És mi lesz a Közlekedési Múzeum szovjet repülőjével?

2015.04.01. 07:37

Április 15-én három évre bezár a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, hogy a Liget Budapest Projekt keretében (részletek itt) az eredeti, világháborús bombatalálat előtti állapotában építhessék újjá. Vagyis: a harcokban megcsonkított múzeumépületet az eredeti kiviteli tervek alapján, eredeti formájában állítjuk vissza, a későbbi hozzáépítéseket pedig elbontják. A földalatti bővítés az eredeti kiállítótér alatt egy újabb kiállítási teret fog létrehozni, megduplázva a múzeum kiállítási kapacitását.

7009677 b44becd4eaf898bbb32dfbd0cb7241a3 wm.gif
Fotó: Vincze Miklós

A szándék nemes, de sok kínzó kérdést hagy maga után:

  • mi lesz például az épület oldalából kitörő vörös NOHAB mozdonnyal, amit a MÁV a '60-as években használt, és 1999-ben került oda?
  • mi lesz az épület tetején álló, AN 2-es repülővel, ami ráadásul szovjet gyártmány, így szintén nem volt ott 1944 előtt?
  • mi lesz a gyerekek kedvenc városligeti mászókájával, a múzeum mellett álló, legendás 424-es gőzmozdonnyal?

Két hete próbáljuk megtudni a Közlekedési Múzeum főigazgatójától, Dr. Krámli Mihálytól, és a Városliget átrendezését felügyelő Városliget Zrt. kommunikációs vezetőjétől, Horn Mártontól, mi lesz a további sorsa az AN 2-es szovjet repülőnek, Farkas Bertalan űrkabinjának és a többi kiállítási tárgynak, de sajnos a mai napig nem kaptunk választ.

Illetve jött válasz, a Liget Budapest Projektet levezénylő Városliget Zrt.-től:

Zajlik a munka, a múzeum létrehozott egy szakmai csapatot, akik folyamatosan egyeztetnek a kérdésekről. Ha javasolhatom néhány hét múlva, április közepén beszéljünk, mert akkor már bővebb információval szolgálhatunk majd.

Vagyis: a Közlekedési Múzeum bezárása utáni helyzetről érdeklődjek a Közlekedési Múzeum bezárása után. Logikus, nem?

A mozdonyok a Vasúttörténeti Parkba kerülnek?

Meg nem erősített iparági pletykák szerint a Közlekedési Múzeum 424-es gőzmozdonya és a piros NOHAB is a Vasúttörténeti Parkba fog átkerülni április 15. után. Márkus Imre parkvezető ezt az értesülést nem akarta sem megerősíteni, sem cáfolni:

Folynak a tárgyalások, még semmi sem dőlt el.

Mert azt azért jó lett volna megtudni még az április közepén esedékes bezárás előtt, hogy a 2018-as újranyitásig melyik társintézményben nézhetik meg a technofil családok

  • a motorkerékpározás történetnek motorjait?
  • a hazai autózás történetének oldsmobiljait?
  • a hajózás története című kiállítás hajómodelljeit?
  • a Hírességek csarnokában kiállított Szent Jupátot, amivel Fa Nándor megkerülte a Földet?
  • a közúti közlekedés történetének lovaskocsijait?
  • a városi közlekedés történetének retró villamoskocsijait?
  • és a népszerű terepasztalokat?

Ezek ugyanis jelenleg a Közlekedési Múzeum állandó kiállításain láthatóak. Emellett azt sem tudni jelenleg, mi lesz a Petőfi Csarnokban már most sem látogatható, szervezetileg a Közlekedési Múzeumhoz tartozó Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítással, hiszen

a Petőfi Csarnok helyén az átalakítás után az Új Nemzeti Galéria–Ludwig Múzeum lesz, ez az intézmény azonban nem akar közösködni a Múzeumi Negyeddel.

De miért is kell feltúrni és átépíteni a Városligetet?

A hivatalos álláspont szerint azért, hogy

élhetőbb, zöldebb, vonzóbb legyen, 

és jelentős turisztikai hasznot, közpénzbevételt hozzon majd az országnak.

Emellett az is kiemelt állami szempont, hogy Budapest múzeumai ne a város különböző pontjain legyenek, hanem Bécs, Berlin és Washington példáját követve egy területre koncentrálódjanak. Az Urbanista blog korábbi cikksorozatából az is kiderül, hogy új Múzeumi Negyed felépítésének fontosságát ezzel indokolják a szakértők:

  • A Néprajzi Múzeumnak el kell költöznie: mostani épületébe a Kúria megy vissza.
  • A Magyar Nemzeti Galéria épülete nem alkalmas a korszerű múzeumi működésre, ráadásul az üzemeltetési költségei jóval nagyobbak, mint az új épületben lesznek.
  • A Magyar Fotográfiai Múzeum ma egy kecskeméti ingatlanban található, évi 3000 látogatóval - Robert Capa országa többet érdemel.
  • A Magyar Építészeti Múzeumnak egyáltalán nincs épülete, értékes gyűjteménye egy raktárakban porosodik, a nagyközönség elől elzárva.
  • A Magyar Zene Háza a bécsi Haus der Musik vagy a párizsi Cité de la Musique mintájára épülne fel.