Ödön
2 °C
11 °C

Bele lehet nézni a magyar filmtörténet első időutazásos sci-fijébe

2018.09.04. 16:27
A Magyar Nemzeti Filmalap égisze alatt működő Filmarchívum a szeptember negyedikén induló Budapesti Klasszikus Film Maratonon mutatja be az 1914-ben készült A háromszázéves ember című némafilm rekonstrukcióját. A fiatal magyar arisztokraták szereplésével készült, eredetileg 50 perces film ugyan elvesztett, de egy sokáig elfeledett, jelenetfotókat őrző fényképalbum alapján most megelevenedik egy tízperces kisfilmben.

A Filmarchívum könyvtárába 1989-ben került egy aranybetűs, bőrkötéses album, hatvanhat fotóval. A képeket 1914-ben készítette Szőnyi Lajos fotóriporter A háromszázéves ember című némafilm forgatásán. Egy részük megjelent a korszak népszerű lapjaiban is: az Új Idők és a Színházi Magazin közölte le őket az olvasókat izgalomban tartó, szigorúan osztályalapon szerveződő filmről szóló beszámolóiban.

Balogh Gyöngyi és Löwensohn Enikő, a Filmarchívum munkatársainak kutatása szerint a mágnásfilm természetesen jótékony célra készült, semmi köze a high society exhibicionizmusához. A gróf a magyar aviatikát (repülést) akarta népszerűsíteni, a grófné a Poliklinika (a mai Szövetség utcai kórház) javára akart gyűjteni – ebből született meg a magyar filmtörténet első időutazásos sci-fije. Gróf Zichy Béla Rezső és gróf Andrássy Gyuláné a kortárs magyar irodalom két, azóta legendássá vált alakját kérték fel a mozidarab megírására: Bródy Sándor és Nagy Endre eltérve a magyar játékfilmgyártás realista irányvonalától, egy évszázadokon átívelő, időutazással bonyolított fantasztikus történetet írtak. A fantasztikumtól idegenkedő, műfajszegény magyar filmgyártásban nem sok követőjük akadt: az 1912 és 1930 között készült nagyjából 600 játékfilm közül mindössze 10 választott fantasztikus témát, a hangosfilm korszakban pedig még ennyi sem.

A méltóságos színésztársulat

A történeten kívül a szereposztás is pompás, különösen százegynéhány év távlatából. A casting és a jelenetezés főúri palotákban zajlott, gróf Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra irányításával.

Kino-Riport A háromszáz éves ember forgatásáról, Forrás: Az érdekes újság, 1914.04.19. 16. szám / Arcanum adatbázisa
Kino-Riport A háromszáz éves ember forgatásáról, Forrás: Az érdekes újság, 1914.04.19. 16. szám / Arcanum adatbázisa
Fotó: Frölich János, Fodor Aladár / Arcanum Digitális Tudománytár

A női főszerepet, Borbálát a legendás szépségű grófné egyik lánya, a később vörös grófnőként emlegetett Andrássy Katinka játszotta (a társasági rovatok lázadó kedvence a film készítése után nem sokkal Károlyi Mihály felesége lett). Állítólag egy hirtelen komplikáció miatt került a stáblista élére, a kiválasztott Hadik-gróf kisasszonynak ugyanis le kellett mondania a mozisztárságról.

Ebben a lemondásban nem volt semmi a primadonnák ismeretes szeszélyéből: édesatyjának támadt kifogása az ellen, hogy a komtesz címszerepet vállaljon. Nem akarom, hogy Hella a plakátokra kerüljön

– hangzott a tiltó mondat a lapok szerint.

Így aztán Andrássy Katinka nevelte helyette a százados fenyőfát, andalgott, lovagolt és ült fel az aeroplánra a Bálint grófot játszó, az elegáns társaság portréfestőjeként befutott gróf Batthyány Gyula társaságában. A reménytelen szerelmes gróf háromszáz évet felölelő álma adja a film sztoriját: ami a 17. században nem sikerült, az sikerülhet a 20.-ban, végre megszerezheti Borbálát. Közben időből kiszakítottként úgy viselkedik, mint egy arisztokrata elefánt egy főúri kastély féltve őrzött porcelángyűjteményében: teniszezik, de baltával, a kor menő macsicstáncára értelmezhetlen mozdulatokkal reagál, a géplóval (bicikli) nem boldogul.

Külön érdekesség, hogy a film hátterekén feltűnik a századelő Budapestje, köztük a Stefánia út azóta lebontott víztornya, a dunaparti Ritz szálló, a rákosmezei reptér hangárjai. A háromszázéves ember nemcsak az első magyar sci-fi, de az első film, amelyben Budapest légifelvételen debütált.

A film ünnepélyes bemutatója 1914 áprilisában volt a Zeneakadémián, utána az Apolló és a Tivoli, illetve nagyobb vidéki városok mozijai játszották. Az eredeti cél az volt, hogy a készítő Kinoriport a mozifilmet a legnagyobb árat ígérő forgalmazónak adja el, és az így befolyt összeget fordítják jótékony célra. Nem tudjuk, mekkora sikerrel jártak – a némafilmmel együtt ez az információ is elveszett.

Nézze meg ön is a magyar filmtörténet első időutazásos sci-fijét megelevenítő kisfilmet!

A szeptember 4. és 9. között megrendezett Budapesti Klasszikus Magyar Film Maraton részletes programjáért kattintson ide.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?