Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Tényleg ki akarják csinálni Andy Vajnát?

IMG 4700
Abban, hogy Andy Vajna a Fidesz holdudvarának erős pozícióban lévő embere, eddig senki nem kételkedett: 2012-ben a kormánypárt őt nevezte ki a magyar film messiásának, aztán övé lett az ország egyik legnagyobb tévéje, a hamar kormánypropagandává züllesztett TV2, és még kivételesen jó helyzetben kaszinótulajdonost is csináltak belőle. Most mégis úgy tűnhet, mintha saját gazdái kiadták volna rá a kilövési engedélyt. De nem biztos, hogy ez tényleg így van.

Andy Vajnát és munkásságát dicsérni nagyjából egy ellenzéki gondolat lett, egy olyasmi, amit a magyar propagandasajtó önjelölt filmesztéták segítségével nagyjából a migránssimogatással és a külföldi egzisztencia megteremtésével egyenértékűnek fog tekinteni. Andy Vajnát, kaszinómágnást, gold digger ellátót, nagyipari szivarfogyasztót, Schwarzenegger-idomárt, az embert, aki tényleg megtestesíti azt az elérhetetlen luxusvilágot magánrepülőstül, jachtostul, hirtelen utálni kell, mert nem állt ki egy pódiumra, és mondta, hogy jó, akkor lesz egy film Trianonról."

Ezt írtuk néhány napja, mivel, ahogy az már a Fidesz által vezérelt karaktergyilkosságokkal lenni szokott, összehangolt kampány indult Andy Vajna személye és a Magyar Nemzeti Filmalap ellen a Magyar Időkben, a Pesti Srácokban és a vidéki kormánypárti lapokban.

A támadás teljesen abszurd módon indult: egy önjelölt, a szakmában lényegében ismeretlen nevű „filmesztéta” megfigyelte, hogy a Vajna-féle Filmalap által támogatott filmek szinte mind magyarságellenesek. Sőt, a Saul fia még Pál apostolt is árulónak állítja be, a Liza, a rókatündér pedig titokban, de azért a nagyon-nagyon jó szemű lángelmék számára mégiscsak teljesen nyilvánvalóan azt sulykolja gyanútlan nézőknek, hogy Magyarországon élni rossz. A Napszállta pedig az esztéta szerint nyilván egy dokumentumfilm, de, kapaszkodjanak meg, amit – szerinte – állít, az nem is igaz. Hogy az első világháborút mi, Tisztességes Magyarok robbantottuk ki. Nem csoda, hogy a cikk szerzője végigturnézta majdnem a teljes kormánysajtót azzal az apokaliptikus víziójával, hogy ha nem figyelünk nagyon éberen, Vajna filmjeinek suttogó propagandája még a végén a leglelkesebb Búvár Kundból is imperialista elhajlót csinál.

Igaz, a Vajna-gyalázó cikkek színvonalát jól példázza az a helyesbítés, amely pár nappal a rendszert „leleplező” Pesti Srácok-cikk megjelenése után, a hosszú szöveg alatt megjelent: 

A cikkhez megírásához (sic!) történő információgyűjtés során félreértés történt: nem Andy Vajna mondta Poór Istvánnak, hogy Wass Albertre nem ad pénzt, hanem Poór István magánvéleményként közölte, hogy Wass Albert regényére nyilván nem adnak pénzt a marxisták által uralt Filmalapnál. Ezt Andy Vajna már csak azért sem közölhette vele személyesen, mert A funtinelli boszorkány rendezőjét fogadni sem volt hajlandó.

Mindebből a kormánysajtó működését többé-kevésbé ismerőknek könnyen úgy tűnhet, a Fidesz tényleg kiadta a kilövési engedélyt Andy Vajnára, hogy így alapozza meg a vezető- és rendszerváltást a Magyar Nemzeti Filmalap. De ha jobban megnézzük, hogy működtek a hasonló karaktergyilkosságok a kormánymédiában, már nem ilyen egyértelmű a helyzet.

Üzletben nincs váratlan selyemzsinór

A politikában és környékén valóban nem ismeretlen, hogy sajtókampány után félreállítanak egy addig megbízhatónak tűnő embert, de Vajna esete mindenképpen speciális abból a szempontból, hogy ő több szálon is mozog a NER-ben.

Egyrészt az állam kegyéből szerez milliárdokat a kaszinói által, ez az énje egy sima NER-közeli üzletember. Másrészt a médiaportfoliójával és a Filmalappal már egyszerre zsonglőrködik állami pénzzel és van ráhatása az „üzenetekre” is, amiket a TV2, a Bors, a Rádió1, és a filmek témái révén a Filmalap sugároz, azaz ha így vesszük, ezzel az énjével propagandista/kultúrpolitikus is.

Nézzük, a Fidesz mit kezdett eddig az üzletembereivel. Itt egyetlen olyan eset volt, amikor lejárató médiakampányt is szerveztek köré, ez Spéder Zoltáné volt, de itt legalább nem a semmiből jöttek a cikkek. A Spéder által vezetett FHB 2015 legvégén lépett egy olyat (megpróbálta az állami tulajdonhoz kapcsolódó befolyást tőkeemeléssel felhígítani a bankban), amivel feldühítette Orbánt, erről Orbán maga is beszélt 2016 januárjában. A Pesti Srácok ez után kezdett sorozatosan cikkeket írni Spéder ellenében, beszállt a többi Fidesz-média is, majd ahogy fogyott a levegő a bankár körül, Demján és a Bankszövetség is nekiment, aztán júniusban a kormány benyújtotta a Lex Spédert, és elindult a lejárató kampány a TV2-n. Spéder azóta eladta a nagy üzleti érdekeltségeit, köztük az Indexet is.

Ez azonban kivételes ügy volt, a nagy üzleti szakítások a Fidesz háza táján a fontos emberekkel mindig a háttérben indultak, és a sajtó inkább csak rácsodálkozott egy-egy közbeszerzési értesítőre, rendeletre, törvényre, közleményre. Kuna Tibor esetében például csak annyit láttunk, hogy a Közbeszerzési Hatóság kizárta a cégét, majd a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kirúgta  őt a jól fizető bizniszből, aztán gyanúsítottként hallgatták ki. De a fideszes sajtóban nem volt üzengetés.

Az V. kerületben aktív milliárdos üzletember, a természetkárosító villája miatt elítélt Csipak Péter úgy lett kegyvesztett a Belvárosban, hogy büntetgetni kezdték a projektjét, majd pár év múlva egy zárt ülésen felmondta vele az önkormányzat a szerződést. Egy Portik-lehallgatás szerint Rogán–Csipak elszámolási vita áll a háttérben.

A Simicska–Orbán-szakítás is a háttérben zajlott (igaz, akkor még Simicska kezében volt a revolverezésre alkalmas média), a közvélemény pedig csak figyelte, hogy Seszták friss miniszterként elkezdte simicskátlanítani a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, az ex-oligarcha médiabirodalmát (is) sújtó reklámadó-tervezetet nyújtott be a kormány, vagy kiszivárgott egy Közgépre írott törvénytervezet, amely különadóval akarta sújtani a nagy útépítő vállalkozásokat.

Simicska-közeliként bukott Simicska után a bankvezér Töröcskei István is, szintén abban az időben, amikor még Simicskáé volt a jobboldali média, szóval az ő esete is speciális, mindenesetre ott is jogi eljárásokból lehetett észrevenni, hogy mi történik: MNB-vizsgálat, felügyeleti biztos kirendelése, visszavont engedélyek jöttek egymás után, Töröcskei az Államadósságkezelő vezérigazgatói posztjáról is lemondott.

Magyar érdekek

A nem üzleti szférában előfordult, hogy váratlan üzengetés előzött meg egy elmozdítást, és minden esetben a "magyar érdekek" nevében történt mindez. Prőhle Gergelyt a múzeumigazgató posztjáról tették ki, miután a Magyar Idők nekiment a kultúrharcos-sorozatában, amit először senki nem tudott hová tenni a közéletben.

Nem kultúra, hanem tudomány, de szintén a kormánysajtó, a Pesti Srácok kezdte ostorozni Pálinkás Józsefet, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal exelnökét a június 30-i menesztése előtt nem sokkal: amikor a CEU melletti nyilatkozatot tett, a Pesti Srácok (PS) azt írta, Pálinkás behódolt,

jó lenne olyanokat előtérbe helyezni, akik a kormányzati feladatokra koncentrálnak, és nem a nemzetközi tudományos közvéleménynek próbálnak meg megfelelni.

Érdekes kettősség, hogy a Magyar Idők viszont nem írt támadóan Pálinkásról, nem sokkal a PS-cikk után interjút is csináltak vele. A menesztése után pedig "a helyzet helytelen értelmezéséből következően megtévedt tudósemberként" írtak róla.

De ha a kultúrára visszatérünk, ott sem törvényszerű az üzengetés, ha nem a nemzeti érdekekről, magyar kultúráról és hasonló kultúrharcos szlogenekről van szó: L. Simon László menesztésére például semmi jel nem utalt, a Magyar Idők nem sokkal előtte nemhogy nem támadta őt, de még interjút is közölt vele "A hazai örökségvédelem az utóbbi években érezhetően új sebességfokozatba kapcsolt" felütéssel. A Pesti Srácokon sem találtunk támadó cikket.

Akkor most mit jelentenek ezek a cikkek?

A filmszakmában dolgozó forrásaink még azt is lehetségesnek tartják, hogy a mostani Vajna-lejáratás mögött csak személyes sértettség lehet, nem pedig kormánymegrendelés: azt pletykálják, hogy a Magyar Időkben publikáló szerző, Deák-Sárosi László viszonya nem volt felhőtlen a filmszakon a tanáraival, akik közül akadnak a Filmalapban befolyásos figurák is.

Forrásaink közül senki nem állította, hogy a folyosókon és a kocsmaasztaloknál elterjedt volna bármilyen pletyka arról, hogy Vajna napjai meg lennének számlálva. Illetve ezek a hangok semmivel nem erősebbek most, mint akár pár éve: már korábban is volt, aki biztosra állította, hogy (egyes vélemények szerint) Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia akkori elnöke, vagy (más értesülések szerint) Kálomista Gábor, a kormány kedvenc tévés és filmes producere már a kapuk előtt várná az igazgatói szék átadását. Ezzel szemben úgy tudjuk: 

Andy Vajna körbeküldött egy levelet a Magyar Nemzeti Filmalap munkatársainak, amelyben mindenkit megnyugtat, nincs semmi gond, minden marad a régiben.

Egyetlen olyan filmszakmai forrásunk volt, aki úgy hallotta, valójában nem a Filmalappal van gond, csak erre építik fel a karaktergyilkosságot: szerinte Vajnát inkább a TV2 éléről akarnák félreállítani. Tévés forrásaink szerint ez valóban egy lehetséges - de egyáltalán nem biztos, semmiképp sem megerősített, és legkorábban januárban aktuális - forgatókönyv, több okból. Egyrészt a TV2 csoport fenntartása hatalmas pénzeket emészt fel, és a rossz nyelvek szerint ezeknek a pénzeknek az ellenőrzésében nagyobb szerepet szeretne vállalni a kormány. Ráadásul Vajna ahelyett, hogy spórolna, indított egy csomó új csatornát, amelyek közül csak az Isaura TV igazán sikeres, a többi csatorna számai tragikusak.

A cikkek megjelenése környékén azonban történt valami, és az nem Andy Vajna kalodába zárása volt: benyújtottak egy módosítást a filmtörvényhez, amelynek a legfontosabb újítása, hogy ha megszavazzák (és természetesen megszavazzák, ez a kétharmadok korában már nem kérdés, csak bolhacirkusz),

A JELENLEGI MAGYAR NEMZETI FILMALAP MELLETT LÉTREJÖN EGY OLYAN ELKÜLÖNÍTETT TELEVÍZIÓS FILM MECENATÚRA ÉS FILMKOLLÉGIUM, AMELYNEK FELADATA ELSŐSORBAN A "MAGYAR TÖRTÉNELMI MÚLTAT ÉS KULTÚRÁT BEMUTATÓ FILMALKOTÁSOK" GRÜNDOLÁSA LESZ.

Erről szólhatott az egész

Ha megnézzük a dátumokat, abból kirajzolódik egy, a jelenlegi Filmalapot jónak tartók számára megnyugtató, lehetséges forgatókönyv, amely szerint a hadművelet célja az lehetett, hogy a cikkekkel mesterségesen igényt keltsenek az ideológiailag is megfelelő irányba állított történelmi filmek iránt.

A Szász János által rendezendő, majdani nándorfehérváros, Hunyadi János-os film tervét először szeptember 13-án jelentette be a Filmalap. Pár nappal később, szeptember 21-én már meg is jelent a "A filmalap posztkomcsi káderei bohózatot csinálnak a Hunyadi-filmből is?" című cikk a Pesti Srácokon, amely egyrészt a "kiszivárgott" forgatókönyv miatt, másrészt a Soros-gyűlölő plakátok ellen felszólalni merészelt Szász János személye ellen nyomta meg a vészcsengőt.

Ez után, november 6-án Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a filmtörvény fent nevezett módosítását a történelmi filmeket támogató mecenatúrával. Ez után tört ki a szarvihar: pár nappal később, november 12-én vetette fel azt a lehetőséget a Pesti Srácok lapigazgatója, Stefka István, hogy ha így megy tovább, akkor a Hunyadi-filmet ne adj isten majd nem

a nemzet történelemtudatának megfelelően, a nemzettudatra jótékony hatással alkotják meg.

Stefka ugyanezt elmondta november 16-án is, és volt cikk Pesti Srácokon a magyar hősök védelmében november 13-án, majd 17-én a Magyar Időkben végre leleplezték Nemes Jeles Lászlót is, majd az összes többi hazaáruló összeesküvőt (az úgynevezett magyar filmeseket) november 20-án, hogy aztán ezt a nagy felismerést átvette a teljes kormányproganda.

Eközben november 20-án a parlamentben technikai és nyelvhelyességi módosításokkal lezárták a vitát a filmtörvény módosításáról.

A 2019. január 1-jétől hatályos törvény révén létrejövő történelmi tévéfilmes mecenatúra ugyanakkor korántsem hallatlan újítás a magyar filmezés történetében. Jelenleg is van befolyása jobboldali megmondóembereknek abban, hogy milyen tévéfilmek készüljenek: az MTVA online médiatartalmakról szóló, Neumann Jánosról elnevezett, 25 millió forintos pályázatát például egy olyan bírálóbizottság bírálja el, amelynek elnöke Koltay Gábor, a Honfoglalás, az Adjátok vissza a hegyeimet! című Wass Albert-mű, a Horthy - A kormányzó, valamint a Trianon, a Velünk élő Trianon és a Vérző Magyarország – Trianon 90. évfordulójára című filmek rendezője, bizottsági tagjai pedig Gajdics Ottó, a Magyar Idők főszerkesztője, és Sipos Szilvia, az MTVA egyik műsorvezetője.

image
Fotó: Vajna Tímea / Facebook

Szóval lehet, hogy nem érdemes logikát keresni egy fideszes karaktergyilkosságban, de ha mégis azt feltételezzük, hogy nem egyéni bosszúról és/vagy/azaz elszabadult futóbolondok agymenéseiről van szó, akkor feltételezhetjük:

az Andy Vajna által vezetett Magyar Nemzeti Filmalap egyelőre ugyanaz marad, ami volt, az ölelkezős Orbán-Schwarzenegger-Vajna-fotókat majd csak később kell kiretusálni a családi mosolyalbumokból.

Ne maradjon le semmiről!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!