Elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató
Életének 92. évében elhunyt Kallós Zoltán tudatta Facebook oldalán a Kolozsvári Rádió. A Nemzet Művésze címmel és a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő volt, írja a Transindex.ro.
Kolozsváron szerzett tanítói oklevelet 1946-ban, majd elvégezte a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémiát, 1958-ban pedig rövid időre bebörtönözték politikai nézetei miatt. A hatvanas évek végéig ismét tanított, majd úgynevezett szabad művészi pályára lépett, és a kolozsvári ifjúsági táncházmozgalom egyik tanácsadója lett. Időközben több tanulmánya és cikke is megjelent, többek között a Művelődés és Utunk, a budapesti Néprajzi Közlemények és Tánctudományi Tanulmányok, a kecskeméti Forrás, a debreceni Műveltség és Hagyomány hasábjain.
A folklór úgyszólván minden műfaját gyűjtötte, különösen az énekes és hangszeres zenét, a népszokásokat és a szokásköltészetet. A Balladák könyve című gyűjteménye 1971 és 1977 között négy kiadász is megélt, 259 balladájával és további 8 ballada meseváltozatával a leggazdagabb magyar balladagyűjtemények egyike. Új guzsalyam mellett című másik könyve 1973-ban jelent meg, ez egy klézsei öregasszony, a 76 éves Miklós Gyurkáné Szályka Rózsa énekes repertoárjának monografikus gyűjteménye, egyfajta szövegtár dallamokkal és hanglemezmelléklettel.
1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, ennek keretében szórványvidékeken élő magyar gyermekek anyanyelvi oktatását szervezték meg Válaszúton bentlakásos rendszerben. Az Alapítvány ma is hatékonyan működik, évente számos népzenei tábort szervez. Kallós Zoltán Kolozsvárt és Válaszúton élt és alkotott, 2017-ben megkapta a Kossuth-nagydíjat, valamint az Europa Nostra-díjat is. (Wikipedia)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.