Radnóti-esszé miatt áll a bál a Müpánál a Magyar Narancs szerint

A Müpa Magazin felkérésére írt esszét Radnóti Miklósról Ferencz Győző, írását azonban többszörös egyeztetés után sem hozta le a lap, írja a Magyar Narancs. Ferencz írásának célja az lett volna, hogy felvezesse a Művészetek Palotájának december 15-i bemutatóját, ami a Nem tudhatom... Radnóti és korunk címet viseli.

A program beharangozója egyébként Ferenczet „korunk legnagyobb Radnóti-szakértőjének” nevezi, a műsor tartalmát is ő állította össze és Mácsai Pál rendezte. Ferencz Győző írása ennek ellenére sem jelent meg a Müpa Magazinban, melynek szerkesztősége ezek után felkérte Szabó T. Anna költőt, a Radnótiról szóló esszé megírására. Ám valami oknál fogva az ő szövege sem jelent meg a lapban. Így végül Szálinger Balázs írása kerül a lapba.

A Magyar Narancs minden szereplőt megkeresett az üggyel kapcsolatban, és úgy tudja, a Müpa Magazin jelentős változtatásokat kért a szerzőktől, akik nem akarták módosítani a szövegüket. A Müpa kéréseit a magazin szerkesztője, Keresztury Tibor (aki a Magyar Narancs munkatársa is volt) közvetítette a szerzők felé. Katona Éva, a Müpa pr-vezetője a Narancsnak azt nyilatkozta, hogy „mindkét szerző ragaszkodott volna írása szerkesztés nélküli közléséhez”. Majd amikor ez nem valósult meg, visszavonták az írásukat. Annyit tettek még hozzá, hogy a „Müpa Magazin stílusában informatív és nem véleményközlő orgánum”. Szerintük pusztán kommunikációs hiba történt, és mindkét szerzőtől telefonon bocsánatot kértek.

Ferencz Győző a saját írásából egy olyan szerkesztett változatot kapott vissza, amelyből két, szerinte nagyon fontos bekezdés hiányzott. Az egyik ez volt:

„Az egész lényével kérdez. Lényével, amelyet egymást kizáró ellentétekből épített fel. A baloldaliság, a kereszténység, a magyarság és a zsidóság olyan eszmék, amelyekből kettő­-kettő még összebékíthető, de három már bajosan, és a négyet, így együtt, szinte képtelenség. De ő ezt kísérelte meg. Ha akarom, sikertelenül, hiszen Radnótit, aki magyarnak, baloldalinak és katolikusnak vallotta magát, zsidóként ölték meg. Ha azonban szellemi hagyatékát nézem, sikeresen: olyan rejtvényt adott fel, amely előtt az utókor a mai napig tanácstalanul áll.”

A Magyar Narancs október 16-i számában Ferencz Győző és Szabó T. Anna Radnótiról szóló esszéje is elolvasható.

Közben a MüPa elképesztő sajtóközleményben reagált cikkünkre, melyben három bekezdésen keresztül sikerült a semmit ragozni:

A Művészetek Palotája műsorszerkesztési koncepciójának alapja a műfaji sokszínűség és kritériuma a minőség. A Müpa a különféle célcsoportok iránti nyitottsággal lehetőséget teremt a közönség és művészetek közötti párbeszéd minden formájára.

Programjainkat saját eszközeinkkel is kommunikáljuk, ilyen a Müpa Magazin is, amely az adott időszak előadásainak ízelítőit tartalmazza. A kéthavi lap promóciós és műsorajánló jellegű kiadvány. A szerkesztőség a továbbiakban is meg kívánja őrizni eddigi szerkesztési alapelvét: olyan magazint szeretne a közönségnek nyújtani, amelyből az olvasmányos módon informálódhat a Müpához kötődő minőségi kulturális eseményekről.

A Magyar Narancs partnerünkként rendszeresen hírt ad programjainkról, így a Literárium-sorozatról is, amelyen ebben az évadban mások mellett Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György és Nádas Péter is önálló esttel lép fel. A Holokauszt-emlékév tiszteletére műsorra kerülő, decemberi Radnóti-est a Müpa egyik kiemelt programja a jubileumi, tizedik évadban.