Arnold, Levente
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Elvette ugyan az NKA, de vissza is adja

DEBRE20140606024
2014.09.05. 14:03
2011-ben és 2013-ban is pénzt irányítottak a Nemzeti Kulturális Alaphoz az Artisjustól és az Előadói Jogvédő Irodától, mostanra gyakorlatilag az összes jogdíjból adott kulturális támogatást az NKA, azaz az állam osztja ki. Megnéztük, hogyan: kicsit másképp, mint eddig, de túl nagy politikai elfogultság nem látszik, a változás semmiképpen nem nevezhető földcsuszamlásszerűnek a támogatottak körében. De akkor tényleg indokolatlan lett volna a tavalyi tiltakozás?

Több hónapos csúszással, augusztus végén írta csak ki a Nemzeti Kulturális Alap a fiatal zenészek támogatásáról szóló Cseh Tamás-pályázatot, amin azt a pénzt osztják ki, amit a hazai zenészek jogdíjából vettek el. A támogatások nagy részéről csak decemberre lesz döntés, de az eddig született bírálatokból már valamennyire látszik, milyen elvek mentén dönt az új NKA Zenei Kollégium.

  1. 2011 óta tényleg változott a támogatottak köre, néhány területen picit, máshol elég sokat.
  2. Bőven van átfedés az állami NKA és a független jogkezelők támogatottjai között.

Ez azért fontos, mert tavaly ősszel többen is aggódtak a politikai befolyás miatt. 2013-ban az Artisjus és az Előadói Jogvédő Iroda is panaszkodott, hogy az NKA gyakorlatilag a zenészek saját jogdíját szeretné erőszakkal, a saját szempontjai szerint újraosztani.

Az sem bizalomnövelő tényező, hogy az Önök párttagsága már szinte kérkedik vele, hogy közbeszerzési eljárást, pályázatot nem is lehet nyerni mostanában a Közgép vagy valamelyik leágazásának valamilyen szintű közreműködése nélkül

– ezt Lovasi András, a Kiscsillag frontembere írta L. Simon Lászlónak még 2013 októberében, amikor kiderült, hogy további pénzek elosztása kerül át az államhoz. Az NKA-t 2013-ban még L. Simon László mostani parlamenti államtitkár vezette, 2014 óta Doncsev András, Orbán Viktor korábbi szövegírója.

Korábban is voltak nagy nevek, most is vannak

Most döntött először a pályázatokról az NKA 2013 végén felállt Zenei Kollégiuma, de már 2012-ben is a kulturális alap döntött, de akkor még egy ideiglenes kollégium végezte a munkát. Összehasonlítottuk, hogy kinek adtak pénzt a politikától független jogkezelők akkor, és kinek jutott pénz most.

Ránézésre nem különbözik nagyon a támogatottak köre. Egy csomó zenei támogatás egyáltalán nem könnyűzenére, és nem is a nagyobb előadóknak megy, de itt van néhány ismertebb név a 2013-as, 2012-es és 2011-es jogdíjpénzekből adott támogatások listájáról.

Ezekről már az NKA Zenei Kollégiuma döntött Ideiglenes NKA-kollégium döntése Ezekről még a jogkezelők döntöttek
2013 2012 2011
Quimby Irie Maffia Quimby
Geszti Péter Ivan & The Parazol Zagar
Kaláka Bródy János Bródy János
Ismerős Arcok Kárpátia Ismerős Arcok
Sena Pál utcai fiúk Kiss Erzsi

Néhány olyan előadó, akik 2011-ben kaptak még támogatást, de sem 2012-ben, sem 2013-ban nem támogatta őket az NKA:

  • Demjén Ferenc
  • Fenyő Miklós
  • Jamie Winchester
  • Másik János
  • Presser Gábor
  • Szörényi Levente
  • Misztrál
  • Szulák Andrea
  • Kistehén
  • Zagar

Ehhez hozzá tartozik, hogy a támogatást nem nyert pályázók listája nem nyilvános, így azt sem lehet tudni, ők egyáltalán próbáltak-e pályázni az elmúlt két évben.

A komolyzenészek között jellemzően kisebb a változás. Ez az Artisjus szerint természetes, mert eleve szűkebb az a kör, aki ezzel foglalkozik. Vannak azért itt is intézményi változások, például értelemszerűen az NKA óta kap pénzt az Orbán Viktor által 2013-ban átadott Budapest Music Center. 2014-ben viszont Retkes Attila, az SZDSZ 2009 és 2010 közötti elnöke is kapott támogatást, ráadásul úgy, hogy neki 2011-ben még nem ítéltek meg pénzt. Retkes zenetörténész, két, mások által írt tanulmánykötet kiadásával pályázott.

Következetesnek tűnik

Részletesebben is megnéztük, hogyan változott a támogatottak köre. Az egyik legfontosabb kategória az alkotói támogatás. Ez elég kellemes a szerzők számára: nem túl konkrét, és nincs vele túl sok adminisztráció sem. A komolyzenészek között az alkotói támogatás hosszú ideig ugyanolyan fontos volt, mint a rendszeres jövedelem.

Az Artisjus és az NKA kedvezményezettjeit összehasonlítva az látszik, hogy

a támogatottak listáján kicsit kevesebb mint felerészt szerepelnek pont ugyanazok a nevek, mint a 2011-es, még a jogkezelők által meghatározott listán.

Feltűnő, hogy az NKA a saját korábbi gyakorlatától pont ugyanannyira tért el 2013-ban, ahogy 2012-ben a jogkezelőkétől. Ebből megint arra lehet következtetni, hogy 2012-ben nem volt célja az NKA-nak, hogy alapjaiban változtassák meg a támogatottak körét. 2011 és 2012, egy független jogkezelős és egy NKA-év között 89 fő maradt változatlan, 2012 és 2013, két NKA-év között 88.

Még egy fontos kiegészítés: amikor azt mondjuk, hogy 2013 meg 2012, nem a 2013-ban meg 2012-ben meghozott döntésekre, hanem a 2013-ban és 2012-ben beszedett jogdíjakra gondolunk. Egy törvénymódosítás miatt az NKA mindkét évben csak két félévnyi pénzt osztott szét, a náluk maradt összeget később osztják ki.

Hány olyan támogatott volt, aki mindkét évben támogatást kapott? 

Összes támogatottak száma:

2013 (NKA): 204
2012 (NKA): 173
2011 (jogkezelők): 329

Újra és újra támogatottak száma:

2011-2012-ben: 89
2012-2013-ban: 88
2011-2013-ban: 75

Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs igazgatója szerint ez annyiból mégis fontos változás, hogy mikor az alkotói támogatásokat még saját hatáskörben, pályáztatás nélkül, pontrendszer alapján osztotta ki az Artisjus, évről évre akár a lista 90 százaléka is állandó lehetett. A különbségre viszont szerinte is magyarázat, hogy eleve változott az alkotói támogatásokhoz megfogalmazott célok köre (korábban például ezekből támogatták a zeneszerzők özvegyeit is, az NKA-nál ilyenre már nincs lehetőség), és hogy az NKA-nál már mindenkinek pályázni kell. Ráadásul az Artisjus támogatottjai között színházi szerzők is szerepeltek, de őket már nem a Zenei Kollégium támogatja.

Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs igazgatója
Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs igazgatója
Fotó: Facebook

A komolyzenei projekttámogatásoknál nagyobb az eltérés, de az NKA itt is ugyanannyira tért el a saját döntésétől, ahogy korábban a jogkezelőkétől is. Itt az Artisjus idejében is gyakrabban változott a támogatottak köre, mert ezeket már az NKA előtt is pályázaton osztották ki.

Komolyzenei projekttámogatások

Összes támogatott száma:

2013 (NKA): 55
2012 (NKA): 30
2011 (jogkezelők): 62

Újra és újra támogatottak száma:

2011-2012-ben: 13
2012-2013-ban: 14
2011-2013-ban: 13

A könnyűzenei projekttámogatásoknál kisebb az eltérés, viszont egyedül itt tűnik úgy, mintha a támogatottak tényleg változtak volna, amikor az NKA-hoz került a terület. 2012 és 2011 között a 124-ből csak 27 azonos támogatott volt, 2013 és 2012 között már 61.

Könnyűzenei projekttámogatások

Összes támogatottak száma:

2013 (NKA): 167
2012 (NKA): 124
2011 (jogkezelők): 262

Újra és újra támogatottak száma:

2011-2012-ben: 27
2012-2013-ban: 61
2011-2013-ban: 31

 Összességében az Artisjusnál, amikor elmondtuk nekik az eredményeinket, azt mondták, nekik is az a benyomásuk, hogy az NKA színre lépése nem jelentett földcsuszamlásszerű változást a támogatások kiosztásában, bár az átállás körül voltak kisebb zavarok. 

Tegyük fel, hogy az állam tényleg ugyanúgy osztja ki a pályázati pénzeket. Akkor tavaly fölösleges volt tiltakozni?

Így néz ki az NKA Zenei Kollégiumának 2014-es költségvetése:

Megnevezés Összeg (Ft)
NKA (az ötös lottó szerencsejáték játékadójának 90%-ból) keretösszeg 249,626,000
Közös jogkezelők befizetéseiből származó keretösszeg (2013. évi maradvány és 2014. évi befizetés együttesen) 708,518,251
Üres hang- és képhordozók jogdíjából származó keretösszeg (ideértve a Cseh Tamás Program 500 millió Ft-os keretét) 960,436,078
Keret összesen 1,918,580,329

Látszik, hogy két olyan forrás van benne, ami nem közvetetten az államtól jön, és messze ezek a legjelentősebbek. A két külső forrás több lépésben került az NKA-hoz: 2011 után vették át az Artisjustól és az EJI-től a jogdíjak újraelosztását, és 2014-től döntöttek úgy, hogy pályázaton osztják újra az üreshordozó-díjak 25 százalékát. Ez már nem csak a korábban önként támogatásokat kiosztó Artisjust és az EJI-t érinti, hanem mindenkit, aki üreshordozó-díjat kap. (Az üreshordozó-díjakról itt írtunk bővebben.)

A jogkezelők mindkét lépést ellenezték. A 2011-ben elvett jogdíjrész a zenészek lejátszások, eladások, fellépések után kapott díjából jött. Erre mondja az Artisjus és az EJI, hogy

a kormány egyszer csak azt mondta a művészek saját bevételeire, hogy az egyik részét ezen túl az NKA kezeli.

Korábban a független jogkezelők is adtak belőle kulturális támogatást, de az a tagok beleegyezésével történt.

Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs igazgatója szerint még ha tényleg hasonlóan is osztja ki az NKA a hozzájuk irányított pénzeket, az egész eljárás kicsit

olyan, mintha valakitől elvennék a házát, aztán évenként újra meg újra megengednék neki, hogy ott lakjon.

Lovasi András szerint amíg a saját szervezeteik döntöttek a támogatások elosztásáról, legalább a lehetőség megvolt rá, hogy a zenészek valamit megvétózzanak, mert a saját szervezetük vezetőit el tudták küldeni.

Hogy az üreshordozó-díjak átirányítása mennyire méltányos, valószínűleg attól függ, maga az üreshordozó-díj mennyire saját pénze a művészeknek.

  • Ha ugyanolyan jogdíj, mint a fellépésekből vagy rádiós játszásokból befolyó pénz, valószínűleg ennek az átirányítása is a 2011-eshez hasonló lépés.
  • Ha viszont az üreshordozó-díj adószerű bevétel, amit a kormány eddig csak átengedett a művészeknek – ezzel érvelt tavaly L. Simon László –, azt is könnyebb megindokolni, ha mostantól másképp szeretnék elkölteni.

Látszik a költségvetésben, hogy az üreshordozó-díj nagy része az idén induló Cseh Tamás Programra megy majd. Ebből a pályakezdő zenészeket támogatják. L. Simon László tavaly azzal is érvelt, hogy így a hordozódíj olyanokhoz kerül, akiknek nagyobb szüksége van rá, hiszen különben a lejátszások és az eladások arányában osztanák szét. Korábban,  2010-ben leállított PANKKK-programban állami pénzből kaptak támogatást, igaz, abban csak évi 100-150 millió forintot osztottak szét.  

A mostani összehasonlítás alapja a 2013-ban és a 2012-ben befolyt jogdíjak 7 százalékának továbbosztása, valamint az Artisjus és az Előadói Jogvédő Iroda korábbi támogatásai. Azokat a támogatásokat  nem tudtuk belevonni az összehasonlításba, amelyeket 2011-ig az Előadói Jogvédő Iroda osztott el, mert az ő pályázati rendszerüket nagyon jelentősen érintette egy 2011-es törvénymódosítás.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!