Egy norvég művész megette a saját csípőjét
Egy 25 éves norvég képzőművész úgy gondolta, hogy megeszi a saját csípőjét, és meg is tette. Ez ám a konceptuális művészet, mondhatnánk, ha nem lenne már olyan unalmas a művészkedő, száraz vörös borral leöblögetett kannibalizmus.
A 25 éves Alexander Selvik Wengshoel mentségére annyit tudunk felhozni, hogy nem azért kanyarított ki egy jó darab csontos sztéknyit magából, hogy az élet örök kérdéseit feszegesse pár csík sznobizmustól bebódult kurátor előtt, hanem azért távolították el az egyik csípőcsonját, hogy helyette fém protézist kapjon, és így kerekesszék nélkül élhessen a születési rendellenessége miatt mozgáskorlátozottként felnövő férfi.
A csípőprotézis beültetésekor elkérte az orvosoktól a kioperált csontot, mondván művészeti iskolába jár, és jól jön majd az a csont a vizsgamunkájához. Ekkor azonban még szó sem volt kannibalizmusról. Csakhogy a csonttal némi hús is járt, amit ugye le kellett volna főzni a csípőről. A főzés közben pedig eszébe jutott, hogy picit megkóstolja saját magát, és mivel ízlett neki saját maga (Állítólag Alexander Selvik Wengshoel íze a vadjuhéhoz hasonlít), gondolt egyet, és amíg a barátnője távolt volt otthonról, gyorsan megfőzte a saját csipőjét, és tört burgonyával tálalta. Meg persze ívott rá egy kis vörösbort, hogy tényleg olyan legyen, mintha a Hannibal egy rosszabbul sikerült, kivágott jelenete lenne az egész.
Wengshoel szerint egyébként a tanárai nagy részét sokkolta, hogy ilyesmit tett, a legtöbbjük szerint ez nem is művészet. A többiek meg egyszerűen nem hitték el, hogy a végül kiállítási tárggyá váló csípőcsontról előtte leszopogatták a cupákot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
