Vilmos
11 °C
22 °C

Nem kellene megírnunk: hogyan lesz trend a dezodoros önkínzás?

2018.06.02. 23:02

Ez a cikk tulajdonképpen egy oximoron, egy feloldhatatlan ellentét megtestesülése. Merthogy arról szól, miért nem szabad megjelenést adni az idióta online kihívásoknak. Bízom benne, hogy ön, kedves olvasó, nem tartozik azok közé, akik a cikk elolvasása után égető késztetést éreznének arra, hogy óvszert szippantsanak fel az orrukba. De azért mielőtt belekezdene, ígérje meg, hogy egyiket sem próbálja ki a kihívások közül. Megígérte? Köszönöm!

A dezodoros challenge és egyéb idióta online kihívások háttere

Jamie Prescott, egy brit anyuka kikelt magából, mert a lányán hólyagos égési sérülést talált. Ráadásul a lány magának okozta azt, a dezodoros kihívás miatt. A kihívás lényege, hogy valaki másra vagy magadra minél több ideig kell dezodort fújni, nagyon közelről. Az ennek következtében szerzett égési sérülések másodfokúak is lehetnek, és sok esetben több héten vagy akár hónapon át megmaradnak. A sérüléseket a dezodor kifújása okozza – minél több ideig fújják a spray-t, annál nagyobb és súlyosabb lesz a seb.

clk

A brit anyuka az interneten próbált meg harcba szállni az ott terjedő kihívással. Egy levélben arra kérte a szülőket, hogy üljenek le gyermekeikkel,  mutassák meg nekik a képeket, amiket lánya sérüléseiről készített. Jamie Prescott szerint Yale-ben, egy angliai településen éppen most nagyon pörög a kihívás. Az általa megosztott Facebook-poszt már majdnem 5000 megosztásnál jár, több cikk is született a veszélyes tinédzserőrületek témájában.

Ha megosztod, terjeszted

Egyre több hasonló internetes trendről hallani, amelyek rengeteg sötét kérdést vetnek fel. Viszont a probléma a Jamie Prescott-féle felhívásokkal az, hogy ezek szintén az interneten terjednek. Tehát az anyuka óvó felhívása mentén is rengeteg potenciális „áldozat" értesülhetett róla. Sok esetben a figyelmeztetések, a felhívások népszerűbbek lesznek, nagyobb eléréseket produkálnak, mint maguk a kihívások.

A Google Trends azt mutatja, hogy a brit anyuka posztja után az internetes keresések száma megnőtt a dezodoros kihívással kapcsolatban. Prescott lánya egyébként nem az interneten hallott a kihívásról, hanem az egyik barátjától. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy az ő ismeretségi körében honnan indult a dolog.

A Youtube-on van pár videó, ahol gyerekek mutogatják a dezodoros kihívás eredményét bőrükön, de ezek pár száz, maximum pár ezer megtekintést tudnak elérni, holott maga a kihívás már ötéves. A napokban jó pár olyan videó került fel, amelyek figyelmeztetni akarják az embereket, hogy óvakodjanak a dezodoros szörnyűségtől. Az ilyen videók közül az első két Youtube-találatnak 17 ezres, illetve 20 ezres nézettsége van.

A kihívások újraélesztése

Sajnos nem ez az egyetlen olyan internetes kihívás, ami ilyen módon terjedt el. Az óvszeres kihívás legalább 2007-re visszavezethető múlttal rendelkezik, és 2013-ban kapott rá újra az internet népe. A lényege az volt, hogy az embernek egy óvszert kellett felszívnia az orrába, majd azt a száján keresztül kihúzni magából.

Itt is, mint a legtöbb ilyen kihívásnál, nem igazán volt trend és beszédtéma, nem tudott nagy körben elterjedni addig, amíg valaki fel nem karolta egy „óriási veszély fenyegeti a gyermekeket" jellegű történetként. Nemrég a Washington Post indított el egy pánikhullámot az óvszeres kihívással kapcsolatban, egy San Antonió-i workshop prezentációja alapján, ami a helyi szülőknek készült, és arról szólt, hogy a gyerekek milyen veszélyekkel találkozhatnak az interneten. A prezentáció és a Washington Post anyaga sem mondta ki, hogy az óvszerszippantás egy elterjedt, az interneten népszerű virális tartalom” lenne, ez akkor ragadt rá a hírre, mikor az elkezdte bebarangolni az internet világát és sötét bugyrait.

Az emberiség megérett a pusztulásra?

2018-nak is megvolt a maga kotonszippantó kihívás jellegű őrülete, ez a Tide POD challenge. A többihez hasonlóan itt is rendkívül elmés és bonyolult küldetést kellett végrehajtani: a Tide által forgalmazott, mosószert tartalmazó kapszulákba kellett beleharapni. Azt hiszem, nem szükséges leírni, hogy ez mennyire káros lehet, éppen ezért érdekes, hogy az idősebb korosztály kapta fel a tisztítószernyaló kihívást. Rengeteg olyan videó került fel a netre, ahol emberek úgy tesznek, mintha beleharapnának egy mosószeres kapszulába, de az utolsó pillanatban megállnak, és inkább beszólnak a tinédzsereknek, hogy ne legyenek agyhalottak – avagy „stupid motherfuckers" –, és hagyják a francba ezt az idióta önpusztítást.

1

Összességében tehát a legtöbb ilyen kihívás nem válik igazán trenddé azelőtt, hogy az internet felkapná őket mint elképesztő veszélyt jelentő, a fiatalok körében hihetetlenül népszerű trendek. Ebben az is szerepet játszik, hogy remekül lehet puffogni, megbotránkozni és felháborodni azon, hogy a mai fiatalok mennyire idióták, és hogy milyen szörnyű világban élünk, meg hogy az emberiség megérett pusztulásra, és hasonlók.

Mit mond a pszichológus?

Azt, hogy miért lehetnek csábítóak a fiatalok számára az ilyen kihívások, Eitler Szilvia klinikai szakpszichológus segített pszichológiai oldalról megvizsgálni. „A praxisomban megjelenő gyermekek és fiatalok elbeszélései szerint szinte kizárólag a lájkvadászat és a feliratkozók gyűjtése a cél ezekkel a videókkal. Fennmaradásukat és terjedésüket azonban több pszichológiai tényező is erősíti." A virtuális világ a való életben kevésbé sikeres, főleg rosszabb társas helyzetű emberek számára kínál végtelennek tűnő lehetőségeket. Sok olyan gyermek és tini van, aki saját közösségében nem találja a helyét, kiközösítik, vagy társai között nehezen tudja megmutatni magát, de nagyon vágyik az elismerésre, a kapcsolatokra, és emiatt személyiségében sodorható. Ők könnyen találnak maguknak közönséget az interneten, a manapság divatos videózás formájában. A nagy videósok, influencerek népszerűségét látva azt gondolhatják, hogy pár telefonos felvétellel feliratkozókat gyűjthetnek maguknak.

Az ilyen kihívásvideók készítésével a „negatív reklám is reklám” elvét kihasználva próbálnak figyelmet kicsikarni másokból. De azért, hogy kitűnjenek a tömegből, nekik már extrémebb tartalmat kell készíteniük a hatás eléréséért, egyre vadabb dolgokat találnak ki, a folyamat öngerjesztővé válik. Amikor a videó címe már „önjáró”, a fiatalok úgy tekintenek rá, mint lehetőségre, hogy népszerűséget szerezzenek. Emiatt maguk is megcsinálják a témában a saját videójukat, mert nem maradhatnak ki a divatból. A gyerekek és a serdülők különösen érzékenyek ezekre a tartalmakra, mert számukra a kortársak figyelme és visszajelzései még fontosabbak, mint a felnőtt korosztálynak. A valahová tartozás igénye miatt sokkal inkább hajlandóak akár őrültségeket is csinálni, még akár saját testi épségük veszélyeztetése árán is. Az offline világban a gólyatáborok és -avatók szívatásai hasonló elven működnek. A serdülőkori sérthetetlenségtudat pedig kikapcsolhatja a reális gondolkodást, és már készül is a „poénos lájkmágnes videó”.

Mit tehetünk a jelenség ellen?

„A mai gyermekek és serdülők számára az online profil már valódi identitásként létezik, az én része, a telefonokba bújt srácok látványa mindennapos. Szüleik azonban másképpen és másra használják az internetet. Ugyan a kétségbeesett szülők figyelmeztetni próbálják egymást a megosztásokkal, de valóban, jó szándékuk ellenére éppen elősegítik ezeknek a tartalmaknak a terjedését" – mondja a pszichológus. A jelenséget azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni: a válaszvideók, levelek és a sokkoló képek megosztása, valamint a hegyi beszéd és fejmosás helyett sokkal többet tehetünk azzal, ha beszélgetünk a gyerekünkkel, és tudatosabb internethasználatra, kritikusabb gondolkodásra tanítjuk. A kioktató monológok helyett inkább kérdezzünk tőle: mit gondol a jelenségről, mi a legdurvább kihívás, amiről hallott, mit gondol a következményekről. 

Ha tudomásunk van arról, hogy a gyermekünk saját csatornát üzemeltet, semmiképp ne hagyjuk magára, akkor sem, ha látszólag ügyesen menedzseli. Érdeklődjünk a témáiról, élményeiről és tapasztalatairól akkor is, ha ez a világ amúgy távol áll tőlünk. Így valószínűleg sokkal hamarabb észleljük rajta, ha baj van, vagy túlterhelődik, és ezek szintén nem végiggondolt cselekedetekhez vezethetnek. Ha megoldható, kövessük a csatornáját. Beszélgessünk vele a készített anyagairól, tereljük a minőségi tartalmak és kreatív megvalósítások felé. Mindig biztassuk a barátságok valódi életben történő ápolására, ha úgy látjuk, hogy ebben nehézsége adódik, próbáljuk meg feltárni ennek a hátterét, megoldásokhoz segíteni őt. Érdemes a túlzott vagy nem megfelelő internethasználatra úgy tekinteni, mint tünetre: ha a gyerek továbbra is egész nap a gép előtt ül, vagy már a baráti programokat is lemondja, csak hogy videókat készítsen, ahelyett, hogy azonnal megbüntetnénk, mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni.

Mennyire gyakori ez a probléma? 

„A túlzott internetezés problémája sajnos nagyon gyakori a gyermekpszichológiai ellátásban. Egyre több és egyre fiatalabb gyereket hoznak el a szülők, mert nem tudják megfelelően korlátozni az internetezési/videókészítéssel töltött időt, nagyon sok a konfliktus ebből otthon. Kisebb kihívásokat megcsinálókkal is találkoztam már, mindegyikük úgy nyilatkozott utólag, hogy nem érte meg. De olyan is akadt, akit még éppen le lehetett beszélni egy veszélyes videó elkészítéséről" – mondja Eitler Szilvia. A szakember szerint az internetes videózás jelensége, az újabb és újabb kiegészítők és appok megjelenése nemcsak a szülőt és a pszichológusokat, de valójában a fiatalabb generációt is próbára teszi. Azonban az együtt gondolkodás és a jobb megoldások keresése mindig hatékonyabb, mint ha ijedtünkben kihúzzuk a wifit, vagy felháborodva osztogatjuk a sérültek képeit.

Ne maradjon le semmiről!

15%
4999 Ft
4250 Ft
15%
3899 Ft
3315 Ft