Vazul
10 °C
25 °C

Napfürdőző elvtársnő lett a Trianont sirató anyából

2015.08.09. 08:06
A margitszigeti Palatinus Strandfürdő már 1919-ben is megvolt, így ez a főváros egyik legrégebbi szabadtéri strandja. Az épületek és medencék a Horthy-korszak nagy építkezéseinek art deco őrületét ugyanúgy megőrizték az utókornak, ahogy a szocreál aktszobrokat és mozaikokat vagy a gulyáskommunizmus jellegzetes lángosos bódéit, így a strand mára a XX. századi magyar történelem betonba, bronzba és mészkőbe öntött lenyomata lett.

Budapest már a XX. század elején kiérdemelte a fürdőváros nevet az olyan patinás műemlékeknek számító gyógyfürdőivel, mint a Széchenyi, a Gellért, a Lukács, a Rác, a Császár vagy a Rudas. Az itteni hőforrások többségét már a rómaiak és törökök is felfedezték, így a későbbi korokban lényegében csak modernizálni kellett ezeket a fürdőket.

Színésznők a strandon, 1940-ben (Nagykovácsi Ilona, Simor Erzsi, Somló Vali, Egry Mária, Lengyel Irén)
Színésznők a strandon, 1940-ben (Nagykovácsi Ilona, Simor Erzsi, Somló Vali, Egry Mária, Lengyel Irén)
Fotó: Fortepan

A szabadban, de épített medencében fürdőzés mámoros élményét viszont csak az 1919 és 1921 között a Margitszigeten kiépített Palatinus Strandfürdő adta meg a fővárosiaknak. Itt a múlt és a jövő egybeolvadt: a három korszerű betonmedencéje mellett természetesen rendelkezett a kor divatos kosaras uszodájával is a Duna-parton. A szabadtéri strand mint intézmény idővel annyira népszerű lett a budapesti lakosok körében, hogy 1937-ben már bővíteni kellett a Palatinust. Ekkor épült fel Janáky István tervei alapján a központi épület az oszlopcsarnokos főbejárattal és a csigalépcsős-teraszos öltözőkkel – ez a mai napig ugyanígy néz ki.

Ahol betonba dermedt az art deco

A strand rengeteg kultúrtörténeti műremeket is megőrzött az 1937-es állapotokból. A főbejárat jellegzetes oszlopsora, valamint az épület túlsó oldalán a csigalépcsős terasz akár a Hajós Alfréd uszoda 1930-ban épült, Duna felőli homlokzatának kistestvére is lehetne. A strandon ekkoriban olyan ünnepelt sztárok pihentek nyaranta, mint Simor Erzsi, Nagykovácsi Ilona, Somló Vali, Egry Mária és Lengyel Irén színésznők. 

Simor Erzsi a Palatinuson, 1938
Simor Erzsi a Palatinuson, 1938
Fotó: Fortepan

Szintén 1937-es építésű a Palatinus strand egyik legjellegzetesebb eleme, a nyolcszögletű, szökőkutas medence. Ez a mai napig áll, akárcsak a Horthy-korból itt maradt, jellegzetesen giccses beton virágtartók.

Tévéfejű űrszörny, robotnyúllal

Szintén 1937-ben épült a hullámmedence, bár ekkor még a furcsa mozaikok nélkül. Az  űrlényeket és állatokat ábrázoló, szürreális képek már egy teljesen másik kor szülöttei: Bálint Endre avantgárd festőművész munkái 1967-ből.  A mozaikra a medence 1966-os átalakítása miatt volt szükség, hogy valami vidám életkép dobja fel a  hullámokat szabályozó gépház csupasz, komor falát.

Fotó: Fortepan

Bálint Endre egyébként csak a Kádár-korszakban alkothatott szabadon, a Rákosi-diktatúra idején, 1956-ig a betiltott művészek közé tartozott. Tizenévesen ugyanis a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában tanult, a két világháború között pedig nemzetközileg is elismert festőnek számított.

Az 1947-es kommunista hatalomátvételig rendszeresen utazgatott külföldre, és a nyugati művészvilágban is ismerősként mozgott, így az '50-es években automatikusan a rendszer ellenségének nyilvánították, a '80-as évekre viszont minden állami kitüntetést megkapott.

A mozaikos hullámmedencénél áll egy meztelen nőalak: a Korsós nő a kommunizmus évtizedeiben leginkább úttörőlányos-stafétafutós szocreál jelenetekben utazó László Péter egyik kései, 2005-ös munkája. 

Akárcsak a strand legészakibb medencéjénél, a szivárványcsúszda és egy nádfedeles büfés bódé közé felállított kút Lány korsóval című, lenge ruhás mészkőszobra (valószínűleg szintén 2005-ből).

Vízköpő rémpofák, pucér csajok

Úgy tűnik, a strandról minden hazai művésznek a meztelen nők jutottak eszébe. A főbejárattól nézve, a szökőkutas medencével átellenben, a füves pihenő rész főhelyén kialakított miniparkban 1954-ben állították fel Boldogfai Farkas Sándor szobrász-éremművész Anya gyermekével című szobrát, ami egy labdázó kisgyereket cipelő, fiatal nőt ábrázol.

Kisfaludi Strobl Zsimond tanítványa már a '30-as években is sok olyan köztéri szobrot készített, amelyek női aktokat vagy rakodómunkásokat mintáztak, így a kommunista hatalomátvétel után is megtarthatta az állását. 

A strandmedence torz vízköpői közül mind az öt Kiss Sándor keze munkája 1967-ből, ugyanabból az évben, amikor elkészült a hullámmedence mozaikja, és visszakerült a főbejárat elé a Napozó lány. Kiss Sándor Munkácsy-díjas érdemes művész volt, akire a szocreál és a modernizmus mellett a népművészet is óriási hatással volt: a sportolóktól a királyszobrokig minden témában alkotott. A strandmedence déli oldalán látható bronzkagylók szintén az ő alkotásai.

Erdélyt sirató anyából napfürdőző elvtársnő

A Palatinus strand legérdekesebb története azonban a bejáratnál ma is álló, négyméteres női szoboré. A pucér asszony kálváriájába bele van sűrítve Magyarország teljes XX. századi, vérzivataros, politikai pálfordulásokkal terhes történelme. A mostani mészkőszobor ugyanis csak egy másolat: a Napozó lány eredetijét az 1937-es nagy strandátalakításkor készítette Stróbl Alajos tanítványa, Csorba Géza.

Sajnos a második világháború idején a szobor megsemmisült a bombázásokban. Ám mivel a fővárosiak ekkorra már teljesen megszokták és megszerették a strandbejáratnál álló meztelen nőalakot, új szobor elkészítésére viszont az újjáépítés miatt nem volt elég pénz, a kommunista vezetőség 1948-ban kompromisszumos megoldást hozott:

a Palatinus elé vitették a Horthy-korszak emblematikus irredenta női aktját, a Magyar fájdalom szobrát.

A francia Emile Gustav Guillaume 1932-ben elkészített, Trianon-sirató bronzszobra eredetileg a Szabadság téren állt, nem messze az elszakított területeket gyászoló négy országzászlós szobortól. A híresen pacifista francia művész alkotását a magyar határrevízió egyik leghíresebb külföldi támogatója, a Daily Mail tulajdonosa, a szobrász jó barátja, Lord Rothemere ajándékozta Magyarországnak. A női akt a korabeli hurráoptimista leírások szerint egy Magyarországot jelképező, hős anyát ábrázol, aki nem az elrabolt gyermekei sorsát siratja, hanem dacosan felszegett fejjel néz a jövőbe.

1955-ben még az irredenta női akt domborított a strandbejáratnál
1955-ben még az irredenta női akt domborított a strandbejáratnál
Fotó: Fortepan

A négy irredenta szobor közül néhány megsemmisült Budapest bombázásakor, a maradékot pedig a szovjet hősi emlékmű 1945-ös megépítésekor bontották le, és szállították el a Szabadság térről, máig nem tudni, hová. A Magyar fájdalom egészen az 1947-es kommunista hatalomátvételig kihúzta a téren, majd átmenetileg raktárba került. Végül 1948-ban a Palatinus strand bejáratánál állították fel, immáron Napfürdőző nő néven, mivel felemelt karú női aktként nagyon hasonlított a lebombázott Napozó lányra. 

A kommunista városvezetés azonban 1967-ben úgy döntött, még sincs jó helyen egy Horthy-kori szobor Budapest szívében, ezért inkább újrafaragtatták Csorba Géza eredeti alkotását, a bronzaktot pedig elvitték a Margitszigetről. A Magyar fájdalom/Napfürdőző nő a Kádár-korszak hátralévő évtizedeit és a rendszerváltást követő éveket Balfon vészelte át, az ottani strand díszeként, 2012-ben viszont innen is áthelyezték a soproni Erzsébet Oktató Kórház Várisi úti Rehabilitációs Intézetének parkjába. Csorba Géza szögletes állú mészkőasszonya, az eredeti Napozó lány viszont a mai napig a Palatinus strand bejáratánál várja a fürdőzőket.