Jenő
-3 °C
6 °C

Az évtized legismertebb képeit készítettem

weegee-fein-15
Weegee - A híres 1935-1960 címmel nyílt kiállítás a Mai Manó házban a Fotóhónap 2018 fesztivál keretein belül. A tárlatot, amin Amerika bulvárfotósának legjobb képeit gyűjtötték össze, január 20-ig lehet megnézni.

„A harmincas-negyvenes években Weegee neve szorosan összefonódott New Yorkkal és az ottani városi élettel. Weegee a depresszióval és gazdasági válsággal küzdő társadalomban szembesítette nézőit a magánnyal, a szegénységgel, és a bűnözéssel. Ugyanakkor megmutatta a szépség és a boldogság pillanatait is, mivel ezek is hozzátartoznak a New York-i Lower East Side életéhez, Harlemhez, Boweryhez. Munkássága azonban mégsem csupán a témája miatt vált ismertté, képeinek művészi ereje, drámai hatása, nyers realizmusa, éles kontrasztjai úttörő hatással voltak az elkövetkező fotográfus nemzedékekre” – írja Baki Péter kurátor a kiállítás ismertetőjében. 

Az évtized legismertebb képeit készítettem, különleges képeket, amelyek a város szívéről-lelkéről szólnak. Ehhez kevés volt az újságok és folyóiratok profi apparátusa, ehhez kívülről-belülről ismerni kellett a várost. És szeretni

- ezt viszont már Weegee mondja saját magáról. 

Arthur Fellig a mai Ukrajna területén született Lembergben, családjával 1910-ben New Yorkba emigrált. Szegénységben éltek a Manhattan szomszédságában található, túlzsúfolt Lower East Side-on. Tanulmányait korán félbehagyta, hogy alkalmi munkákat vállalva segítse családja megélhetését. Az éjszakákat vasútállomásokon és hajléktalanszállókon töltötte, és a nap folyamán megszerzett szerény jövedelméből élt.

Így lett belőle fotós is, először egy vándorfényképész mellett kellett segédkeznie, majd egy fényképész stúdióban kezdett dolgozni. Egy pónilóval „felszerelkezve” önállóan kezdett fotózni, lefényképezte a Lower East Side gyermekeit, majd a szüleiknek eladta a helyszínen előhívott képeket.

Bal: Húsvétvasárnap Harlemben, 1940 körül - Jobb: Gyerekek a tűzlépcsőn, 1941. május 23.
Bal: Húsvétvasárnap Harlemben, 1940 körül - Jobb: Gyerekek a tűzlépcsőn, 1941. május 23.
Fotó: Weegee (Arthur Fellig) / ourtesy Institute for Cultural Exchange, Germany 2018

1924-ben az ACME Newspictures képes hírújságnak kezdett dolgozni, mint segédlaboráns, 1935-ben lett szabadúszó sajtófotós, az éjszakai fotózásra specializálódott, hogy emberi drámák és szenzációk pillanatait örökítse meg az újságoknak. 

Elsőként kapott engedélyt arra, hogy a kocsijába rendoőrségi rádióadóvevőt telepítsen, sőt, saját sötétkamrája is volt az autóban, így azonnal elő tudta hívni a képet. Nála gyorsabban senki sem ért ki egy-egy bűncselekmény helyszínére, és a felvételt még aznap éjjel megkapta az újság, hogy másnap címlapon közölje. (Galériánk a bűnügyi képekből erős idegzetűeknek.)

Weegee munkássága azonban mégsem csupán a témája miatt vált ismertté, képeinek művészi ereje, drámai hatása, nyers realizmusa, éles kontrasztjai úttörő hatással voltak az elkövetkező  nemzedékekre is. 

A rabomobilban, 1939 körül
A rabomobilban, 1939 körül
Fotó: Weegee (Arthur Fellig) / Courtesy Institute for Cultural Exchange, Germany 2018

1943-ban és 44-ben Weegee nagyszabású kiállításon vett részt a New York-i Modern Művészetek Múzeumában, majd 1945-ben, karrierje csúcsán munkásságát a Meztelen város címen híressé vált könyvében is megjelentette. Az iszákosok, koldusok, szerencsétlenek és kitaszítottak környékének tartott Bowery városrész nagy kedvence volt, a Sammy's Bowery Folliesban tartotta a könyvének a bemutatóját.  (Képeink erről a városrészről)

1947-ben Hollywoodba költözött, 16 mm-es filmekkel kezdett foglalkozni, ebből az időszakból származik az a kiállításon is látható film, a Weegee’s New York, amelyet a New York-i International Center of Photography kölcsönzött a Mai Manó Háznak.

Bal: „Santana tangában”, 1950 - Jobb: A két lábon járó áruház, dátum nélkül
Bal: „Santana tangában”, 1950 - Jobb: A két lábon járó áruház, dátum nélkül
Fotó: Weegee (Arthur Fellig) / Courtesy Institute for Cultural Exchange, Germany 2018

Torzított képei szintén nagy karriert futottak be (korábbi nagyképünk): egyedi lencséivel megismételhetetlen fotókat készített a legnagyobb sztárokról, sötétkamrájában a negatívokkal is kísérletezett. A torzításhoz leggyakrabban hajlított üveglapot rakott a negatív és a fotópapír közé az előhíváskor, de számtalan módszerrel kínozta negatívjait: megégette, szétvagdosta, összeragasztózta és forró vízben is forralta őket a sötétkamrában. A leghíresebb torzképén Marilyn Monroe szerepel, de fotózta ilyen technikával Mao Ce-Tungot, Eduárd herceget, Charlie Chaplint. Torz képei óriási hatással voltak a modern fotózásra, ezek ihlették az Adobe első effektjeit. 

Vicces képeivel ellentétben kortársai szerint Weegeenek semmi humora nem volt. Nyers és szarkasztikus ember volt, akkora egóval, amekkorát csak elbírt New York és Hollywood. Volt még egy furcsa hobbija: imádott csókolózó párokra vadászni. Szórakozóhelyeken, strandokon, bulikban tolta az arcukba a kamerát, moziba is kifejezetten azért járt, hogy csókokat tudjon fotózni. (Gyűjteményünk ezekből itt.)

1952-ben visszatért New Yorkba, ahol fotográfiával kapcsolatos témákban írt és tartott előadásokat egészen 1968-as haláláig. 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?