Aláírták a sámándob-szerződést

Aláírták szerdán a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának föld- és alapozási munkálataira vonatkozó szerződést Milánóban, így megkezdődhet a Sámándob Életkert Pavilonkivitelezése. A szerződést Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, az expo miniszteri biztosa írta alá a Carpathia Kft-vel és a Vitali S.p.A.-val.

Az épület ellen nagyon sok építész tiltakozott. Győri építészek azt mondták, hogy „ha a győri tanszéken hasonló munkát adna le bármelyik hallgatónk, a legkevesebb az lenne, hogy azonnal hazazavarnánk”. A BME Kossuth- és Ybl-díjas tanárai szerint a terv "giccsbe hajló építészeti paródia".

Ráadásul az építészeti pályázaton eredetileg nem a sámándob nyert. Gettó Tamás és Hutter Ákos "A Malom" című tervét értékelte legjobbra a zsűri, de végül mégsem ez, hanem Sárkány Sándor és Ertsey Attila "Alakor" című terve fogja hazánkat képviselni a világkiállításon. Szőcs Géza szerint a megvalósíthatóság időbeni korlátai, valamint a nehezen tervezhető költségek miatt döntöttek úgy, hogy nem a győztes, hanem a második helyezett munkát valósítják meg. Getto szerint Szőcs érvei nem igazak.

Környezetvédő a pavilon

A Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innovációs Kft. augusztus 11-én indított feltételes közbeszerzési eljárást az Expo Milano 2015 magyar pavilonjának terület-előkészítő és alapozási munkáinak elvégzésére. A pályázat nyertese, az olasz tulajdonú Vitali Csoport. A megvalósítás első lépéseként az expo S28-as telkén a szerződéskötést követően megkezdődnek a munkálatok, melyek várhatóan 2014. október elejére befejeződnek.

A közlemény szerint a természeti környezet védelme már az alapozási munkák során is kiemelt figyelmet kap: az építés során elszállított földet 2015 őszéig Milánóban tárolják, majd a telek kötelező helyreállítása során ugyanazt a földet helyezik vissza a területre a pavilon Magyarországra történő elszállítását követően.

A pavilon építése során felhasznált anyagok legnagyobb részét Szombathelyen ismételten beépítik, a 2015. végi bontás során keletkező hulladékok pedig az építőiparban újrahasznosulnak – közölte a Nemzeti Kreatív Intézet.