Pál
-4 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

A nézők buktatták le Lázárt és Szijjártót

02
2015.02.25. 14:00
Változik az Orbán-kormány, változnak az emberek, változunk hát mi is − az RTL Klub két meghatározó szereplője ezzel magyarázza, miért lett politikusabb a Híradó akkoriban, amikor bevezették a reklámadót. Szerintük a törvénynek nincs köze ahhoz, hogy milyen műsort csinálnak, ők főleg nézői igényeket elégítenek ki, a nézők pedig egyre inkább a politika felé fordulnak. Manapság a politikusok pedig korábban elképzelhetetlen dolgokat csinálnak. Erős Antónia szerkesztő-műsorvezetővel és Kotroczó Róberttel, az RTL Klub hírigazgatójával beszélgettünk.

Nem emlékszem arra a napra, amikor bejelentették a reklámadót. Nem volt meghatározó élmény. Sokkal inkább fel tudom idézni a repülőgépek becsapódását a két toronyba vagy a móri mészárlást

− válaszolta Erős Antónia arra a kérdésre, hogy milyen volt, amikor a nyakukba kapták az először még 40 százalékos reklámadót. A hajnali módosítóra már sokkal inkább emlékeznek, de nem tartották „sorsfordító pillanatnak” a törvényt, hiszen a korábbi különadók után nem okozott meglepetés. Azért sem, mert az előző ciklus közepén már meglebegtették ezt az ötletet. 

Véletlen egybeesés a kormányalakítással

Az RTL Klubra szabott reklámadó utáni napokban, hetekben sok újságíró lepődött meg az RTL Híradón, ahol sorra jöttek a kemény, kormánykritikus híradások, a Mészáros Lőrinc vagyonosodásáról szóló, viszonylag aktualitást nélkülöző riport hamar legendás lett a neten. Egyszerűnek tűnt a képlet: ha a kormány megszorongatja az RTL Klubot, akkor az RTL Klub sem hagyja magát, visszacsapnak az ország legnézettebb hírműsorával. Erre mondta Rogán Antal, hogy „az RTL furkósbotként használja a híradóját”. 

Kotroczó Róbert szerint semmi olyasmi nem történt, mint amit bizonyos újságírók gondoltak vagy bizonyos politikusok mondtak. Szerinte a harmadik Orbán-kormány felállása és az egyórásra duzzasztott, hosszabb politikai blokkal működő Híradó között a kapcsolat elsősorban időbeli, de a műsor szerkezeti változását hosszú, többlépcsős előkészítés előzte meg. 

Senki sem gondolhatja komolyan, hogy egyik nap fölébredtünk, és attól a naptól kezdve öttel több politikai újságíró, hattal több kutató és héttel több stáb dolgozott volna.

A hírigazgató szerint már jóval a kormányalakítás előtt elkezdődtek azok a folyamatok, amik valóban 2014 április-május környékén kezdtek az RTL Klub Híradójában láthatóvá válni. A folyamat része volt az RTL II elindulása 2012 végén, ahol az első pillanattól egy politikusabb hírműsorral próbálkoztak, és a mérésekből úgy látták, hogy nagyon bejön.

Másrészt szerinte azért is lett ekkora hype a reklámadó utáni híradóból, mert akik akkor kezdték el nézni és rácsodálkoztak, azok korábban sem a Híradót, sem az RTL II Híradót, sem a háttérműsoraikat – például a Házon kívült – nem nézték. 

Megváltoztak a médiafogyasztási szokások

A szerkesztők szerint ha végignéznénk az elmúlt 17 év adásait, akkor nagyon sok korszakot, sokféle folyamatot figyelhetnénk meg. A Híradó részben mindig alkalmazkodott a nézői igényekhez, folyamatosan figyelik, hogy az adott hírekre hogyan reagálnak a nézők, mikor kapcsolnak el sokan. A mostani nettó 53 perces műsorhoz képest korábban évekig 24 perces adások voltak, hátterek, interjúk nélkül, a tényekre szorítkozva. Azóta viszont sok dolog megváltozott Magyarországon. 

Volt olyan időszak, amikor rövidebb blokkban, de megpróbáltunk több politikát adni, és látszott, hogy elvándorolnak a nézők. Az utóbbi egy-másfél évben ez megváltozott, az emberek a politika felé fordultak

− mondta Erős. A szerkesztők szerint a trendforduló 2012-ben volt, akkor látszott, hogy az emberek elkezdtek a közéleti hírek után menni. Szerintük az emberek tudatosabbak, önállóbbak lettek, sztorikat ajánlanak a munkahelyeikről, a környezetükből. „Érzik, hogy egy változó időszakon megyünk keresztül, ezért nyitottabbak, jobban figyelnek a részletekre" – mondta Kotroczó. 

A változó közegben a médiafogyasztási szokások is változnak. Míg korábban elképzelhetetlennek tartották, hogy céghálókat mutassanak be a Híradóban, addig ma már ez is lehetséges, pedig egy 2-3 perces riportban egészen máshogy, nehezebben lehet közérthető nyelvre lefordítani egy idegen személy- és cégnevektől hemzsegő, bonyolult hálózat ténykedését.

De a változó szokásokat talán az mutatja legjobban, a nézők mennyire aktivizálták magukat. A híradósok

Szijjártó Péter luxusvillájáról először Google Maps-es linket és fotókat kaptak, és arról is egy nézőtől értesültek, hogy Lázár János 60 milliós lakást vett a tízéves fiának.

Kotroczó szerint más a közeg és más a média is, mint akár csak egy éve volt. „Nem mi vagyunk egyszerűen tartalmilag mások, hanem minden más is megváltozott körülöttünk” – mondta. 

Oké, de mitől változtak meg?

A dolgok és az emberek nem szoktak csak úgy maguktól megváltozni, a hírigazgató és a műsorvezető szerint a politika ma azért érdekli sokkal jobban az embereket, mint néhány éve, mert maga „a politika is sokat változott, és sokkal többet lehet róla tudni vagy sejteni”. 

A második Orbán-kormány első három évében alig kaptak olyan információkat, amikből építkezni lehetett volna. Nagyon kevés volt a kibeszélő politikus, zárt volt a kormányzati rendszer, és annyira működött még a kétharmad lendülete, hogy csak „hírmorzsák voltak, nagyobb oknyomozások alig”, mondták a szerkesztők.

A harmadik Orbán-kormány hosszú ideig tartó megalakulásának idejében már egyértelmű törésvonalak jelentek meg a Fideszben, szinte nem telik el hét, hogy valamelyik ismert kormánypárti politikus ne kritizálna valamit a kormány vagy a Fidesszel kapcsolatban, az Orbán–Simicska-háború elsöprő hullámairól nem is beszélve.

Az elmúlt másfél év változásait talán az szemlélteti leginkább, hogy míg az előző ciklusban vezető kormánypárti politikusok eleve alig álltak szóba a velük nem kifejezetten baráti médiumokkal, addig most már ott tartunk, hogy

Rogán Antal és Lázár János Habony Árpád szerepéről nyilatkozott, ez pedig korábban elképzelhetetlen volt 

− mondta Kotroczó. „Valószínűleg a politikusok is rájöttek, hogy jobb, ha ők is elmondják az álláspontjukat, mert egyszerűen rosszabbul néz ki egy történet, ha nem nyilatkoznak, vagy csak MTI-közleményt adnak ki, és nem is próbálják elmondani a saját nézőpontjukat. Úgy látszik, ez egy tanulási folyamat a politikusoknak is, és sikerült előrébb haladnunk” – mondta a hírigazgató. 

Lépéskényszer a TV2 miatt

Jól hangzik, hogy a Híradó csupán kielégítette a megváltozott érdeklődésű közönséget, de ha már 2012 végén látták, hogy az emberek a közélet felé fordulnak, akkor miért vártak 2014 tavaszáig a váltással? 

Kotroczó válasza, hogy 2013-ban azért nem léptek, mert akkor az volt a kérdés, hogy maradjanak-e a fél hetes kezdésnél, vagy sem. A Tények hatórai kezdésre váltott, ők pedig vártak, elemeztek, és abban reménykedtek, hogy megtarthatják a megszokott időpontot, mert a tévézésben szinte ez a legfontosabb. Legalább annyira, mint a logó vagy a műsorvezető. Majd be kellett látniuk, hogy nem maradhattak fél hétnél, fogytak a nézőik, ezért „2014-ben egy szép nyári napon átálltunk hat órára, de addigra már felkészültünk arra, hogy hosszabb műsort fogunk csinálni, több politikával”. 

A hírigazgató szerint az átállás első hónapjaiban tulajdonképpen csak összefoglalták a hírportálokon és napilapokban megjelent híreket, ezért „elég vicces azt állítani, hogy valami durva dolgot művelt volna az RTL Klub Híradója”. Persze, azt elismerték, hogy született döntés arról, hogy merre tolják a tartalmi arányokat, de ez nem a reklámadó, hanem a nézői igények miatt történt. A váltás pedig teljesen bejött, az AGB Nielsen szerint 

tavaly április óta a Híradó egyértelműen piacvezetővé vált, és több százezer új nézőt vonzott.

Február elején bejelentette a kormány, hogy dolgoznak a reklámadó módosításán, várhatóan megszűnik a sávos rendszer, és bár még „egyeztetnek” a szereplőkkel, várhatóan 5 százalék körüli általános reklámadó jöhet. 

Meglágyul-e az RTL szíve a kormány visszavonulásától?

Nagy kérdés, hogy mi lesz, ha tényleg eltörlik az 50 százalékos sávot, vajon az befolyásolhatja-e a Híradó hangvételét. Kotroczó szerint semmi köze a kettőnek egymáshoz, mivel nem a reklámadó miatt foglalkoznak politikával, visszafelé sem működik a logika. A kormány érvelése szerint azért módosítanak a reklámadón, mert azt jelenlegi formájában valószínűleg elkaszálná az Európai Bíróság.

  • De ha az Európai Bíróságon tehetnek keresztbe a reklámadónak, miért tárgyalt hónapokon keresztül az RTL-csoport és a magyar kormány?

Kotroczó elmondta, hogy a magyar igazgatók nem voltak részesei a tárgyalásoknak, az RTL-csoport pedig közleményekben tudósított a tárgyalásokról „transzparens módon”.

Kotroczó és Erős is megerősítette azt a korábbi lapértesülést, hogy amikor a székházukban járt Andreas Rudas (az RTL-csoport Délkelet-Európáért felelős regionális igazgatója), akkor őt bármiről megkérdezhették. De hogy miről tárgyalt hónapokig az RTL-csoport és a kormány, nem derült ki, igaz, ebben ők nem is voltak kompetensek. 

Nem a politikusok játékszere

A II. világháború után a rendszerváltásig lényegében nem létezett független magyar sajtó, ezt a berögződést 1990 után sem felejtették el a politikusok, a nagy demokratának tartott Antall József miniszterelnök is rúgatott ki főszerkesztőt a Magyar Nemzettől, és azóta is megismétlődnek hasonló esetek. Ezért érdekelt, hogy megy ez az RTL-nél. 

Soha semmilyen iránymutatást nem kaptam tulajdonosoktól vagy a menedzsmenttől, hogy milyen legyen a Híradó. 1998 óta vagyok itt, és még egy politikus sem hívott fel, hogy miért foglalkozunk ezzel, vagy miért nem foglalkozunk azzal. Az ilyen típusú politikai nyomást nem ismerem, aminek örülök

− mondta Erős, aki szerint az RTL-csoport csak annyit vár el a Híradótól, hogy legyen fair és kiegyensúlyozott. 17 év alatt Kotroczó is csak annyira emlékszik, hogy egyszer egy pártszóvivő ki akart rúgatni egy riportert, aztán sorban hívogatta az RTL vezetőit, akik minduntalan rátették a telefont. Az RTL előtt viszont szerzett tapasztalatokat a politikai nyomásról:

1990 és 1997 között az MTV-ben láttam, hogy milyen, amikor a magyar politikusok magukénak érzik a közmédiát. Az RTL viszont egy nemzetközi cég, nemzetközi sztenderdekkel. Ide nem lehet csak úgy betelefonálni.