Klaudia
0 °C
12 °C

Photoshop-balhéba került Steve McCurry, az afgán lány fotósa

2016.05.08. 11:04

Steve McCurry napok óta az olasz sajtóban magyarázkodik egy kubai fotója miatt. Egy olasz fotós szúrta ki az utazó kiállítás képei között, amit a McCurrynek, a mögötte dolgozó technikusoknak, menedzsereknek vagy kiállítás szervezőinek és kurátorainak kellett volna: az egyik fotó hátterében egy oszlop nem ott ér a földhöz, ahová a valóságban tartozik, hanem ahová egy Photoshop-szerszámmal áthelyezték. Elég kínos baki, aminek a feléért is értek már véget fotós karrierek:

lab

Ha egy ilyen manipulációt például a World Press Photora (vagy ne menjünk messzire, mondjuk csak a Magyar Sajtófotóra) nevezett képek között szúrnak ki, a fotót és a készítőjét azonnal kizárják, és a hírverés miatt jó eséllyel nevet is kell váltania, hogy újra munkát kapjon. Steve McCurry a National Geographic leghíresebb fotós-legendája, és talán egyike azon kevés fotósoknak, akiknek a nevére még Budapesten is felkapja az ember a fejét, hiszen az afgán lány fotósaként elég nagy hírnevet szerzett magának.

Miután az olasz fotós posztolta a felfedezését a blogján, és a hír szélsebesen terjedt fotós fórumokon, a képet azonnal eltávolították McCurry portfoliójából (a szerveren tárolt kép viszont még mindig elérhető). McCurry egy olasz lapnak és a PetaPixelnek nyilatkozott eddig a botrányról. 

Azzal védekezik, hogy ő az egészről nem tudott semmit, a manipulációt egy technikusa követhette el, és az illető már nem dolgozik vele. Maga is elfogadhatatlannak tartja, ami a képével történt, ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy nem tartja magát fotóriporternek, akit szigorúbb etikai szabályok kötnek, sokkal inkább művésznek, fotós történetmesélőnek. A kérdéses fotót sem megbízásra készítette, hanem saját szenvedélyének hódolva utazott Kubába. McCurrynek egyébként nem most először kell a stábja miatt magyarázkodnia: 2015-ben a menedzsere adott el a háta mögött több száz könyvet, és ötven egyedi képet 177 millió forint értékben.

Ezzel az önellentmondásos érveléssel talán itt véget is érne a történet, ha azóta nem találtak volna újabb manipulált McCurry-fotókat. A szintén a portfoliójában látható, focizó indiai kisfiúkat ábrázoló képet, ami még McCurry honlapján is kétféle verzióban van fenn (egyik, másik):

McCurry erre az esetre még nem reagált külön.

Miért olyan nagy baj ez? Csak egy belógó oszlop/gyerek volt!

Steve McCurry haditudósítóként kezdte a karrierjét Afganisztánban, majd fokozatosan váltott a békésebb fotós műfajok felé. Ma az elmúlt évtizedekben készített utazós képeiből él, amiket könyvekben és galériákban árul, kiállításokat szerveznek neki, és exkluzív felkéréseket teljesít neves lapoknak. Fotói köré százmilliós (forintban) üzletet épített, aminek az egyik alapja a képek és a fotós hitelessége.

McCurry képei eleve sajátosan értelmezik a kulturális sokszínűséget, és fotóin inkább csak a sokszínűség köszön vissza, de eddig azt hihettük, hogy amit a fotósok generációit inspiráló képein láthatunk, az a valóság - még ha azt a lehető leggiccsesebb formában beállítva, a kamerának pózolva láthatjuk is.

Viszont, már a legkisebb részlet eltüntetése is felvet egy sor kínos kérdést: mi tűnt még el a képről? Mi motiválta a fotóst (vagy a szerkesztőt) hogy egy-egy elemet eltüntessen? Mi a helyzet a többi képével? Főleg akkor, ha a fotós azt vallja magáról, hogy a képeivel alig ismert kultúrákat és tájakat dokumentál, mutat és ment meg az utókornak. McCurry nem az a fotós, akinek a képeivel a találd meg a tíz különbséget a két kép között című játékot illett játszani, hanem akinek a fotói a XX. század meghatározó vizuális ikonjaiként voltak számon tartva.

Ez a mostani balhé is elég csúnya pofon az amúgy is rossz megítélésű profi fotózásnak, ahol még a benne élők 76 százaléka szerint is komoly gond a digitális manipuláció, és évről évre hasonló botrányoktól hangosak a legnagyobb fotópályázatok is. Steve McCurry neve ráadásul elég ismert ahhoz, hogy még több ember kezdje úgy gondolni, hogy amit az újságok képein lát, az nem egy lenyűgöző pillanat, hanem profi manipuláció.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!