyen hatással vannak a politikájukra? – ezt kérdeztük a választási kampány hevében égő politikusoktól. Őket kerestük meg:

  • Bajnai Gordon
  • Gyurcsány Ferenc
  • Mesterházy Attila
  • Orbán Viktor
  • Schiffer András
  • Vona Gábor

Közülük nem kaptunk válaszokat Gyurcsány Ferenctől, mert április 6-ig a választás miatt járja az országot, de legalább útközben lesz ideje olvasni. 

Orbán Viktor miniszterelnök sem válaszolt kérdéseinkre többszöri megkeresés után sem, de sokatmondóan posztolta Instagramjára Rejtő Jenő A három testőr Afrikában című klasszikusát, illetve egy e-könyv-olvasót is.

Idén január 1-jétől minden Rejtő Jenő-könyv ingyen hozzáférhető a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán, mert a szabályozás szerint a szerzői jog az író halálától számított 70 évig él. Orbán a Kerényi Imre szerkesztésében megjelenő Nemzeti Könyvtár 24 részes sorozatába három Rejtőt is ajánlott: A három testőr Afrikában, Piszkos Fred közbelép, Csontbrigád. A sorozat március 12-én indult, a miniszterelnöknek előszót is kell írnia.

Olvass, s a haza fényre derül!

Egy politikustól joggal várhatnánk el, hogy sokat olvasson, még ha nem is szépirodalmat, de legalább szakirodalmat, elég sok társadalomtudományi könyvön rághatnák át magukat, hogy minél jobb vezetők legyenek. Mesterházy sok társadalomtudományi szakkönyvet olvas, Vona a történelemtudomány, a vallás és a spiritualitás határán mozog, Schiffer és Bajnai vannak a legjobban képben a kortárs magyar irodalommal, amit Vona egyáltalán nem ismer. Sebaj, cikkünkben biztos talál majd olyan szerzőket és címeket, amiket érdemes lesz elolvasnia.

Alapvetések

  • Bajnai, Schiffer és Vona egy dologban hasonlítanak: szeretnek maguknak vásárolni könyveket.
  • A Jobbik elnöke bevallotta, hogy az internetes vásárlás már a felesége dolga.
  • E-könyv-olvasót Mesterházy használ, de csak ritkán. Orbán, amióta instázik, azóta e-könyv-olvasót is használ.
  • Csak Vona Gábor merte bevallani, hogy olvasott már plenáris ülésen: „Többször előfordul, hogy az ülés közben valaki könyvet ad ajándékba, és olyankor beleolvasok, ha van rá időm.”
1958389 10152228279701093 624399576 n
Fotó: Orbán Viktor

Vajon kinek az életét és gondolkodását határozta meg jelentősen Petőfi Sándor Az apostol című elbeszélő költeménye? A főszereplő Szilveszter a népet akarja vezetni, a középiskolában is tanított, az 1848-as szabadságharc idején születő mű a társadalom és az egyéniség viszonyát vizsgálja, így:

Szegény haza, fiaidat
Hasztalanul hivogatod:
Az egyik rész gaz áruló,
A másik rész földönfutó.

„A heroikus küzdelem nagyon megérintett. Amikor 19 évesen megismerkedtem a párommal, azt mondtam neki, hogy mielőtt feleségül veszem, Az apostolt el kell olvasnia. Meg is tette, de neki túlságosan szomorú volt a történet. 22 évesen robbant  be az életembe Hamvas Béla. Amikor először a kezembe vettem, éppen egy buszon ültem, annyira megérintett, hogy le kellett szállnom, hogy egy padon, nyugodt körülmények között folytathassam a Scientia sacra első kötetét” – válaszolta kérdésünkre Vona Gábor.

A Jobbik elnöke általában lefekvés előtt olvas, akkor lehetőleg nem politikai témában. Sokat költ könyvekre, miközben nagyon válogatós is. Kortárs magyar irodalmat nem olvas, „nem ez a vadászterületem”.

Viszont érdekli a társadalom- és történettudomány. Egyszerre több könyvet olvas párhuzamosan, ezért gyakran megesik, hogy egyet-egyet félbehagy. A magyar irodalomból Jókai, a világirodalomból Nietzsche a kedvenc írója. Utóbbit inkább írónak tartja, mint filozófusnak, de szerinte ez nem hátránya, hanem inkább előny.

Milyen könyvet vinne magával egy lakatlan szigetre?

Mesterházy: A túlélési technikákról vagy a csónaképítésről szóló szakkönyvet.

Bajnai: Képes Biblia (piros fedelű, újvidéki kiadás), gyermekkorom meghatározó könyve.

Schiffer: Nincsen csak egy könyv, zene, vers, stb. könyv. Ha csak egyet vihetnék, nem mennék.

Vona: Biztos, hogy még kettőt pluszban becsempésznék a ruhám alá. A Biblia adná magát, vinném még Hamvas Bélától A száz könyvet, a harmadik pedig valamelyik René Guénon-kötet lenne.

Mesterházy nagyon sokat olvas naponta, de elsősorban szakirodalmat, illetve parlamenti előterjesztéseket. Még a szabadidejében sem tud szépirodalmat olvasni. Egyébként a politikusok általában megjegyezték, hogy főként a parlamenti szövegeket olvassák, ami nem annyira felemelő és képzeletgazdag szórakozás.

Mesélős stílus, meglepő fordulat

„Gyermekkoromban a Sherlock Holmes-könyveket és az indiánregényeket olvastam. Később nagyon szerettem például Jókai Mór műveit. A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Az aranyember története, mesélő stílusa nagyon megfogott. De szerettem Agatha Christie meglepő fordulatokat hozó krimijeit is.”

Mesterházy Attila két kedvence A kőszívű ember fiai és Geroge Orwell 1984 című könyve. „Az első klasszikusként máig aktuális példa, a második pedig máig aktuális figyelmeztetés” – mondja. A politikus rendszeresen olvas angolul, ritkábban spanyolul is. Előbbit a szakirodalmakkal való bíbelődésre használja. Ezeket olvasta legutóbb:

  1. Olaf Cramme, Patrick Diamond: After the third way
  2. Thomas L. Friedman: És mégis lapos a föld
  3. Richard H. Thaler és Cass R. Sunstein: Nudge – Jobb döntések egészségről, pénzről és boldogságról
  4. The Economics of Public Health Care Reform in advanced and Emering Economics című tanulmánykötet.

Az MSZP elnöke legtöbbször magának vásárol, de sokszor felesége, Szilvi is meglepi könyvekkel, ahogy persze ünnepnapokon is rendszeresen kap könyveket ajándékba. Mesterházy a gyerekeit ajándékozta meg Fekete István: Vuk, Geronimo Stilton egy-egy kalandját, és Polgár Judit: Sakkpalota című könyvével, valamint megvette feleségének az Én vagyok Malala című önéletrajzot is. Tizenöt éves korában a tanulásért harcoló Malala Juszufzait Pakisztánban fejbe lőtte egy tálib fegyveres, a lány túlélte, rengeteg emberi jogi díjat kapott, itt többet olvashat a könyvről.

Miket ajánlanak egymásnak?

Eddig lehetetlen volt elképzelni, hogy a patkóban a politikusok egymással könyvekről beszélgetnek, de most kiderült, hogy Schiffer Andrásnak már két ellenfele is ajánlott érdekes könyveket: „Legutóbb Halász államtitkártól megkaptam a Puccs vagy összeomlás? című interjúkötetet, a ciklus kezdetén pedig Gaudi-Nagy Tamástól A történeti alkotmányt”.

Szegény Bajnainak nem ajánlottak a politikustársak olvasnivalót, míg Mesterházynak többet is, például Jessica Williamstől a Merre tart a világot, Parti Nagy Lajostól az Orbán Viktor miniszterelnökségét bemutató Fülkefor vidékét, Lakofftól a Ne gondolj az elefántra! címűt, Szun Cutól A hadviselés művészetét, vagy a Hírhedt diktátorok végnapjait. Ha ezeket a könyveket a választási kampányra felkészülve mind végigolvasta az MSZP elnöke, akkor most nem lennénk a Fidesz helyében. Ő egyébként úgy tartja, hogy minden kormánypárti bátran elolvashatná A forradalom fogságában és a Forradalom volt? című köteteket, esetleg Markó Bélától a Kié itt a tér-t. Általában pedig mindenki elolvashatná az Igazságos kormányzás felé című könyvet.

A politikus mint regényhős

A 2012. október 23-án a politikába nagy erővel visszatérő Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője indiánokra vadászik, a sötét erdőben menekül a rézbőrűek elől, vagy éppen 80 nap alatt megpróbálja megkerülni a Földet. Gyerekkorában igazi álmodozó olvasó volt, aki könnyen el tudta képzelni magáról, hogy ő a pédaszoszi Hermotimosz, Phileas Fogg, Scherlock Holmes vagy Old Shatterhand. Bajnaira gyerekkorában a legnagyobb hatással Szerb Antal a Magyar irodalomtörténet és A világirodalom története című munkái voltak.

Bajnai hetente 6-8 órát olvas, ő maga választja ki és veszi meg könyveit, havonta akár 8-15 darabot is. Legutóbb ezeket adta ajándékba: Niall Ferguson: Civilizáció; Daron Acemoglu és James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?  

A politikusok esetében különösen fontos lehet, milyen regényhősként látják magukat a legszívesebben, a szerepazonosulásból bátran következtethetünk az énképére is. Mesterházy legszívesebben Az egri csillagokból lenne Dobó István, a várkapitány, aki a legrosszabb helyzetben is erőt ad katonáinak, míg a narancsba öltözött törökök pedig rendületlenül próbálják elfoglalni a várat. Bajnai ezzel szemben úgy válaszolt, hogy Asimov Alapítvány-trilógiájában érzi magát. Érdekes, hogy Schiffer András soha nem képzelte magát semmilyen hősszerepbe. Talán emiatt is néz a Heti Válasz címlapján olyan szomorúan.

Pedig Schiffer sokat olvas, szereti a szépirodalmat is, gyerekkorát Victor Hugo A nyomorultak című regénye és A dzsungel könyve határozta meg: „Négy-ötéves koromtól érdekelt a földrajz, a történelem, politika.” Umberto Eco most a nagy kedvence, elsősorban A prágai temető, ami szerinte „pontosan mutatja, hogyan manipulálódik át a közélet, a közgondolkodás a hatalomra vágyás és a hatalom megtartás érdekében.” Amikor a nem-fikciós könyvekről esett szó, akkor is Ecót említette: „Számomra Eco egyáltalán nem fikciós. A valóság tükröződik minden mondatában, és ha nem ma játszódik, akkor is a máról, a valóságról szól.”

Politikusok mint szerzők

Gyurcsány Ferenc négy könyvet adott ki eddig: 2005-ben az Útközben, 2006-ban interjúkötet, 2008-ban blogkönyv, majd egy szakácskönyv.

Orbán Viktor üzleti szempontból is hálás téma, ráadásul szerzőként is népszerű. Ki akarná feledni, amikor hosszú órákig álltak sorban a dedikálásra vágyók a a Vörösmarty téren a Könyvhéten?

  • 2001-ben a Magyar Rádió szerda reggeli interjúiból megjelent válogatás jelent meg. Hollós János és Kondor Katalin kérdezte Orbánt.
  • 2003-ban A történelem főutcáján címmel adott ki könyvet.
  • 2006-ban adta ki a Heti Válasz 20 év címen Orbán beszédeit, írásait, interjúit.
  • 2010-ben jelent meg Rengéshullámok című könyve beszédeivel, írásaival.
  • A legfrissebb, 2013-as Orbánról szóló könyvet a lengyel Igor Janke írta Hajrá, magyarok! - Az Orbán Viktor-sztori egy lengyel újságíró szemével címen.
  • Burger Barna, a miniszterelnök fotósa Egy kampány krónikája címmel gyűjtötte össze a 2010-es kampány legjobb képeit. Rudas János, Peter Sheldon, Rácz András, Zöldi László, Kéri László.
  • Persze születtek kevésbé epikus művek is: ezek közül a legnagyobb botrányt Kende Péter könyve jelentette, de sokat beszéltek Debreczeni József portrékötetéről is.

Mit olvassanak a külföldiek?

Melyik könyv írja le a legjobban, hogy milyenek is vagyunk mi, magyarok? Mesterházy Örkény István Egyperceseit ajánlaná a képzelt külföldinek, bizonyára a benne ábrázolt abszurd világkép miatt. Bajnai hosszabb listájából kiderül, hogy Magyarországot urambátyám-világnak tartja, ahol a sötétben üzletelnek politikusok, üzletemberek, akik számára a hatalom megszerzése a legfontosabb. „A Keresztapának nagy rajongója vagyok, a maffiaromantikában én nem a sötét erő kiépülését, hanem egy szép családtörténetet látok.” Bajnai szerint a Rokonok írja le legjobban a jelenlegi Magyarországot, de hozzátette még Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországonját és Bruce Bueno de Mesquita - Alastair Smith: The Dictator's Handbook című munkáját. 

A Rokonokat egyébként említette Schiffer András is, ezért érdemes megnézni, miről is szól Móricznak ez a fontos könyve. „Rokonok című regényemben felállítottam azt a tételt, hogy minden családban van egy ember, a többi rokon. Ez azt jelentené, hogy van egy tehetséges, erős egyéniség, akire a sok tehetetlen rátámaszkodik. S azt is, hogy az erős semmit sem produkálhat, mert a hírnév körülveszi, s lehúzza a mélybe” – írta Móricz 1933-ban.