Tudta, hogy statisztikailag 0% esélye van egy nőnek, hogy felvegyék egy munkahelyre, ha az összes többi jelentkező férfi? Vagy hogy gyakorlatilag senkit sem hívnak be állásinterjúra, ha nem tudják kimondani a nevét? A munkahelyi diszkriminációnak millió és egy formája van, és bár eddig azt hittük, hogy minél kevésbé megyünk ellene a “normálisnak”, annál jobb, a magyar gyökerekből kinőtt Nyitottak vagyunk egy nemzetközi konferencián erősen rákontrázott erre.

A kezdeményezésről már sokan hallhattak, hiszen a Nyitottak vagyunk kezdetének Árvai Péter és Bán Miklós személyében magyar vonatkozásai is vannak. A kezdeményezéshez 2013 óta bármilyen cég csatlakozhat, akik vállalják, hogy befogadó, sokszínű munkakörnyezetet hoznak létre: arra törekszenek, hogy náluk ugyanolyan eséllyel dolgozhassak nők, cigányok, vidékiek, idősek vagy fogyatékkal élők is. A Nyitottak vagyunk első nyitott programján az Index is részt vett: az alapító cégekkel 2013-ban közös kamionnal vonultunk fel a Budapest Pride-on. 

Idén a társaság újított: novemberben megszervezték Budapesten az első nemzetközi eseményüket, az OPEN Conference-t, és egy provokatív mondatot tűztek a zászlójukra: nyitottnak lenni megéri. Nem csak mert a liberális mennyországban majd több pontot kap érte az ember, hanem mert számosíthatóan, kimutathatóan jobban teljesítenek azok a cégek, ahol sokféle ember dolgozik.

Sokszínűség -> Profit?

Az olyan kreatív- és IT-cégek, mint például a Prezi már egészen törpekoruktól kezdve fontos értékként kezelték a társadalmi felelősségvállalást, a projektjeik, mint a bagi cigánytelep házainak felújítása sokáig sajtóvisszhang nélkül folytak. A sokszínűség melletti kampányolás ezzel szemben nem a jótékonyság kategóriájába esik: gyakorlati haszna is van.

Az például nem meglepő, hogy pont a munkaerőhiány által leginkább érintett szektorokból válhattak ki az első olyan cégek, akik pár éve még sokszínű oázisok voltak a munkaerőpiacon. Mára viszont már 953 magyar és nemzetközi cég csatlakozott hozzájuk. A Nyitottak vagyunk azért vonzhatott be közel ezer vállalkozást, mert olyan nemzetközi sikercégek húzták, mint a Microsoft, akik állították: a sokszínűség náluk bevált. De mit is jelent ez pontosan?

A sokszínűség megvalósításához nem kell feltétlenül nyugati példát követni, hitelesen úgyis csak a mi régiónk problémáit tudjuk kezelni. Az OPEN konferencia a közép-kelet-európai valóságban élőknek és dolgozóknak kínált fel eszköztárat arra, hogy a céljaikat gyakorlatban is meg tudják valósítani. A kifejezetten vállalkozóknak, HR-szakembereknek és vezetőknek megszervezett konferencián olyan nemzetközi szaktekintélyek beszéltek, mint Holly Fawcett, a Social Talent internetes fejvadászcég munkatársa, aki az állásinterjúztatáshoz adott esélyegyenlősítő tanácsokat, vagy Oliver Munn, a McKinsey tanácsadócég partnere, aki egyenesen azt a kérdést tette fel, hogy hozhat pénzt a cégünknek a sokszínűség. Az alapgondolat végig egyszerű, de mégis formbabontó maradt: világon mindenféle ember él, ha nekik akarunk kreatív és innovatív termékeket készíteni, akkor mi sem lehetünk egyfélék.

Igenis van ilyen Magyarországon

Bán Miklós, az Espell vezérigazgatója arról mesélt, az alapítóknak is döbbenetes volt a Nyitottak vagyunk hatalmas sikere: már az első hetekben több mint 400 cég csatlakozott a kezdeményezéshez. Miklós szerint akkor egyértelmű volt, hogy nagyon belenyúltak a korszellembe - most pedig arra kezdtek figyelmet fektetni, hogy a sokszínű munkakörnyezetek kialakításában szerzett tapasztalataikat megosszák a közép-kelet-európai közönséggel.

Sok magyar előadó érkezett a nemzetközi csúcscégektől, akik mind a nyitottabb irányt jelölték ki, mint a jövőben is járható utat. Árvai Péter szerint a cégeknek egészen addig kell kiállniuk a társadalmi ügyek mellett, amíg nem látják a kívánt változást, és ha az élére állnak a változásnak, akkor komolyan profitálnak is belőle. Ez összecseng Vidus Gabriella, az RTL Hungary vezérigazgatójának álláspontjával is, aki szerint mára mind az alkalmazottak, mind a vevők elvárják a cégektől, hogy következetesen foglaljanak állást társadalmi ügyekben.

Egy másik nemzedék

Erre különösen az Y-generáció felcseperedése ad okot - fogyasztóvá vált ugyanis egy olyan réteg, akikre

A fiatalok Magyarországon sem viselik jól a szürke és fekete megoldásokat, amit a világcégek is tudatosítanak, mivel Budapest az elmúlt években a közép- és kelet-európai régió technológiai fővárosává nőtte ki magát. Edina Heal, a Google magyar csapatának vezetője elmondta, nagy figyelmet fektetnek rá, hogy a cég felépítése Magyarországon is hűen tükrözze a társadalmat, és ne csak az elit között járjanak kézről-kézre a lehetőségek.