Vanda, Paula
-4 °C
3 °C

Századvég: Fekete György és Kerényi nem tett jót a kormánynak

2016.04.16. 11:10 Módosítva: 2016.04.16. 11:11

Miközben Fekete György megállíthatatlanul darálta be a kulturális intézményrendszer még független részeit az MMA-ba, Kerényi Imre pedig sorozatban gyártotta a Fidesz ideológiáját propagáló kulturális termékeket, a Századvég a kultúrharc veszélyeire figyelmeztette a kormányt. A 4 milliárd forintért készített tanulmányok szakmaisága ugyan megkérdőjelezhető, de a kormány belső köreinek szánt tanácsok mégis izgalmassá teszik a dokumentumot.

Fekete és Kerényi a fideszes értelmiség ellen

„A kormányzat támogatását élvező Magyar Művészeti Akadémia térnyerése és az MMA-t elnöklő Fekete György személye számos konfliktusfelületet nyitott meg a magyar kulturális életen belül. Az állami szerepvállalás erősödése nem kedvezett a centrális politikai erőtér koncepciójának. Az értékviták olyan mértékben megosztották a szellemi-kulturális elitet, mely még a kormányzat mögött álló értelmiségi bázis egy részét is szembefordította a kormánnyal. (...) Megítélésünk szerint a kormányzatot támogató szellemi holdudvar szűkülése és megosztottsága hosszabb távon politikai veszélyforrást is jelenthet” - írja a tanulmány, amelyet a Vs.hu perelt ki a Minisztériumból.

Fütyülök erre a demokráciára

A lap által feldolgozott anyagból az is kiderült, hogy a Századvég károsnak tartja a Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott nevéhez fűződő Nemzeti Könyvtár köteteinek megjelentetését is.

A 24 részes könyvsorozat ötletét még elismerően említik: a nemzeti érzelmű könyvsorozat az elemzés szerint ugyanis „tovább erősítheti a jobboldali konjunktúra kulturális kötőanyagát adó nemzeti önbecsülést”.

De hiba volt "külön kötetet szentelni annak a Tormay Cecilének, aki a húszas-harmincas években zsidó világ-összeesküvésekről értekezett és vállaltan fasisztának tekintette magát. Az ilyen előképek rehabilitálásából a kormány aktuális értékszempontjaira lehet következtetni.”

Jogosnak tartja az elemzés a sorozat kiadásának 300 milliós költségét sokalló bírálatokat és a kötetek „egyenetlen kulturális színvonalát” ért kritikákat is.

Említik a lapunk által kiderített esetet is, amikor Kerényi a szerzői jogok megszerzése nélkül nélkül, állami kalózkiadásban adta ki magyar szerzők műveit.

De ki bízza meg Kerényit ilyesmikkel?

Az ilyen hibák az elemzés szerint egyrészt „a hosszú távú konszolidációs politika erejét gyengítik”, másrészt, mivel a Nemzeti Könyvtár terve és Kerényi megbízása mögött végső soron a miniszterelnök áll, „a kiadással kapcsolatos bírálatok - hogy kirekesztő nézeteket terjesztő szerzőket választanak szellemi előképnek, megszegik a törvényeket és erőből szereznek érvényt a szándékaiknak - végső soron rá, és a kormánypártokra hullnak vissza.”

Romlik a kitüntetések presztízse

„Az elhibázott kitüntetés-politika kézzel fogható politikai károkkal járt. Tovább gyengítette a kormány értelmiség-politikáját, aláásta a szakmai megbecsülés elismerését célzó díjak társadalmi presztízsét, diplomáciai konfliktusokhoz vezetett befolyásos nagyhatalmakkal, aduászokat adott a kultúrharcos logikát erőltető ellenzék kezébe, és korrekcióra késztette a politikai felelősség kérdésében illetékes kulturális kormányzat vezetőit” – írta az értékelés.

2013-ban Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Táncsics-díjjal tüntette ki a rasszista összeesküvés-elméleteiről ismert Echo tévés Szaniszló Ferencet.

„Ha viszont teljesítmény nélküli elismerés világos esetéről vagy politikailag vállalhatatlan személyek állami kitüntetéséről van szó – írja az elemzés – „akkor az értelmiség elismerését célzó kitüntetés-politika léket kap és korrekcióra szorul”.

A kultúrharcos közeg kialakulása a Századvég szerint összességében komoly, „a politikai cselekvőképesség alapjait is fenyegető politikai veszélyt hordozott magában”.

A 2012 és 2014 áprilisa között készült kultúrpolitikai elemzésekről a kiértékelést végző Vs azt írja: nyelvezete nehézkes, idegen szavakban és nyakatekert mondatokban bővelkedik. Kínos hiba, hogy Balog helyett szinte minden elemzésben Balogh Zoltánként említik a területet irányító minisztert.