Sosem fogja kitalálni, mi lett az év legjobb épülete

További Kultúr cikkek
Nem várt viharokat kavart az év legjobb épületének szavazása. Az Építészfórum szervezte Média Építészeti Díja minden évben izgalmas esemény, ahol olvasóink megszavazzák a legjobb épületet, ami általában egy szerethető és ízléses családi ház. A médiazsűri pedig kiválaszt egy látszóbeton kubust, a terv kategóriában pedig valami szociális fókuszú projektet. Idén azonban minden másképp alakult.
Meglepetés sportcsarnok
Önök sokáig a pilisi lankákra épült, kívül tégla, belül hófehér családi házat futtatták, míg a szavazás utolsó óráiban gyökeres fordulat következett. Olyan gyorsasággal emelkedett egyetlen épület, a Vasas vívócsarnok pontjainak száma, mintha edzésen a klikkelés lett volna az aznapi feladat. A lendületet semmi nem állította meg, úgyhogy Kendik Géza ötletes oldalbevilágító üvegsávokkal feldobott, de erősen funkcionalista csarnoka lett a közönségdíjas.

Metróbotrány
A remek családi ház a második helyre csúszott, csakúgy, mint a zsűri szavazásán. Az első helyezett kiválasztását a zsűrinél a pályamunkák közül minden létező szempontból kilógó 4-es metró zavarta meg. A zavar enyhe kifejezés. Közel voltunk a botrányhoz.
Már a zsűri korábbi megbeszélésén vitákat kavart a 4-es metró, ami nem az egyik remek megállójával szerepelt a versenyben, és nem is néhány kiemelt épületével, hanem az egésszel, az elejétől a végéig, 10 megállóval sínekkel, felszíni és felszín alatti létesítményekkel.
Csak hogy értsék a dilemmát: a zsűri egyik része lelkes volt, hiszen a metró egyértelműen a kortárs magyar építészet csúcsát képviseli. Ahogy egész sorozatnyi lelkes cikkünk bizonyítja, ezzel mi is egyetértettünk. Az Indexet az zavarta meg, hogy a metró nem valami műemlék, vagy szobor, ami önmagáért szép, hanem funkcióval bíró rendszer.
Míg 1-2 megállót vizsgálva el lehetett volna tekinteni a közlekedési-urbanisztikai vonzatoktól, a teljes létesítmény esetében ez a szempont megkerülhetetlen volt. Márpedig amennyire egyértelmű az esztétikai színvonal, ugyanannyira nyilvánvaló az is, hogy a 4-es metró mint közösségi közlekedési eszköz, tragédia. A fejlesztésre fordított 452 milliárdot csak jobban lehetett volna elkölteni Budapesten, villamosvonalakra, a HÉV és metró összekötésére, a vasút közösségi közlekedésbe integrálására, stb.
- Így amikor a szavazásnál a többség magas pontokat adott, az Index egy számítás alapján csupán 5-öt. (Magyarázat: Építészet 8 pont. Funkció: 1 pont. A kettő átlaga 4,5, amelyet felfelé kerekítettünk.)
A 4-es metró helyett az egri szőlősbe telepített borászkolónia épületei nyertek.

Gereben Péter és Marián Balázs terveiről azt írtuk:
A boros épületeknél már nem meglepő, hogy a tervezők tradicionális formákból szerkesztenek letisztult, kortárs épületeket. Az egri borvidéken épült konstrukció megkapó eleme, hogy a funkciók nem egyetlen épületben kaptak helyet, hanem elszórtan a szőlősben.
A három ház, a deszkákból emelt kilátó, a natúr fával kerített medence, és a nyitott pavilon így megmaradhatnak apró épületeknek, amelyek illeszkednek a tájba, nem uralkodnak azon. A természet magukban az épületekben is megjelenik: a falakat vagy a helyi tufakő morzsalékával dúsított, döngölt földbetonból húzták fel, vagy fából építették. Így még az olyan kellemkedő megoldások is megengedhetőek, mint a vödörből fabrikált, álnépi lámpák.
De nem csak a házak illeszkednek a környezetbe. Azzal, hogy az építmények látótávolságban állnak, szinte keverednek a szőlőtőkékkel, és harmóniába kerül az épített és a természetes környezet.
A zsűri terv kategóriában az egri vár bástyájának rekonstrukcióját díjazta. Rátkai Anna diplomamunkája szerethető közösségi teret vázolt fel abban a bástyában, amelyet egy szerencsétlen vasúti fejlesztés miatt 1907-ben sínekkel vágott el a vár többi részétől.
A zsűri végül egy meglepetésdíjjal is előállt. A mindkét számban második helyre csúszott pilisi családi ház, Földes László (nem rokona a cikkszerzőnek) és Sónicz Péter munkája különdíjat kapott.