A magyarok végre felhagytak fosztogató szokásaikkal

Keserue Zsolt négy éve vágott bele egy projektbe, aminek nem ért a végére azóta sem. Pedig a terve egyszerűnek tűnt: begyűjteni azon országok középiskolai történelemkönyveit, amelyekről a magyar tankönyvekben is szó van, és

Alaposan átnyálazta a magyar tankönyveket, ezekben 66-68 ország van megemlítve. Ennyi helyről szeretné tehát összegyűjteni ő is a tankönyveket, és abból létrehozni egy nagy, nemzeti tankönyvet, ami bemutatja Magyarország történetét a honfoglalástól napjainkig.

Kezdeményezésének legfőbb oka, hogy szerinte nálunk sokkal erősebben befolyásolja a kortárs életet a magyar múlt, mint kellene, vagy mint más országokban.

Olyan sebek és kibeszéletlen problémák vannak, amiket bármikor bármelyik politikai oldal a saját hasznára tud fordítani. Ezért gondoltam, hogy legyen egy olyan kísérlet, ami a különböző történelemértelmezésekkel foglalkozik.

Az összegyűjtött könyvek mind államilag lektorált, középiskola tankönyvek, a bennük leírtak tehát úgy is tekinthetők, mint egy-egy ország hivatalos álláspontja Magyarországról.

Keserue Zsolt rajztanárként is dolgozik a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, így kézenfekvő volt az ötlet, hogy a diákokat is bevonja a projektbe. A foglalkozásokon a diákok kézbe kapták a külföldi történelemkönyveket és azok fordításait, amelyek segítségével aztán értelmezték a hazai történelem oktatástól eltérő narratívákat.  

Erre szerinte hatalmas szükség van, hiszen a mai gimnazisták körében nagyon gyakran jönnek elő aktuálpolitikai kérdések,

Keserue szerint nagyon sokat kell a gyerekekkel beszélgetni ahhoz, hogy ne tegyék kritika nélkül magukévá valamelyik politikai oldal nézeteit, hanem gondolkozzanak inkább rajta. Büszke arra, hogy a Nemzeti Tankönyv Projekthez tartozó workshopban együtt dolgoznak különböző nézeteket valló diákok és nagyon jól kijönnek.

A középiskolai munkával párhuzamosan kialakult egy sztereotípiabizottság is: a gyerekek feladata az volt, hogy magyarokra vonatkozó sztereotípiákat gyűjtsenek külföldi ismerőseiktől. Ezeket a projekt keretében vizuálisan is megjelenítik, ebből látható most az OFF Biennále keretében egy kétnapos kiállítás (május 22-23) a Medence Csoport kiállítóhelyén. Itt a begyűjtött tankönyveket, illetve a már lefordított szövegeket is meg lehet nézni.

A gyakorlatban kivitelezni egy ilyen projektet azonban meglehetősen nehéz. Néhány országból ugyan barátok tudtak szerezni tankönyveket, de a távolabbi országokból igen nehéz, és sok pénzbe kerül megrendelni és lefordítani a szöveget. Csak az orosz tankönyvek megrendelése és fordítása 25 ezer forintba került. 

Mostanra 21 országból nagyjából 60 tankönyv gyűlt össze, ebből már ki lehetett alakítani egy képet arról, hogy mit tanítanak rólunk másoknak. Keserue szerint leginkább a kisebbrendűségi komplexusunkat kell eloszlatni, hajlamosak vagyunk ugyanis azt hinni, hogy a magyarokat meg sem említik külföldön, és mindenki keveri Budapestet Bukaresttel.

Ez azonban nem igaz, vannak tankönyvek, amelyekben kifejezetten sok szó van Magyarországról, az amerikai tankönyvben például több oldal is. Természetesen az már most látszik, hogy mely események jelennek meg leggyakrabban.

Abszolút felülreprezentált például az 1848-as forradalom, ami minden tankönyvben megjelenik, különösen hosszan a környező országok tankönyveiben.

és a nemzeti kérdés oldaláról mutatják be. A horvát és román tankönyvben is sok szó van az 19. századi elmagyarosításról. Ennek ellenére a kortárs román tankönyvek nagyon korrektek, kiegyensúlyozottak, sok magyar forrást is idéznek, és korántsem annyira hangsúlyos bennük a dákó-román kontinuitás elmélete, mint például a moldáv tankönyvben. Azt viszont megemlítik, hogy 1940 őszén a visszafoglalt területeken a magyar hatóságok egy este alatt közel 300 románt mészároltak le, köztük nőket és gyerekeket.

A másik gyakran megjelenő téma az 1956-os forradalom, és szintén viszonylag gyakran megjelenik a honfoglalás, amivel kapcsolatban több tankönyv – például a moldáv és a német is – megjegyzi, hogy mielőtt letelepedtek volna, a magyarok rettegésben tartották Európát. A középkorról nagyon kevés szó van, szinte csak a környező országokban került elő a téma, de már az osztrák tankönyvben sincs egy szó sem a magyar középkorról.

A török tankönyvek a magyarokat türk népként tüntetik fel, és természetesen a török megszállást is teljesen másként értékeli. Számukra az volt a virágkor,

A Nemzeti Tankönyv-projekt egyik végeredménye a kollázskönyv lesz, amelyben a külföldi középiskolai tankönyvekből kivágott, a magyarokra és történelmükre vonatkozó szöveges és képi információk kerülnek időrendi sorrendbe szerkesztve, beragasztva. Az eredeti tervek szerint ez egy szöveggyűjtemény, azaz valódi tankönyv formájában is megjelent volna, az (akkor még létező) Nemzeti Tankönyvkiadó is igen lelkes lett az ötletre, de szerettek volna mögé egy teljes, történelemtanárokból álló stábot, akik megjegyzésekkel látják el a szövegeket. Erre nincs pénz, így csak egyetlen könyv jöhet majd létre, a szöveggyűjtemény helyett egy honlap készül majd, amin minden fordítás elérhető lesz, így a nemzeti tankönyv oktatási segédanyagként is használható lesz majd.

Nemzeti Tankönvy Projekt, kiállítás: május 22-23, Medence Concept Store, Pipa utca 4.