Nem tudni, kié lesz a berlini Magyar Intézet

Sokáig nem lehetett tudni, ki örökölheti meg Can Togay Jánostól a berlini Collegium Hungaricum (CHB) igazgatói székét. Az Index az intézményt fenntartó Balassi Intézettől egy hónapon át hiába próbált nyilatkozatot kicsikarni, nem válaszoltak a kérdésünkre, hogy pályázatra vagy kinevezésre lehet-e számítani. És mikor. Csütörtök este nyolc órakor adta ki az MTI a hírt, hogy Can Togay, az CHB jelenlegi igazgatója szeptember 1-jétől az isztambuli Magyar Intézetet vezeti, berlini posztjára pedig hamarosan pályázatot írnak ki. Azt rebesgetik, Kopek Gábor, a MOME rektora jön a helyére Berlinbe, a fotográfus-médiaművész-egyetemi tanár rektori megbízatása ugyanis augusztus 1-jén lejár. De felmerült Wilhelm Droste irodalomtörténész neve is, akit Budapest egyik fele az ELTE Germanisztikai Intézet oktatójaként, a másik pedig az Eckermann kulturális kávézó vezetőjeként ismer.   

Hol a pályázat?

Amikor 2010-ben, a szocialista kormány által kinevezett külföldi intézetigazgatók (többek között Derdák András, Orsós László Jakab, Gordon István, Krasztev Péter) megbízatása lejárt, és mindenki attól tartott, hogy a Fidesz nem pályáztatja, hanem egyszerűen kinevezi az utódjaikat. Akkor a Balassi Intézet, az összes külföldi magyar kulturális intézet fenntartója, és vezetője, Hatos Pál karakánul nyilatkozott. „Pályáztatás biztosan lesz, csak másként” – és aggasztónak találta, hogy az elvben nyílt pályázati szisztémát esetenként fölülírta egy-egy kinevezés.  Azóta a legnagyobb magyar intézetek élén megtörtént a csere, legutóbb Orbán Viktor unokatestvére, Vitézy Zsófia vette át a brüsszeli intézmény vezetését. 

Most Can Togay megbízatása járt be Berlinben – kinevezett utód és kiírt pályázat nélkül. Így Berlinben most könnyen az az ex lex helyzet állhat elő, mint 2010-ben Pozsonyban: a régi igazgató már távozott, ám nincs még utánpótlása. Akkor a Pozsonyban leköszönő Krasztev Péter helyére sokáig nem neveztek ki senkit, így nemhogy fizetéseket utalni, még egy jegyzettömböt vásárolni sem volt lehetősége a gazdasági igazgatónak, hiszen aláírási jogát csakis direktorával karöltve gyakorolhatta. A frissen megválasztott Hatos akkor ezt a szocialista kormány hibájának nevezte: „Hogy lehet kiírni egy igazgatói pályázatot úgy, hogy az előző vezető megbízatásának és a pályázat elbírálásának dátuma egybeesik, közben helyettesről nem gondoskodtak?” 

„A Balassi Intézet a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz kerül, irányítását a két miniszter együtt látja majd el.” Ezt már az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán mondta június 3-i meghallgatásán az országgyűlés kulturális bizottságában. Balog ugyanebben a beszédében fogalmazott úgy, hogy miniszterré választása esetén „tovább erősítené a kultúra területén azt a szemléletet, amely az államnak alapvetően kiszolgáló, eszközteremtő szerepet ad, egyébként a kultúrpolitikát szeretné a kultúra hordozóinak a kezébe tenni”.

Kérdés, hogy ez az elv vajon mennyiben érvényesül majd, ha a magyar kultúra külföldi nagyköveteit ezek szerint a külügy rendeli majd Delphibe, Moszkvába, Bécsbe, Brüsszelbe, Párizsba vagy épp Berlinbe. Többek között erről is szerettük volna megkérdezni Hatos Pált. Valamint arról, hogy „külföldi magyar kulturális intézeteinknek – a puszta programszervezés helyett, hiszen arra ott van a Hungarofest Nonprofit Kft. – ennél mélyebb, és ha kell, láthatatlanabb szinteken kell közvetíteniük a magyar értékeket”. A Balassi Intézettől azonban nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre, csak a szűkszavú közleményt Can Togay új pozíciójáról.