Marcell
18 °C
32 °C

70 millióért kelt el a Stuart Little, kisegérből előkerülő Berény-festmény

DSC 2587
2014.12.13. 18:50
Kalandos útja után hazatért az elveszettnek hitt Berény Róbert-festmény, amelyet Barki Gergely művészettörténész egy karácsonyi filmnézés során fedezett fel a Stuart Little, kisegér című gyerekfilmben. A festményt szombaton árverezték a Kongresszusi Központban, a Virág Judit Galéria téli aukcióján. A festmény kikiáltási ára 34 millió forint volt, az értékét korábban 60 millió forintra becsülték a szakértők, de még ennél is magasabb áron, 70 millió forintért kelt el. Barki Gergellyel még az aukció előtti estén beszélgettünk.

Szombat délután a Kongresszusi Központban rendezett árverésen elkelt Berény Róbert: Alvó nő fekete vázával című festménye, amelynek kalandos történetéről már mi is beszámoltunk. A felfedezésben és a hazakerülésben fontos szerepe volt Barki Gergely művészettörténésznek, aki egy fekete-fehér fotóról ismerte a képet. Az aukció előtti estén a Virág Judit Galériában beszélgettünk vele. 

Az Index olvasói nagyon szerették ezt a szinte mesebeli történetet, ahogyan előkerült ez a festmény. Milyen nemzetközi visszhangja volt a történetnek? 

Egészen elképesztő. A Guardianben is megjelent egy cikk, és utána vírusként terjedt a sztori. Az első pár napban még próbáltam követni, engem is nagyon sokan megkerestek. De még olyan országokban is hír lett a festmény, mint Mongólia.  De átterjedt Amerikába is, és a New York Postban megjelent cikk is nagyott robbant. Az ABC News aznap három magyar hírrel foglalkozott egymás után: kinevezték a magyar nagykövetet, aki semmit nem tud az országról, aznap látta el McCain jelzőkkel Orbán Viktort, majd rögtön utána jött a Stuart Little-sztori. 

Berény Róbert

Berény Róbert a magyar avantgárd egyik legsokoldalúbb képviselője. Pályája korai szakaszában tervezett hímzéseket, rendszeresen publikált a Nyugatba, zenét szerzett, hangszereken játszott, több toborzóplakát is az ő nevéhez fűződik, többek között a lemezborítókat is megjárt 1919-es Fegyverbe! Fegyverbe! című alkotás. 

cikkep320130603-19838-sespnv.gallery

Az Alvó nő fekete vázával egyébként Berény második feleségét, Breuer Etát ábrázolja, ahogyan leghíresebb képe, a Csellózó nő is. Berény műveinek nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de számos kompozíciója e megtalálható a székesfehérvári Deák Gyűjteményben, a pécsi Jannus Pannonius Múzeumban, valamint magántulajdonban.


De ez egy régebbi sztori, annyi az újdonság benne, hogy a kép hazakerült és most elárverezik. Azért összefoglalná a főbb pontokat? 

2008 karácsonyán láttam a filmet, 2009 elején vettem fel a kapcsolatot az akkori tulajdonossal. Ez egész pontosan úgy történt, hogy a stáblista összes szereplőjének írtam és mindenki válaszolt is. Utoljára a berendező asszizstensétől    kaptam egy e-mailt, amiben azt    írta, nála van a kép. Eleinte fel sem merült, hogy eladja, mert nagyon boldog volt, hogy egy ilyen izgalmas és fontos kép van a birtokában. Később mégis eladta, és az új tulajdonos révén kerülhetett végül haza a festmény. 

A filmen dolgozók azt hitték, egy hamisítvány vagy másolat a kép. Erre mennyi esély volt? Mennyire volt fontos a Munkácsy-céh pecsétje a kereten az azonosítás során? 

A Munkácsy-céh pecsétjének nem volt jelentősége az azonosítást illetően. Nekem volt fontos, mert így tudtam azonosítani, hogy egy másik kiállításon szerepelt a kép. Az eredetiséget ránézésre is megállapítjuk. Egy olyan kvalitású képről van szó, hogy fel sem merül, hogy ez másolat lenne. Már csak azért sem, mert ezt a képet senki nem ismerte, egy fekete-fehér fotó maradt fenn róla, rajtam kívül kevesen ismerték, nem tudták volna meghamisítani. A Stuart Little-filmet bizonyára a világon sok műgyűjtő is látta, mégsem tűnt fel senkinek, hogy ott van a kép a háttérben. 

Felmerült esetleg, hogy a Magyar Nemzeti Galériába kerüljön a kép az árverés helyett? A magyar államnak nincs elővásárlási joga egy ilyen jelentőségű kép esetében? 

Régen volt ilyen joga az államnak, de most már tudtommal nincs. A Magyar Nemzeti Galériában egyébként Berény Róbert elég jól van képviselve, hiszen ott van a Csellózó nő, amit egyébként az Alvó nővel egyszerre mutatott be, így valóban izgalmas lenne, ha ez a két kép együtt tudna szerepelni ott. Örülnék, ha itthon maradna, mert egyszerűbb lenne a kiállításokra kölcsönzéskor a hazai tulajdonostól a képet elkérni. Ugyanakkor meg azt gondolom, hogy most ebben a pillanatban ez a kép lett a világ legismertebb magyar festménye, jót tenne neki, ha egy olyan rangos gyüjteménybe kerül külföldön, ami az egész magyar művészetnek jót tenne.