A bukásból emelte ki a Fidesz az Iparművészeti új igazgatóját

2014.11.11. 16:21

Cselovszki Zoltánt az Iparművészeti Múzeum főigazgatójának nevezték ki hétfőn. Az új megbízott főigazgató kedden tartott rövid bemutatkozót. A Fidesz körül már több poszton megfordult, építész végzettségű Cselovszki legfontosabb feladatának nevezte a vészesen leromlott épület rekonstrukcióját. A munkát az előző igazgató, a januárban lemondott Takács Imre kezdte el, még alatta bonyolították le az építészeti pályázatot, amelyet a Vikár és Lukács építészstúdió nyert meg.

Cselovszki a terv alapkoncepcióját jónak nevezte: a terv a Lechner-épület műemléki rekonstrukcióját tartja szem előtt, 21. századi megoldásokkal. Az új szárny például „21. századi minimálépület lenne”, mondta az építész végzettségű igazgató. Ugyanakkor sok pontban átdolgozná a terveket.

Nagyobb problémának tartotta a források megszerzését. Egyelőre nem látszik, honnan lesz pénz a tízmilliárdos nagyságrendű munkára. A kormány azzal biztatta, hogy a 2014–2020-as finanszírozási periódusban lesz erre EU-s pénz, de ez egyelőre csak remény.

Az új igazgató szerint kérdéseket vet fel a Zsolnay manufaktúrával való együttműködés is. Az épület ugyanis teljes egészében Zsolnayval borított, így a rekonstrukcióhoz jelentős mennyiségű Zsolnayra lesz szükség. A tapasztalatok szerinte azonban azt mutatják, hogy a műhely nem nagyon tud megfelelni a kor kihívásainak.

Cselovszki kortárs elkötelezettsége egyébként eddigi pályája alapján nem megkérdőjelezhető. Az építész vezette két alkalommal is a Kulturális Örökségi Hivatalt (KÖH), de ő dolgozta ki a kortárs megoldásokkal élő Budapest Szíve programot is az V. kerületben.

A távozó igazgató nyomában?

Az új igazgató a kiállítási programokban is a kortárs irányt követné, az élményszerűségre helyezve a hangsúlyt. Konkrét programtervei ugyanakkor még nincsenek, ahogy magának a múzeumnak sincs elfogadott kiállítási terve. Bár az előző igazgató leadott egy koncepciót a minisztériumnak, azt vélhetően politikai vonatkozású okokból a tárca nem fogadta el.

Takács Imre később lemondott. Lépésének oka nem érdektelen a jelenlegi helyzetben sem. A kormány ugyanis szakmai egyeztetés nélkül úgy döntött, hogy az Iparművészeti Múzeumtól elveszi műtárgyállománya egy értékes részét, és azt más intézményeknek adja. Az Esterházy-kincset a szakma feje felett hozott döntés alapján a fertődi Esterházy-kastélyban alapítandó új múzeumnak kell adniuk. Noha ott semmilyen szakmai stáb nincs, a műtárgyak egy része pedig kritikus állapotban van.

A múzeumnak meg kell válnia a kelet-ázsiai gyűjteményétől is, amellyel a Szépművészeti Múzeumot ajándékozza meg a kormány.

Cselovszki óvatosan fogalmazott a témában. A kormányzat felé mosolyogva azt mondta, hogy a műtárgyak kiszervezése fontos, mert látnivalókkal kell ellátni azt a 2000 helyet, amelyet a kormány turisztikai vonzerővel ruházna fel. „Partner vagyok abban, hogy ezek a helyek megteljenek élettel.”

A konkrét lépésekről beszélve azonban már igyekezett távolságot tartani az elképzeléstől. Szerinte nem jó, ha államtitkárok és miniszterek döntenek szakmai kérdésekről, ezeket szakembereknek kellene egyeztetniük. Az Esterházy-gyűjtemény kiszervezéséről Cselovszki úgy fogalmazott: „Ha lesz ott tudományos központ, megfelelő szakember és forrás, akkor támogatja az ötletet valamilyen szinten.”

„Az Iparművészeti Múzeum szeretné a gyűjteményét egyben tartani” – mondott Cselovszki összefoglalásul olyasmit, ami elődje távozásához vezetett. Érdekesség, hogy Takács távozása után a minisztérium sértődött közleményt jelentetett meg, amelyben azt állították, ők amúgy is kirúgták volna az igazgatót, mert nem volt meg az intézményvezetéshez szükséges vizsgája. (Noha Takács Imre évekig vezette az intézményt.)

A vizsgára rákérdezve Cselovszki azt mondta, nincs tudomása arról, hogy neki ilyen papírt fel kellene mutatnia, szerinte ő már sok szükséges képzésen van túl.

Fekete György már meglátogatta

Cselovszki széke nemcsak emiatt tűnhet bizonytalannak, hanem mert nem pályázaton jutott a megbízatáshoz, hanem kinevezték. Ezért kell megbízott főigazgatóként nevezni. A megbízott főigazgató elmondta, hogy lesz rendes pályázat, de nem tudja mikor. A kiírása amúgy sem sürgős, mivel ezen módon is korlátlan ideig vezetheti az intézményt.

Cselovszki Zoltán a Fideszen belüli bonyolult személyzeti hálóban igyekezte magát mindkét oldalról bebiztosítani. Mesterének és közeli barátjának nevezte Baán Lászlót az egyik oldalról, ugyanakkor Elnök Úrként hivatkozott az MMA-vezér Fekete Györgyre, akivel már megkezdte a közös Nemzeti Szalon-kiállítás előkészületeit.

Egy fideszes a hullámvasúton

Cselovszki Zoltán pályája a klasszikus fideszes mintát követi. A vezetés hol magas pozícióba emeli (KÖH-elnökség), hol pedig eltávolítja magától, vagy arra kényszeríti, hogy saját elveivel ellentétes döntéseket vezényeljen le. Legutóbb például részt kellett vennie a műemlék-felügyelettel foglalkozó KÖH üzleti érdekek alapján történő szétdarabolásában. Megkapta ugyan a KÖH kicsontozása után visszamaradt Forster-központ vezetését, de augusztusban L. Simon László nyomására távoznia kellett.

Cselovszki amellett, hogy részt vett a Budapest Szíve remek fejlesztésében, V. kerületi főépítészként a nevét adta gyanús ingatlan beruházásokhoz, mint például az azóta megbukott, Rogán-közeli Csipak Péter Zeppelin-hotelje vagy egy bérház udvarára épített hotel.

Gyanús lakáskiutalásáról is cikkeztünk.