Rafael
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Íme, ezek voltak nagyszüleink örömei és szükségletei

2017.10.22. 16:00
Jó évtizedes késéssel érkezett csak meg a mozikba a reklám a múlt század elején. A filmművészet már bőven a kamaszkorában járt, amikor az első reklámok megjelentek a nagyfilmek előtt. Ezek azonban még nem mindenütt mozogtak, hiszen az első népszerűsítő tartalmak még nem filmszalagra, hanem üveglemezekre készültek. Nem is akárhogyan, külön fortélya volt a színes reklámdia elkészítésének. Nem csoda, ha hamarosan kifejezetten erre a szakmára specializálódott fényképészműhelyek alakultak országszerte. Az egyik legnagyobb ilyen cég az 1913-ban alakult "Torda reklámvállalat" volt, amely a harmincas években már az egész országban terítette a legszínvonalasabb 8X8 centis színes üveglemezeket. Mellette többen is bekapcsolódtak a mozireklám-szakmába, látva, hogy alapvetően jól kiagyalt, de pofonegyszerű dologról van szó.

A reklámdia ugyanis alapvetően két üveglemez összeragasztásából jön létre. Az egyik ebből fényérzékeny, amelyre ráfényképezik a fekete-fehér reklámgrafikát és feliratokat, amit aztán finom ecsettel és anilines festékkel kiszíneznek. Ezt a műalkotást van hivatva védeni a másik üveglap, amellyel végül összeragasztják, hogy a grafika ne sérülhessen. Ha nem ejtik le, akkor csak egyetlen ellensége van: a nedvesség, amely nem kímélte az itt következő reklámdiaképeket sem. A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből mutatunk be néhányat, remélve, hogy jó keresztmetszetet adunk ebből a teljesen eltűnt hirdetési formából. A Filmachívum több százas gyűjteményéből nagyobb merítést november 2-5. között, a Corvin moziban láthatnak azok, akik az első alkalommal megrendezett Budapesti Klasszikus Film Maratonon megnézik az erre az alkalomra válogatott 1936 és 1989 közötti mozireklámokat. Az igazi műfaj ugyanis már akkor is a filmreklám volt, amely mellett érdekes módon egészen a hatvanas évekig meg tudott élni az állóképes reklámdia. Ez úgy történhetett, hogy bemutatásuk a napi műsorrendben kissé előbbre tolódott, és csak akkor vetítették őket, amikor a nézők még a helyüket keresték a nézőtéren. A félhomályban vetített, olcsó költségvetésű reklámhordozók csaknem minden esetben jellegzetesen lokális vonatkozásúak voltak. Rendszerint valamely, a moziépülethez közeli vállalkozást vagy éttermet hirdettek, így olyan cégeknek állítanak emléket, amelyről talán más jellegű hirdetések vagy említések nemigen maradtak fenn. Ezek alapján teljesen életszerű az a mozigépészek terjesztette legenda, hogy a reklámvetítések alatt a gépházban gyakran megjelentek az üzlettulajdonosok, hogy egy-egy pengővel arra ösztönözzék a gépészt, hogy az ő reklámdiájukat kicsivel tovább tartsák a lámpa fényében, mint a többit.

A háború után a reklámdia-iparba a sok államosított kisüzemből és vállalkozásból nagyra hízott Magyar Hirdető is beszállt, igaz ekkor már leszálló ágban volt a reklámdia műfaja. A fővárosban legalábbis mindenképpen, ezért az ötvenes évek fennmaradt diaképei főleg vidéki vagy falusi feladatokra és kötelezettségekre buzdítanak. A színek sem kápráztatták el már annyira a közönséget, hiszen amúgy is egyre több színes film került a vászonra akkoriban. A kis üveglapok elenyésztek, összetörtek és sokat bizony ki is hajigáltak a szemétbe, mert használhatatlan és értéktelen lomnak tartották. Nagyot tévedtek.

Budapesti Klasszikus Film Maraton

2017. november 2 és 5 között az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Budapesti Francia Intézetben és a Corvin Moziban négy napos nemzetközi archív filmfesztivál lesz. Fábri Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából először a Budapesti Klasszikus Film Maratonon lesz látható rendező öt, digitálisan restaurált filmje, a nyitófilm a Cannes Classics-ban már nagy sikerrel vetített Körhinta lesz. A rendezvénysorozaton látható lesz a Hannibál tanár úr, a Két félidő a pokolban, az Utószezon és A Pál utcai fiúk digitálisan restaurált 4K felbontású mozikópiája is. A 100. évfordulóra díszdobozos életmű-sorozat első, öt lemezt tartalmazó DVD kollekciója is megjelenik, valamint egy kerekasztal beszélgetés keretében mutatják be Barabás Klára A történelem körhintáján című Fábri Zoltán monográfiát is. A Budapesti Klasszikus Film Maratonon, a restaurált magyar filmremekek mellett, olyan Magyarországon ritkán, vagy sohasem vetített külföldi filmcsemegéket is láthat 35 mm-es kópiákról a magyar közönség, amelyeket külföldi filmarchívumok születésnapi ajándékként küldtek a rendezvényre. A Nyitott archívumok c. programban a magyar vonatkozású, régi mesterműveket teljes pompájukban, gyönyörűen felújítva élvezheti a közönség. A német filmintézettől érkezik a Vaszary Gábor bestsellere alapján, Romy Schneider főszereplésével készült Monpti, a Deutsche Kinemathek-től a Rudolph Máté fényképezte Vampyr, a francia CNC Archívumából pedig az 1938-ban teljes mértékben Budapesten forgatott Egy pesti éjszaka. Az amszterdami EYE Filmmuseumból jön Kertész Mihály Utolsó hajnala, a Bolognai Cinetecából pedig a Martin Scorsese World Cinema Foundation által felújított két film: André de Toth: Két lány az uccán és Fejős Pál: Tavaszi zápor. A Cseh Filmarchívum az Oscar-díjas Üzlet a korzón c. filmet küldi, melynek rendezője, Ján Kadár Budapesten született, a szlovákoktól jön a szlovák-magyar koprodukcióban készült Szent Péter esernyője, a Szerb Filmarchívumból pedig Dusan Makavejev Szerelmi ügy, avagy egy postáskisasszony tragédiája c. filmje, melynek főszereplője Eva Ras, magyar származású.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!