Anita Pallenberg, a hatodik Rolling Stone

2015.05.09. 15:02
Nem csupán színésznő, modell és rajongólány volt, hanem minden idők talán legfontosabb rockmúzsája és a Rolling Stones tiszteletbeli tagja is egyben. Szépségével iskolát teremtett, kipróbált szinte minden kábítószert, sőt, előkelősége ellenére a vécék nagy szakértője is lett. Mostanság azonban már inkább csak kertészkedni szeret.

Anita Pallenberg a második világháború alatt, 1944. április 6-án született a náci Németország által megszállt Rómában, egy olasz előadóművész és egy német titkárnő lányaként. Apját, Arnaldót csak hároméves korában látta először, gyermekkorát pedig már anyja, Paula hazájában, Németországban töltötte. Itt járt orvosi egyetemre, továbbá itt tanult grafikusnak és restaurátornak is.

Tanulmányai ellenére mégis inkább a szabadságot választotta, és fotómodellként, illetve színésznőként kezdett el dolgozni. Munkái révén megfordult szülővárosában, Rómában, Párizsban és New Yorkban is, ahol Andy Warhol legendás birodalmában, a Factory-ban is fellépett.

Anita volt a legszexibb nő, akit valaha láttam. 26 éves volt, amikor megismertem. Kócos, szőke haja volt, gyönyörű macskaszemei, és hosszú, karcsú testalkata. És mindezek tetejébe még szellemes és intelligens is volt!

– mesélt róla Tony Sanchez, azaz Spanyol Tony, aki a Rolling Stonesban zenélő Keith Richards testőre és személyi asszisztense (értsd: drogbeszerzője és mindenese) volt.

Pallenberg 1965 szeptemberében épp Münchenben dolgozott, amikor a Stones is fellépett a bajor fővárosban, és már a koncert előtt sikerült bejutnia a backstage-be, ahol a zenekar tagjait hasissal kínálta. A koncertre készülő zenészek akkor nem éltek a lehetőséggel, viszont jelezték, hogy a buli után szívesen látják – a birtokában lévő kábítószerrel együtt. A zenekar alapítója és névadója, a több hangszeren is játszó Brian Jones végül még a hotelszobájába is meghívta a lányt. Innentől kezdve két viharos évet töltöttek együtt. Ez idő alatt Anita a kapcsolatai révén bevezette a Stonest a társadalom magasabb köreibe, mindenekelőtt a hatvanas évek fiatal művészeinek, zenészeinek és filmeseinek bohém világába.

A groupie beindul

Jonesról viszonylag hamar kiderült, hogy rendkívül erőszakos és paranoid személyiség, mindez pedig csak fokozódott, amikor épp be volt állva. Márpedig a Rolling Stones nem épp az önmegtartóztatásáról volt híres, valósággal halmozták maguk körül a drogokat és a nőket. A pár eleinte csak a szadomazo szexben élte ki magát, a helyzet azonban idővel olyannyira eldurvult, hogy Jones egy alkalommal még a kezét is eltörte Pallenberg fején.

Ezt elégelte meg 1967-ben Keith Richards, a Stones gitárosa a marokkói Marrákesben, és a lányt visszavitte magával Angliába. Pallenberg és Richards ezután több mint 12 éven át egy párt volt. A lány persze már korábban elcsavarta az új szerelme fejét:

Egyszerűen mindent tudott, és mindezt ráadásul öt nyelven is el tudta mondani

– emlékezett vissza a legelső találkozásra Richards, akit azonnal elbűvölt a lány akkor még megmosolyogtató angol kiejtése.

Brian Jones végül a szakítás után két évvel, 27 évesen, a saját úszómedencéjében halt meg. A nyomozásban kiderült, hogy a zenészt egy nála dolgozó építési vállalkozó, Frank Thorogood ölte meg, amiért Jones nem fizette ki. A Stones alapítójának utolsó napjait Stephen Woolley vitte mozivászonra 2005-ben: a Stoned című filmben Monet Mazur alakítja Anita Pallenberget, őt a Vas, a Szakítópróba, a Betépve és az Anyád napja című filmekből is ismerhetjük.

Stoned - előzetes

Anita ugyan remekül érezte magát a zenekarral, mégsem látta őket túl sokat, mivel a barátnők még csak a stúdió közelébe sem mehettek, amikor a fiúk odabent dolgoztak.

Még csak telefonálni sem lehetett. De én sem ültem otthon tétlenül, más dolgokkal kötöttem le magam

– mesélte később Pallenberg, aki ideje egyik részében filmekben szerepelt, másikban pedig többnyire drogozott.

Játszott például Roger Vadim 1968-as kultuszfilmjében, az egészen elképesztő Barbarella című sci-fiben is, amelyben a Jane Fonda által megtestesített címszereplő ellenfelét, a Nagy Zsarnokot alakította. A film néhány jelenetét, amelyben ő is szerepelt, csaknem húsz évvel később a nevét a filmből kölcsönző Duran Duran is elővette The Wild Boys című dalának klipjéhez, a videó pedig 1985-ben elnyerte a legjobb brit klipnek járó címet a BRIT Awardson.

Feltűnt még Volker Schlöndorff Szlovákiában felvett, Kohlhaas Mihály című történelmi filmjében, jelen volt Rómában Az édes élet forgatásán, majd játszott az 1968-ban forgatott, de csak két évvel később bemutatott Az előadás című krimiben is, Mick Jagger oldalán, akivel a forgatás során viszonyba is keveredett – bár ezt Pallenberg máig tagadja, Richards viszont tényként kezeli.

A zenész testőre, Tony Sanchez szerint Pallenberg a forgatások harmadik napján csábította el Jaggert az öltözőjében. Jagger barátnője a pallenberges félrelépés idején az éppen terhes Marianne Faithfull volt. A nemrég nálunk is koncertező énekesnő később állítólag egy nővel vigasztalódott, de az is ismert tény, hogy Pallenberg sem vetette meg a lányokat. (Hogy bármikor is egymásra fanyalodtak volna, arról nem tud a történelem.)

Keith Richards viszont annyira biztos volt a megcsalásban, hogy ő is félrelépett Jagger barátnőjével. A megcsalás olyan jól sikerült, hogy Faithfull még tavaly is a Richardsszal töltött éjszakát nevezte élete legjobb estéjének.

Még mindig toronymagasan vezet az az este. Azt hiszem, azért volt olyan remek és emlékezetes, mert csak egyetlen éjszakáig tartott. Ennyi volt az egész. És még mindig jóbarátok vagyunk

– mesélte Faithfull, aki ekkoriban, a dögös rockdíva látszata ellenére, állítólag nem is tudott alkohol és/vagy drogok nélkül szexelni. Erre az afférra ugyan kis híján ráment a zenekar, Marianne és Anita azonban a történtek ellenére máig barátnők maradtak. Sőt, 2001-ben még a Pusszantlak, drágám! című BBC-sorozat egyik epizódjában is együtt szerepeltek: Faithfull Istent, Pallenberg az Ördögöt játszotta.

A turnézó rockcsalád

A félrelépések ellenére Pallenberg három gyermeket szült Richardsnak: elsőként Marlont, aki ma grafikusként dolgozik, majd Angelát, aki mostanság egy lovaglóiskolát vezet, valamint 1976-ban egy Tara nevű babájuk is született, ő azonban még tízhetes korában meghalt tüdőgyulladásban. A bébi halála után Richards anyja rossz szülőnek nevezte Anitát, majd magához vette lányukat, Angelát. Marlon viszont a Rolling Stones turnéin cseperedett fel.

Mindenhová magunkkal vittük. Összetolt székeken, repülőgépeken és hotelszobákban aludt. Még számolni is a liftben, a gombokat nyomogatva tanult meg

– mesélte Anita a fiáról, akinek állítólag még első szava is a szobaszerviz volt.

Marlont egyébként valóságos hősként, a rock'n'roll legnagyobb túlélőjeként tisztelik, amiért két heroinfüggő szülővel, a Stones-turnékon nevelkedve normális felnőtt vált belőle. Gyakran a roadok viselték gondját, a koncertek előtt ő ébresztette és szabadította ki apját groupie-k fogságából, és amikor a drog után szimatoló rendőrök a hotelszobájuk ajtaján kopogtattak, ő hazudta azt, hogy Richards épp házon kívül van.

A drogokat nagyon taszítónak találtam, de hamar megtanultam feltakarítani anélkül, hogy hozzáértem volna. Kétágyas szobákon osztozkodtunk, én ébresztettem őt, és én rendeltem a reggelit is. Többnyire jégkrémet vagy süteményeket. A felszolgálónők mindig azt mondogatták: ó, szegény kisfiú! Én meg azt kívántam, bárcsak megrohadnának

– emlékezett vissza Marlon. Apja ekkoriban Hitlerhez hasonlította a drogoktól teljesen szétpergett Pallenberget. Halálosan őrültnek tartotta.

Az igazi horror azonban csak később jött el: miután Richards egy letartóztatást követően elvonóra került Amerikában, Marlon kilencévesen végignézte, amint 37 éves anyja egy nála húsz évvel fiatalabb szeretőt tart a New York állambeli South Salemben. A 17 éves Scott Cantrell tipikus kisvárosi srác volt, kisvárosi álmokkal és hobbikkal, majd Pallenberg kertészeként váratlanul olyan szerelmes lett a rockdívába, hogy még Marlonnak is elmondta, meg fogja ölni az apját (akivel egyébként Pallenberg sosem házasodott össze, csupán élettársi viszony volt köztük).

Ez borzasztóan felzaklatott, úgyhogy egészen megkönnyebbültem, amikor végül magát lőtte fejbe

– mondta Marlon. Scott Cantrellt ugyanis 1979. július 20-án holtan találták Pallenberg ágyában. A nyomozás kiderítette, hogy a lövést Richards fegyverével adták le, valamint Anita és Marlon is a házban tartózkodott a lövés pillanatában. Bár Cantrell családja máig kételkedik, az ügyet végül öngyilkosságként zárták le, mivel a hivatalos rendőri jelentés szerint sem Anita, sem Marlon nem járt a hálószoba közelében. A felröppenő híreszteléseket, miszerint Anita orosz rulettet játszott volna Scantrellel, megalapozatlannak tartották.

Scottie-nak csak cigire, ételre, alkoholra és némi fűre volt szüksége. Nem volt egy angyal, de Anita sem volt túl jó hatással rá

– mesélte a fiúról a bátyja, Jim.

Nézzünk szembe a tényekkel, az a nő elcsábította a fiamat! Ha nem találják bűnösnek, nincs igazság a földön!

– kesergett Scott apja.

Ezzel szemben Pallenberget nem érintette meg különösebben az eset:

Nem igazán éreztem semmit. Csak a drogok és az alkohol csodájának tűnt ez is

– mondta utólag.

Arra mindenesetre kiváló volt a Scantrell-incidens, hogy Anitát még ördögibb alakként tüntesse fel. Keith testőre, Tony Sanchez szerint Pallenberg okkult praktikákat folytatott, titkos szertartásokat végzett, és fokhagymaköteget hurcolt magával a vámpírok ellen. Talán az sem véletlen, hogy a Rolling Stones a lány feltűnése után két évvel, 1967-ben adta ki életművének legdémonibb hangzású anyagát, a már címében is beszédes Their Satanic Majesties Request címűt.

Az ördögi divatdiktátor

Személyisége ugyanis komoly hatással volt a Rolling Stones munkásságára, meghatározóbb befolyása volt, mint bárki másnak a zenekar körül. Véleményét Mick Jagger is figyelembe vette. Például amikor Pallenberg a nemtetszését fejezte ki a Beggars Banquet című lemez hangszerelésével kapcsolatban, Jagger újrakevertette az egészet. Róla szólnak az Angie és a You Got the Silver című számok, a Lucifer szemszögéből íródott Sympathy for the Devil című dalban pedig még háttérvokálozott is.

Anita úgy begyűrűzött a zenekar életébe, hogy képtelenség lett volna őt megfosztani pozíciójától. Öltözködése is hatással volt a Stonesra, még a tagok is az ő ruháit viselték. Ezzel nemcsak a kedvenc zenekarának imázsát alakította, hanem a rajongók ezreinek is irányt mutatott a ruházkodásban.

Anita hatalmas erőt képviselt a Stonesban. Nem játszott semmilyen hangszeren, és eleve megkérdőjelezhető, hogy a Stones vajon hajlandó lett volna-e bevenni egy női tagot, de ha esetleg igen, akkor az a nő biztosan Anita lett volna

– írta egy Stones-közeli újságíró, Nick Kent.

Hasonlóan látta ezt a zenekar egyik személyi asszisztense, Jo Bergman is:

Anita az egyik Rolling Stone. Ő, Mick, Keith és Brian voltak a Rolling Stones. Rendkívüli hatása volt, ő gondoskodott az őrültségről.

Anita pedig tisztán látta a helyét a zenekar gépezetében, ahogy azzal is tisztában volt, hogy vannak, akik a női Chuck Berryt látták benne. Egyik alkalommal például azt nyilatkozta:

Azt érzem, mintha a hatodik Rolling Stone lennék. Mick, Keith és Brian is igényli, hogy kritizáljam őket, és ötleteket adjak nekik. Biztos vagyok benne, hogy bármelyikük feloszlatná értem a bandát, ami elég különös érzés.

Keith Richards és Anita Pallenberg románca végül 1981-ben ért véget, ekkor a hatodik Stone némileg távolabb került a zenekartól. A zenész két évvel később feleségül vette Patti Hansen modell-színésznőt, ám Anitával továbbra is szoros kapcsolatot ápolt.

Hülye kurva! Mindig szeretni fogom, de képtelen vagyok együtt élni vele

– mondta egyszer Richards.

Keith és Anita mostanság már ritkán látják egymást, legalábbis nem annyiszor, amennyiszer szeretnék.

Az összes Stone közül ő öregedett a legjobban. Egyszerűen mindenben ő volt a legjobb

– mesélte Pallenberg néhány éve a Guardiannek egykori szerelméről, akinek egyes időszakaiban bekékült az ínye a túlzásba vitt kábítószerektől.

Élet a rock'n'roll-cirkusz után

Anita a talpraállása és a drogfüggőség részleges leküzdése után divattervezői végzettséget is szerzett. Munkái révén Európa és Amerika között ingázott, Kate Moss szupermodell lett az egyik legjobb barátnője, akiről úgy tartják, hogy szőrmebundáival és önpusztító életmódjával egyértelműen a Pallenberg-iskolát követte.

Pallenberg  azonban sosem szerette igazán a divat világát:

Túlságosan utálatos, hazug és kemény. Manapság már minden csak Prada meg Gucci, nagyon nehéz saját magad érvényesülni. Tulajdonképpen textíliákkal akartam foglalkozni, el is mentem Indiába hat hónapra, ahol Dzsaipurban dolgoztam, az anyukám azonban megbetegedett, és hazajöttem, hogy őt gondozhassam, csaknem öt éven át.

Bár 1987-ben leállt az alkohollal, később, 2004-ben, második csípőműtétje után ismét visszaesett, és ekkor, a fájdalom miatt, már váliummal és más gyógyszerekkel fokozta az élményt. Ekkor kezdett el az anoním alkoholistákhoz járni, végül bevált neki.

Drogos múltjáról nevetve csak annyit mesél, hogy a mellékhelyiségek nagy szakértőjévé tette.

Amikor Oroszországban voltam, minden vécét lefényképeztem, amit használtam. Rómában is ismerem az összes jó budit, mert amíg cuccoztam, rengeteg időt töltöttem mosdókban. Úgyhogy azóta bárhová is megyek, mindig a vécén kezdek, és jól megnézem magamnak!

2009-ben szerepelt a Chéri - Egy kurtizán szerelme című moziban, továbbá az átélt, mozgalmas évtizedek után szerette volna megírni életrajzát is, a könyvpiac azonban eltántorította:

A kiadókat csak a Stones érdekli, és még több szaftos pletyka Mick Jagerről, így meg semmi kedvem hozzá. Több kiadónál is próbálkoztam, és mind ugyanazt akarták. Csak a szex érdekli őket! Ha még a fiatal Posh Spice is megírhatja az önéletrajzát, akkor én inkább nem szeretném!

Anita Pallenberg egyébként jól érzi magát, szeret egyedül élni, és azt mondja, nincs is szüksége senkire. Szeretne még több időt Olaszországban tölteni, főleg télen, ahol van egy kis háza. Noha nincs gondja a megélhetéssel, szereti munkával lekötni magát. Szabadidejében szívesen kertészkedik, van is egy kis földje, ahol epret, articsókát, póréhagymát és lóbabot termel. Vegetáriánusként különösen nagy örömét leli ebben.

Az életem jelenleg a kis dolgokról szól. Korábban a nagy dolgokról szólt, de ma már csak a kicsik számítanak.