Paulina
16 °C
20 °C

Nemi erőszak vádja is előkerült a Nobel-botrányban

2018.06.13. 13:42
Olyan botrány söpörte el a 2018-as irodalmi Nobel-díjat, amilyen a díj 1901 óta íródó történetében nem nagyon volt még. A középpontjában egy zaklatási vád és az abból kipattant botrány állt, mármint csak tegnapig, hiszen a svéd ügyészi hivatal hivatalosan is vádat emelt Jean-Claude Arnault francia fotós ellen nemi erőszak miatt.

Jean-Claude Arnault miatt azért dőlhetett romba a díjat odaítélő Svéd Akadémia hírneve, mert felesége az a Katarina Frostenson költőnő, aki egyébként az akadémia tagja. A férfit több nő is szexuális zaklatással vádolta. A testület első körben nem nagyon tudta, hogyan reagáljon a botrányra, hiszen nem dörzsölt hollywoodi producerekről van szó, hanem irodalmárokról.

A 71 éves Arnault ellen vádat emelő ügyész benyújtotta vádiratban az szerepel hogy a köztiszteletben álló fotós ellen több nő is vallott, és állításaik rémisztően hasonlók. Arnault ezek szerint hatalmával visszaélve vette rá szexuális szolgáltatásokra áldozatait: konkrétan azzal fenyegette meg őket, hogy ha nem tesznek a kedvére, akkor ellehetetleníti őket a művészvilágban. A fenyegetésekre, majd az utána következő aktusokra – melyek a svéd törvények szerint nemi erőszaknak minősülnek – ráadásul olyan, Párizsban és Stockholmban található lakásokban került sor, melyeket a Svéd Akadémia tartott fent.

Az ügyésznő által vizsgált esetek közül sok már túl van az elévülési időn, de egy nő 2011-es, kétrendbeli megerőszakolásáért Arnault-nak bíróság előtt kell felelnie. A nő állítása szerint a fotós hét évvel ezelőtt először orális szexre kényszerítette, majd vaginális erőszakot követett el rajta.

Megragadta a nyakánál fogva, és fojtogatta – a nőnek esélye sem volt a menekülésre. Az orális közösülés után a nő elaludt, Arnault pedig ekkor erőszakolta meg – akkor, amikor az ember a legvédetlenebb.

Az ősszel kirobbant botrányban egy Anna-Karin Bylund nevű képzőművész azt állította, hogy őt Arnault 1996-ban erőszakolta meg, amiről az akadémiát annak idején levélben tájékoztatta, de senki nem foglalkozott vele. A tavaly nyilvánosságra hozott incidens után az akadémia pánikszerű gyorsasággal megszakított minden hivatalos kapcsolatot a fotóssal, aki ellen utána több áldozata is felszólalt, akiket korábban zaklatott és erőszakolt meg, de a svéd társadalom általános közönye és áldozathibáztató közhangulata miatt nem mentek sem a rendőrségre, sem a sajtóhoz.

Az akadémia tagjai egyébként még tavaly titkos szavazással igyekeztek lemondatni Frostensont a tagságról, de a költőnő lobbiereje legyőzte a józan észt, és maradt – ennek nyomán például hárman távoztak az akadémiából a közelmúltban. Ilyen súlyos krízissel a 18. században létrehozott és azóta is az alapításkor lefektetett, rendkívül merev szabályok alapján működő testület még nem találkozott, igaz, 1901 óta  hét alkalommal – 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, 1940-ben, 1941-ben, 1942-ben és 1943-ban – nem ítélték oda az elismerést, a két világháború miatt, illetve egy olyan alkalommal (1935-ben), amiről a mai napig nem lehet tudni semmit.