Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Alvilág az Aranyéletben: fikció vs. valóság

07
2018.10.10. 15:07 Módosítva: 2018-10-10 15:09:12
Mennyire valósághűen jelenik meg a legsikeresebb magyar tévésorozatban az alvilág? Mi életszerű és mi életszerűtlen az Aranyéletben? Megtörtént eseteket, valóságos figurákat alapul véve ezt jártuk körbe annak apropóján, hogy vasárnap kezdik el vetíteni a 3. évadot.

Ez mind olyan, ami megtörténhet, és szerintem meg is történik

– mondta az HBO-n futó Aranyélet 3. évadának premierjén az egyik meghívott vendég, Tasnádi Péter vállalkozó. Ha valaki, akkor Tasnádi valóban ismeri ezt a világot, hiszen a kilencvenes években aktív részese volt, különböző bűncselekmények miatt többször börtönben is ült.

Ebben a cikkben azt vesszük sorra, hogy az Aranyélet első két évadában szereplő sztorik és karakterek vagy azokhoz hasonló esetek bizonyosan előfordultak-e a magyarországi szervezett bűnözésben. Tehát  mik azok a sztorik, amikre volt példa és mik azok, amelyek életszerűtlenek? Értelemszerűen egy ilyen cikkben nélkülözhetetlen a spoilerezés, így aki nem látta még az első két évadot, inkább ne olvassa el, mielőtt nem nézi meg azokat a részeket.

Piti csalóból nagypályás

A főszereplő, a kétgyerekes Miklósi Attila és barátja, Hollós Endre a sztori szerint a rendszerváltás idején még fiatalon autós biztosítási csalásokkal szerzett pénzt. Ez életszerű, sok simlis kezdte így a karrierét. Ennek oka, hogy 1945 után „eltűntek” a biztosítási nyomozók, hiszen csak egyetlen biztosító, az Állami Biztosító maradt. A szocialista rendszerben, ha a biztosítónak vesztesége lett a csalásokból, a keletkezett hiányt a központi költségvetésből pótolták.

A nyolcvanas években az AB felosztása után azonban kialakult a verseny, és már egyáltalán nem volt mindegy, ki, miért, mennyit fizet. A helyzet odáig fajult, hogy a kilencvenes évek elején a csalók nagy száma miatt néhány cégnél nem is lehetett cascót kötni a budapesti és a környékbeli autókra. (Apró érdekesség, amiről valószínűleg a sorozat alkotói sem feltétlen tudtak: a biztosítótársaságok egyik nyomozócsapatát a kilencvenes évek elején egy volt zsaru, az Aranyélet 3. évadának díszbemutatójára meghívott Tasnádi Péter egykori sógora, Láposi Lőrinc vezette.)

A kilencvenes évek közepére az autólopás és a biztosítási csalás már kéz a kézben járt, a sorozatban pedig vannak arra utalások, hogy miközben Miklósi a rendszerváltás után seftelő taxisként folytatja, Hollós autólopásokban (is) utazott. Ebből valóban meg lehetett gazdagodni akkoriban, az idősebbek talán még emlékeznek rá, hogy a kilencvenes években a kereskedelmi rádiók tele voltak olyan üzenetekkel, amiben a kétségbeesett autótulajdonosok akarták az ellopott kocsit visszavásárolni a tolvajoktól. Ma már ez a múlt. Rögtön az első évad első részében Hollós meg is jegyzi Miklósinak, aki egy lopott autót akar neki továbbadni, hogy "ez már nem a kilencvenes évek", nem úgy mennek a dolgok, mint akkoriban, és akár nyomkövető is lehet a kocsiban. 

Tény, hogy az akkori ügyeskedők közül sokan kiemelkedtek.

Az SEM PÉLDA NÉLKÜLI a magyar alvilágban, HOGY VALAKI PITI TOLVAJBÓL LETT MILLIÁRDOS GENGSZTER. A '90-es ÉVEK ALVILÁGI LESZÁMOLÁS-SOROZATÁT ELINDÍTÓ PORTIK TAMÁS PÉLDÁUL FIATALON PITI TELEFONFÜLKE-FOSZTOGATÓKÉNT KEZDTE.

A történet napjainkban játszódó részében Hollós Endre is nagyívű pályát tudhat maga mögött: egy úszómedencés budai villában élő nagypályás bűnöző, akinek kamionos cége van. Barátja, Miklósi pedig a „kitartott” bábja, aki azon kívül, hogy Hollósnak vállal rizikós fuvarokat, kisebb-nagyobb csalásokkal tartja fent családját. Például úgy ad el ingatlant, hogy az nem is az övé.

Ezt a fajta csalást a kétezres években az M. Róbert vezette Fekete Sereg nevű bűnszervezet egyes tagjai is csinálták, korrupt, lecsúszott ügyvéd segítségével. Miklósi apja, aki a sorozat elején hal meg, egykoron katonatiszt volt, aki élete végéig neheztelt a csibész fiára, amiért nem a becsületes utat választotta. Miklósit emiatt lelkiismeret-furdalás gyötri, ám időközben anyjától megtudja, hogy anno apja is foglalkozott csempészettel. Ez is hiteles, a szocialista rendszerben a katonai és a politikai vezetők is foglalkoztak csempészettel. 

Míg Miklósi a sorozat kezdetén piti csaló, addig Hollós legális kamionos cége fedésében cigarettacsempészettel foglalkozik. A cigarettacsempészetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.  Hollós karaktere azért is hiteles, mert a cigicsempészet bemutatása is életszerű a filmben: napjainkban a nagypályás csempészek sokszor legálisan működő szállítmányozó cégeiken keresztül juttatják át a határokon az árut (kamionokon, teherautókon), ám ez egyre rizikósabb, mivel ezeket a szállítmányokat sokszor röntgenezik a határon. De a bűnöző, főleg ha gazdag, nem adja fel egykönnyen, kreatív megoldásokban gondolkozik. Néhány éve például egy csaknem 800 méter hosszú csempészalagutat fedeztek fel Ukrajna és Szlovákia határán, Ungvár közelében. A sínpályával, csillékkel és elektromos vezetékekkel ellátott, 90 centi átmérőjű föld alatti járaton becslések szerint több tízezer karton cigit csempészhettek át, míg le nem fülelték azt a hatóságok.

Az Aranyélet egyik jelenetében látható, hogy a csempészetben az egyik vámos vezető is érdekelt, ő segíti ki Miklósi Attilát. Ha valami, akkor ez nagyon is valóságos. Csak egy eset a sok közül: 2015-ben a záhonyi határátkelőnél egy időben 18 (!) vámost vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy cigicsempészekkel játszottak össze. Ez persze komoly érvágás a csempészeknek, de ne legyenek kétségeink afelől, hogy nem sokkal később ugyanúgy folytatni tudták a csempészést, mint korábban.   

Az, hogy a gazdag bűnözők vagy a kerülőutakat választó vállalkozók céljaik elérésében kenőpénzekkel kifizetésével érnek el előnyöket, nyílt titok. Sokat elárul a hazai viszonyokról, hogy  éppen a múlt hónapban  vették őrizetbe  a NAV közép-magyarországi bűnügyi igazgatóságának osztályvezetőjét, amiért hagyta magát megvesztegetni.  A büntetőeljárás alá került osztályvezető korábban adónyomozóként, majd a Nemzeti Nyomozó Irodánál is dolgozott.   

A kapcsolat mindenek felett?

Az Aranyéletben Hollósnak olyan jó kapcsolatai vannak, hogy befolyásos barátai egészen addig kihúzzák a szarból, amíg egykori barátja, a nála még jobb kapcsolatokkal rendelkező Gál Ferenc az útjába nem áll. Az, hogy egy bűnszervezet vezetőjének olyan kiterjedt kapcsolatai vannak, ami ha nem is a végtelenségig, de hosszú időn át védelmet adhat neki, életszerű. Amikor a magyarországi szervezett bűnözés egyik kulcsfigurájának tartott R. Lászlót és társait 2004-ben lebuktatták, akkor abban szerepet játszott az is, hogy az ügyükkel Bács-Kiskun megyében foglalkoztak, ahová a budapesti kapcsolataik keze már nem ért el. Ebből lett aztán a híres "kecskeméti maffiaper", noha az ügy összes érintettje fővárosi volt.  

De számos más esetet is fel lehetne hozni példának. Két évvel ezelőtt például megvádoltak egy nyíregyházi ügyvédet, amiért egy olyan  bűnszervezetet hozott létre, ami prostitúcióval, illegális cigarettaforgalmazással, valamint gazdasági társaságok színlelt értékesítésével és vagyonuk eltüntetésével foglalkozott.

Az viszont már sokkal inkább a képzelet szüleménye, hogy egy befolyásos, gazdag ember börtönőrökkel tudjon agyonveretni egy rabot, mindezt öngyilkosságnak beállítva, ahogy azt a sorozatban Gál Ferenc tette.

Bár valóban jelen van a korrupció a börtönökben, és mobiltelefont is be tudnak kívülről juttatni  a fogvatartottaknak, egy ilyen gyilkos összeesküvés kivitelezhetetlen lenne, a rácson belüli haláleseteket kivizsgálják. Előfordult, hogy egy vidéki őrsön rendőrök vertek agyon valakit, de az ki is derült, a gyilkosokat el is ítélték.

Az alvilágban vagy a simlis üzleti életben ennél egyszerűbb módja is van annak, hogy valakit félreállítsanak. Elég ha a riválisai felnyomják őt a rendőrségen vagy tippet adnak a zsaruknak arról, mire készül az illető. A legtöbb esetben, amikor a rendőrség például nagy értékű drogszállítmányt kapcsol le, ilyen tippek alapján jár el. De említhetnénk az egykori diszkópápa, V. László esetét is, aki a konkurens szórakozóhelyeket lehetetlenített el rendőrségi kapcsolatain keresztül. Elég volt, hogy a konkurenciánál a szokásosnál is több razzia legyen, nem kellett ehhez megölni senkit sem, főleg nem rendőröknek. A V. László által fizetett rendőrök ráadásul előre figyelmeztették a diszkópápát, hogy mikor fogják figyelni, szóltak, hogy ki a titkosszolgálat besúgója. (Igaz, a folyamatban lévő eljárás során kiderült, hogy V. László jobbkeze ebben az ügyben sokszor félretájékoztatta főnökét.)

Az Aranyéletben Miklósi Attila 17 éves lánya egy becsületes ügyésszel szövetkezik, hogy lebuktasson egy korrupt és veszélyes rendőrnőt. Önmagában az életszerű, hogy korrupt rendőrökről szerez tudomást egy ügyész egy bűnözőkkel kapcsolatban álló embertől. De az már kevésbé életszerű, hogy a bűncselekményről bizonyító erejű információt szolgáltató tinilányt, akinek veszélyben van az élete, az ügyész nem a rendőrség belső elhárításának a munkatársaival hozza össze, hanem beküldi egy ifjúsági szállásra, ahol pár óra alatt rátalál veszélyt jelentő korrupt rendőrnő. 

Az emberölés amúgy is vörös vonal, bár ebben az Aranyéletben is van utalás. Hollós egyik államtitkár kapcsolata akkor hátrál ki a vállalkozó mögül, amikor a börtönben meggyilkolt rab miatt kerül a rendőrség látókörébe. Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy lássuk, miért vörös vonal a gyilkossági ügy. Amikor a Fenyő-gyilkosság nyomozása során a rendőrök látókörébe került a befolyásos Gyárfás Tamás, még csak ki sem hallgatták. Gyárfás túl nagy hal volt a rendőrök szemében ahhoz, hogy bármiféle bizonyíték nélkül "rászálljanak". Ám amikor a Jozef Rohác-féle bűnözői kör elkezdte zsarolni, Gyárfás pedig az ügyvédjén keresztül a legmagasabb szinten próbált meg tanácsot kérni, nem remélhetett védelmet. Olyannyira nem, hogy emiatt még az egykori fellebviteli ügyész, Ihász Sándort is gyanúsított lett, nemrég pedig Pintér Sándor bizalmasa, Horváth András miniszteri biztos tálalt ki, mondván, Gyárfás átverte.

Ne legyenek kétségeink afelől, hogy egy hétköznapi ember - ha zsarolási ügybe keveredik - nem tudott volna sem Ihásztól, sem egy miniszteri biztostól tanácsot kérni, ehhez valóban kellenek kapcsolatok. De ahogy látjuk, egy emberölési ügyből nem lehet csak úgy kimosakodni akkor sem, ha esetleg vannak is ilyen kapcsolatai egy embernek. Más ez, mint a gazdasági jellegű ügyek, igaz, erre a sorozatban is tesz utalást a később meggyilkolt rendőr, amikor Hollóssal beszél. 

Állig felfegyverkezve egy platóskocsin

Az Aranyélet második évadának leglátványosabb jelenete egyértelműen a belvárosi lövöldözés. Ebben a jelenetben Hollós Endre ukrán rendszámú platós kocsikkal, a kocsikon állig felfegyverkezett ukrán fegyveresekkel jelent meg a belvárosban, hogy kiszabadítsa egy romákból álló bűnszervezet karmai közül a keresztfiát. Ez a jelenet, amiben tucatnyian meghalnak, köztük rendőrök, a legerősebb túlzás a sorozatban. A legdurvább eset, ami Magyarországon történt és ami civil áldozatokkal járt, az Aranykéz utcai robbantás, de az nem egy spontán, hanem egy előre kitervelt alvilági leszámolás volt, konspiráltan előkészítve. 

Ahhoz azonban már komplett idiótának kellene lennie egy bűnözőnek, hogy ukrán rendszámú platós kocsikon ülő, állig felfegyverkezett ukrán gengszterekkel vonuljon be Budapestre.

Az ugyanakkor, hogy bűnözők fegyverrel fenyegetik egymást, esetleg lövöldöznek, életszerű. Ám ha előfordulnak is ilyen balhék, azt a csibészek nem a városban csinálják. Hasonló esetek megtörténtek, és ehhez nem kell visszamennünk a véres kilencvenes évekig, amikor valóban tombolt az alvilági háború. Például Dózsa György úti gázolóként szélesebb körben is megismert M. Richárd még 2004-ben néhány szerb "cimborájával" ment el a külvárosi Collosseum diszkóba, ahol lövöldözés tört ki Richárdék és a diszkó bejáratánál álló bűnözők között, utóbbiak az M. Róbert vezette Fekete Sereg nevű bűnszervezethez tartoztak. A lövöldözésben egy ember könnyebben megsérült.

Egy másik alkalommal M. Róbert egy óbudai fenegyerekkel, Ragyás Tónival került összetűzésbe, de a találkozó akkor sem a város közepén, hanem a Római parton volt. Azon a találkozón is előkerültek a fegyverek mindkét oldalon, Ragyás rá is lőtt M. Róbertre, de a fegyver csütörtököt mondott. (Emiatt a konfliktus miatt lövette le aztán egy emberével később M. Róbert Ragyást Óbudán.) De fontos momentum, hogy amikor M. Róbert és haragosai ezeket a találkozókat szervezték, akkor mindig olyan helyszínek kerültek szóba, ahol lehet "durrogtatni".

Autós üldözések is előfordultak a valóságban, emlékezetes eset volt, amikor a kétezres évek közepén M. Róbert emberei M. Richárdot üldözték autóval a városban, utóbbi végül egy rendőrségi épülethez hajtott be, hogy elkerülje az összecsapást. Persze ez az üldözés messze nem volt olyan látványos és durva, mint az Aranyélet első évadában a gyáli úti lövöldözés jelenete. 

Az Aranyélet befejező évadának egyik akciójelenetének forgatásán, Mogyoródon
Az Aranyélet befejező évadának egyik akciójelenetének forgatásán, Mogyoródon

Az viszont igaz, hogy a cigicsempészetben érdekelt ukránok nem viccelnek. 2015-nyarán a magát  Jobb Szektornak nevező fegyveres milícia vonult fel és lövöldözött az egyik ellenzéki parlamenti képviselő sportklubjának kávézójánál. 

A városban, majd a közeli autóúton is folytatódó tűzharcba a kiérkező rendőrök is bekapcsolódtak, akárcsak az Aranyélet jelenEtében.

Abban a lövöldözésben hárman meghaltak, tizenegyen (köztük négy civil) megsérültek. Az összecsapás hátterében a határon folyó cigarettacsempészet állt.

Manapság viszont leginkább már nem éles lőfegyverekkel, hanem gázpisztolyokkal lövik egymást a csibészek idehaza. Az sem mellékes, hogy a nagyobb szervezett bűnözői csoportok, amelyek elsősorban az erejüket használták (ilyen volt a Fekete Sereg) és az elrettentésre építettek, mára lényegében eltűntek. Fegyvereket sem olyan könnyű beszerezni, mint azt elsőre gondolnánk, a "kecskeméti maffiaperben" elítélt bűnözők is csak szerbek segítségével, kissé nehézkesen tudtak nagy erejű fegyverekhez jutni. 

Elárult barátságok

Bár az Aranyélet tele van keményebbnél keményebb jelenetekkel is, az emberi szál legalább annyira erős benne: egymás átverése, árulások, megbocsátás. A sorozatban Miklósi, hogy a fiát mentse, feladta az egyik rendőrnek Hollóst. Máskor pedig Gál Ferivel állt össze, elárulva Hollóst.  

Az árulás elég gyakori az alvilágban. A szervezett bűnözésben legtöbbször nem is a barátságok, hanem a közös bűncselekmények terhei tartják össze a szereplőket. Ahogy egy interjúban Tanyi György, az éjszakai élet egykori fenegyereke mondta a hazai viszonyokról: "Itt nincs maffia, itt érdekek vannak, anyagi érdekek. De anyagi érdekekből sosem alakulnak ki olyan társaságok, amelyek hosszabb távon fenn tudnak maradni, mert ezek az emberek egymás után árulják el egymást, és előbb-utóbb börtönbe kerülnek."

Ezek a viszonyok az évek során sokféleképpen alakulhatnak, az érintettek érdekeinek megfelelően. 

Az például, hogy bűnözők vádalkukat kötnek a rendőrökkel olyanokkal szemben, akik hosszú évekig, évtizedekig a barátjaik, bizalmasaik voltak, nagyon is valóságos.

A bűnözői karrierjét még a hetvenes években kezdő, majd a kilencvenes években az olajos gengszterekkel közösködő R. László  például azután tett terhelő vallomást Portik Tamásra és egykori cimboráira, amikor ígéretet kapott arra, hogy cserébe kiszabadulhat a fegyházból. Így is történt, 2012-ben szabadult, a köztársasági elnök kegyelmet adott neki, Portikot pedig jórészt az ő vallomásai alapján ítélték el több súlyos ügyben. 

R. László esete mutatja talán a legjobban be az emberi részét mindennek: 2004-ben azért került börtönbe, mert meg akarta öletni egy másik ismerősét, a Balaton környékén akkoriban befolyásos T. Tibort, hogy az ne tudjon védelmezi egy kiszemelt autókereskedőt, akitől R. és csapata meg akarta szerezni érdekeltségeiket. Ám a Balatonfüreden tervezett merénylet nem valósult meg, a rendőrök még időben lekapcsolták a csapatot. Úgy tudni, miután R. szabadult, T. Tiborral újra jóban lett, fátylat borítottak a múltra. De említhetnénk a diszkópápa V. László bizalmasát, V. Istvánt is, aki - miután főnöke ellen eljárás indult - együttműködött a rendőrökkel, védett tanúvá vált és mindent elmondott, amiről tudomása volt. 

Amikor Portik Tamás 1996-ban megölette az éjszakai élet egyik urának tartott dúsgazdag Prisztás Józsefet, akkor is egy áruló segítségét vette igénybe. Prisztásnak milliókkal tartozott egyik barátja, F. Ferenc. Portik őt kérte meg, hogy árulja el, hogy egy adott időpontban merre mennek Prisztással. F. Ferenc ezt megtette Portiknak, a bérgyilkos így ki tudta iktatni Prisztást. 

Érdekes egybeesés, de a ma már konszolidált külsejű F. Ferenc ebben az időszakban éppen úgy nézett ki, mint a filmben fiatalon Miklósi Attila: hosszú hajú rockerként. 

Az mindenesetre nagyon is életszerű, hogy a rendőrség nagyon nehezen tudja csak lekapcsolni a nagypályás alvilági figurákat. A filmben ennek okaként a jó kapcsolatokat hozzák fel, a valóságban sokkal inkább arról van szó, hogy ezek az emberek az idők során megtanultak konspirálni. A tanúk félnek beszélni, ezért nagyon nehéz a bizonyítás.

Sokat elárul a helyzetről, hogy a kilencvenes évek leszámolásos ügyeiben is rendkívül labilis lábakon álltak a vádak, és éppen a Prisztás-gyilkosság az, ahol sokan úgy ítélik meg,nem az a férfi lőtte le a vállalkozót, akit emiatt elítéltek.

Az is igaz ugyanakkor, hogy ma már nagyon sokat fejlődött a bűnügyi technika. Kevésbé életszerű, hogy egy Hollós Endréhez hasonló nagypályás gengszter mindenféle előkészület nélkül, egy híd alatt saját kezűleg végezzen a hozzá több szálon kötődő bizalmasával, rengeteg nyomot hagyva maga után, mint ahogy azt az első évadban láthattuk.

Az is életszerűtlen, hogy egy gyilkos - kórházi ágyán fekve - büntethetetlenséget zsaroljon ki egy államtitkártól csak azért, mert elárulja a politikusnak, hol van bebetonozva a fia. 

A sorozat második évadának vége viszont hitelesen mutatja be, hogy miként változnak az alvilágban az erőviszonyok egyik pillanatról a másikra.

Amikor Hollós Endrét Miklósi felesége megöli, családi-és alvilági körben a családfő magára vállalja a gyilkosságot, ezzel a bűnözői körökben tekintélye lesz. A szervezett bűnözői körökben nem a cégpapírok számítanak, egy-egy komolyabb gengszternek az érdekeltségei ugyanis általában strómanok nevén vannak. Ha valaki erőt mutat és vagyona van (Hollós halála után Miklósinak mindkettőből jutott), akkor nem nagyon mernek vele szórakozni a haszonlesők. Persze kivételek is vannak: a kilencvenes években Prisztás József és Seres Zoltán is sérthetetlennek hitte magát, mégis mindkettőjüket meggyilkolták.  

Szintén hitelesen mutatja be az Aranyélet, hogy mi történik akkor, ha egy-egy vagyonosabb figura kiesik a "rendszerből". A második évad végén, Hollós halála után az alvilág vérszemet kapott és megpróbálta kirabolni, lehúzni az elhunyt feleségét (aki valójában Miklósi párja), ezzel megszerezve az egykori gengszter érdekeltségeit. Hasonló esetek szép számmal előfordultak a magyar alvilágban. A meggyilkolt Prisztás több százmilliót érő örökségéből például csak filléreket kapott a lánya, a vagyon nagy része a vállalkozó egykori barátjánál, bizalmasánál kötött ki - az már más kérdés, hogy aztán őt is el akarták tenni láb alól. De az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás érdekeltségeit is hamar megszerezték a halála után azok, akik akkoriban erejük teljében voltak az éjszakában. 

Az Aranyélet harmadik, befejező évada vasárnap kerül fel az HBO GO-ra teljes hosszában, a tévében pedig minden vasárnap vetítik majd az új részeket. 

(Borítókép: Az Aranyélet első évadának forgatása a Csepel Művek területén. Fotó: Huszti István / Index)

Nincs másik valóság, nincs másik Index.
Támogasd a fennmaradásunkat!

https://index.hu/tamogatas