Zsófia
16 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

A város szégyene lett a világ legnagyobb Jézus-szobra

Pomnik Chrystusa w Świebodzinie
2019.05.24. 00:03
Bár sokkal kevésbé ismert, mint a Megváltó Krisztus riói szobra, a lengyelországi Krisztus király szobor 33 méteres magasságával három métert ver Brazília jelképére. A Wifi Jézusnak is csúfolt szoborra a helyiek azonban kicsit sem büszkék, az építészek pedig legfeljebb húsz évet jósoltak neki. A świebodzini monstrum most egy új filmben is felbukkan, aminek apropóján összegyűjtöttük a világ legnagyobb Jézus-szobrait.

"Azt hiszem, ez a szobor megmutatja, mennyire megszállottan ragaszkodunk ahhoz, hogy mindig mindenben mi, lengyelek, legyünk a legjobbak, a legnagyobbak, a legerősebbek" – mondta az Arc című, az idén magyar mozikba került filmje kapcsán a világ legnagyobb Krisztus-szobráról Małgorzata Szumowska, Európa egyik legfontosabb női rendezője, aki többek között Az Ő nevében, a Test és a Szex felsőfokon című filmeket jegyzi.

A tavalyi Berlinalén Ezüst Medve-díjat nyert film főszereplője, a metálos Jacek, a világ legnagyobb Jézus-szobrán dolgozik, amikor a torzó mélyébe zuhanva egy nap végzetes balesetet szenved. Jacek arca eldeformálódik, és ő lesz az első olyan ember Lengyelországban, aki teljes arcátültetésen esik át.

Bár a filmben látott szobor részben CGI, a világ legmagasabb Jézus-szobra valóban Lengyelországban áll: noha jóval kevésbé ismert, mint a Rio de Janeiro felett magasodó Megváltó Krisztus-szobor, a świebodzini Krisztus király-szobor három méterrel lekörözi a brazíliai társát. A nyugat-lengyelországi szobor a 33 méteres magasságával (nem számolva a koronát, a talpazatot és a mesterséges dombot, amelyen áll) természetesen a krisztusi korra, a názáreti Jézus földi éveinek számára utal.

Míg a riói szobor az 1931-es felavatása óta – vagyis már közel kilencven éve – Brazília jelképének számít, a świebodzini szobor (Pomnik Chrystusa Króla) még tíz éve sem áll, 2010 novemberében adták át, és nemhogy nem számít az ország jelképének, hanem kifejezetten vegyes érzelmeket kelt nemcsak a környékbeliekben, hanem a többi lengyelben is.

A töviskoszorú helyett aranykoronát viselő Krisztus király szobor ötlete egy nyugalmazott helyi plébános, Sylwester Zawadzki fejéből pattant ki, aki már az ezredforduló környékén Jézust akarta megtenni a város védelmezőjének, a terve azonban az egyházi vezetők ellenállása miatt megbukott. A 21 ezres lakosságú Świebodzin határában felállított Krisztus-szobor azonban végül megvalósult, az ehhez szükséges pénzösszeg pedig a helyi hívők adományaiból jött össze.

Jézus ötlete volt, én csak az építtető voltam

– mondta egy alkalommal az atya a Guinness Rekordok Könyvében is szereplő alkotásról. Zawadzki egyébként eleinte csupán egy kisebb kerti szobrot tervezett felállítani, aztán az idő előrehaladtával növekedett az ambíció.

A 440 tonnás monstrumon a Guardian cikke szerint önkéntesek, valamint a helyi börtön rabjai is dolgoztak. Csak a fejrész 15 tonnás, az aranyozott korona két méter magas. Jézus Krisztus szélesre tárt karjainak köszönhetően a szobor 24 méter széles (hat-hat méteres mindkét karja), az alkotás pedig egy több mint 16 méteres dombon áll, így Krisztus király koronájának csúcsa több mint ötven méter magasan van. A szobor a város peremén áll egy mező közepén, és egyenesen egy Tesco áruházra tekint. A hétköznapi környezet is hozzájárul ahhoz, hogy az összhatás inkább groteszk, mint lenyűgöző.

A több mint 400 millió forintnak megfelelő összegből épült szobortól azt remélték, hogy majd fellendíti a város és a környék turizmusát, de a Guardian cikkében megszólaló helyiek szerint az ide látogatók többnyire csak kipattannak az autóikból, nevetgélnek kicsit a szobron, lőnek pár képet róla, aztán szállnak is vissza a kocsiba, és hajtanak tovább, így lényegében egyetlen zlotyit sem költenek a városban. Az ottélők egy jelentős része – amellett, hogy a szobor szerintük nevetségessé teszi a várost – főleg azt kifogásolja, hogy azt a pénzt, amiből az alkotás épült, költhették volna iskolákra, kórházakra, rászorulókra vagy utakra is akár.

Zawadzki terve (vagyis: Jézus terve) eredetileg nem kapott építési engedélyt, az ideiglenes építési tilalom feloldása után azonban mégis megvalósulhatott a szobor.

Az építkezés során, amikor Krisztus fejét próbálták arrébb tenni, az egyik daru leszakadt, és összezúzta egy munkás lábfejét. A mélyen vallásos lengyelek közül sokan isteni üzenetként értékelték a történteket, És ugyanígy az Úr haragját látták a megalomán terveit megvalósító atya szívinfarktusában is.

Tavaly aztán abból lett kisebb botrány, hogy a Jézus-szobor feje elkezdett wifit sugározni – innen a Wifi Jézus elnevezés. Egy újságíró drón segítségével derítette ki, hogy Krisztus király (aki Lengyelországban néhány éve tényleg király) feje búbjára internet-átjátszó antennát telepítettek. A Katolikus Válasz lengyel médiaértesülések alapján azt írta: a telepítőcég szerint az ötlet a területileg illetékes plébánosé volt, aki azzal védekezett, hogy az ő tudomása szerint a cég csupán egy villámhárítót szerelt fel.

Az egyházmegye szóvivője erre azt nyilatkozta, hogy a plébános 2016-ban hagyta jóvá az antenna telepítését, amiért cserébe a cég ingyen kamerás megfigyelőrendszert és wifi hotspotot ígért a templomába, ám az önkormányzattól erre senki nem kért engedélyt. Tadeusz Lityński püspök aztán 2018 áprilisának végén bejelentette, hogy május tizedikéig eltávolítják a Jézus koronája mögé rejtett antennákat.

Bár Zawadzki atya vélhetően az örökkévalóságnak szánta az alkotást, a Krisztus király-szobornak nem sok időt jósolnak, mert az alapzata nincs elég mélyen, ekkora teher megtartásához nem elég vastag a talpazat alatti beton. Egy építész a lengyel sajtónak azt nyilatkozta:

20 évet adunk neki, legfeljebb, aztán össze fog dőlni.

A 2014-ben elhunyt Zawadzki atya egyébként annyira kitartott a szobor helyénvalósága mellett, hogy a halála előtt azt kérte, a szívét az alkotás lábánál temessék majd el, ám a lengyel temetkezési törvény miatt ez nem történhetett meg.

Másoknak is fáj a foga a címre

Ha nem is dől majd össze, Zawadzki atya mesterműve vélhetően akkor sem lehet örökre a világ legnagyobb Jézus-szobra: nem sokkal azután, hogy felállították a świebodzini Krisztust, 2011 nyarán a horvátországi Split polgármestere, Zeljko Kerum jelentette be, hogy egy 39 méteres, tengerparti szoborral happolnák el a címet Świebodzin elől.

Az ország egyik leggazdagabb embereként számon tartott Kerum ennek minden költségét magára vállalta, így az embereknek egyetlen kunájába sem került volna az alkotás, mégis ezrek kezdtek tiltakozni a szobor ellen. Egy többezer kedvelővel rendelkező Facebook-oldal egyenesen “Jézus nevében” szólította fel a polgármestert, hogy felejtse el a Jézus-szobrot, amelyet a Telegraph cikke szerint a város fölött magasodó Marjan-dombon állított volna fel.

Néhány évvel később aztán Vlagyivosztok is beszállt a versenybe: a Globoport híre szerint egy helyi üzletember, Alekszej Scsepin a Csurkin-félszigeten kéthektárnyi területet adományozott a szobor felállítására. A borzalmas művészi minőségű - ám gigászi - szobrairól ismert orosz művész,  Zurab Cereteli 2013-ban formát öltött műve szintén 33 méter magas, ám azt egy 50 méteres kápolna-talapzatra helyeznék , vagyis összesen 80 méter magas lenne a nagy mű, amelynek megvalósítását 2015-ben több mint 15 millió dollárra becsülték. A tervből nem lett semmi, de idén újra előkerült egy 68 méter magas óriás-Krisztus ötlete, amit a város fölé magasodó Kresztovaja-hegy tetejére szánnak, oda, ahol a szovjet időkben a világ legnagyobb Lenin-szobrát akarták felállítani.

Kolumbiától Kelet-Timorig tombol a Jézus-mánia

A világ egyébként tele van túlméretezett Jézus-szobrokkal, Zawadzki atya műve után a bolíviai Cristo de la Concordia (A Béke Krisztusa) számít a legmagasabbnak – ha a lengyelországi Krisztus király koronáját is számítjuk. A 34,2 méteres szobor a több mint 6 méteres talpazattal együtt meghaladja a negyven méteres magasságot. A 2200 tonnás, cochabambai alkotást 1987 nyarán kezdték építeni, és 1994 novemberében fejezték be. A bolíviai szoborhoz mintegy kétezer lépcső vezet fel.

A Béke Krisztusa után Rió jelképe, A Megváltó Krisztus szobra következik, de említésre méltó még többek között a Cristo del Otero (Krisztus a dombon) nevű alkotás is, amely az észak-spanyolországi Palencia határában, egy dombtetőn áll. Victorio Macho műve 1931-ben épült, nagyjából 21 méter magas, a lábainál múzeum és kápolna található. Az óriás-Krisztusok között ez két szempontból is kakukktojásnak számít: nem a riói utánérzése és mint műalkotás is értelmezhető.

Mexikónak több gigantikus Krisztus-szobra is van: a Mexikóvároshoz közeli Tlalnepantla (Tlalnepantla de Baz) Jézus-emlékműve, az 1981-es Cristo Resucitado talapzat nélkül kb. 30-33 méter magas, az innen északabbra fekvő Torreón dombján álló Cristo de las Noas pedig 21,85 méteres, 1973 és 2000 között 579 tonna vasbetonból készült, Latin-Amerika harmadik legnagyobb Krisztus-szobraként tartják számon.

És még mindig Latin-Amerika: a kolumbiai Calitól nyugatra, a Cerro de los Cristales hegyen is áll egy Krisztus király szobor. A 26 méteres emlékmű vasból és betonból készült, így mintegy 464 tonnát nyom. A szobrot 1953 októberében adták át az ezernapos háborúnak nevezett polgárháború végének ötvenedik évfordulójára emlékezve.

Vietnámnak szintén van Krisztus király szobra, méghozzá Vũng Tàu városában. A 32 méteres mű egy 4 méteres építményen áll, a szélessége pedig – Jézus kitárt karjai miatt – 18,3 méter. A szobrot 1974-ben kezdték el építeni, de csak 1993-ban fejezték be, a belsejében 133 lépcsőfokot rejtettek el.

Egészen furcsa, vagy mondjuk, dinamikus alkotás indonéz Celebesz szigeten látható a Kristus Kase Berkat, amely a repülés közben áldást osztó Jézust örökíti meg. Ezt Ázsia második legnagyobb Krisztus-szobraként jegyzik: az alak 30 méteres, a talapzata pedig 20 méter. Nagyjából 540 ezer dollárnak megfelelő összegből épült, és 2010-re készült el. Sajátos formája miatt nem készülhetett kőből vagy betonból, mint statikusabb társai, üvegszál és acél kombinációja biztosítja a lebegés látszatát.

És ha már Indonézia: az indonéz kormány az illegális megszállás 20. évfordulójára szánt ajándékként adta át 1996-ban a földgolyón álló Krisztus király szobrát (Cristo Rei) Kelet-Timornak, amely akkor még Indonéziához tartozott. Az egykori portugál gyarmat hat évvel később, 2002-ben nyerte el a függetlenséget. Az indonéz megszállók a helyi, nagyrészt katolikus lakosságnál próbáltak a szoborral bevágódni - eredménytelenül.

A Bolil által tervezett mű az alapzattal és a bolygóval együtt 27 méter magas, illetve 27 elemből áll, ami egyértelmű utalás arra, hogy Indonézia a 27. tartományaként tekintett Kelet-Timorra. A számszimbolika ezzel nem ér véget, a bolygó és a Jézus-alak együttes magassága 17 méter, ami meg a független indonéz állam kikiáltásának napjára (1945. augusztus 17.) tesz célzást. És bizonyára az sem véletlen, hogy Krisztus az indonéz főváros, Jakarta irányába tekint és tárja a karjait.

A Lisszabonnal szemközti Almada városban található, Santuário de Cristo Rei nevű alkotás szintén ügyesen bánik a számokkal: a 28 méteres Jézus-alak egy 82 méter magas, trapéz alakú és kaput idéző talapzaton áll, amelyben többek között két kápolnát is találni, a tetején pedig kilátó üzemel, ahová csigalépcsőn és lifttel lehet feljutni. A főváros felé néző szobor ötlete az egyik lisszaboni érsektől származik, aki 1934-es riói útja során annyira lenyűgözőnek találta az akkor még csupán hároméves Megváltó Krisztust, hogy szeretett volna egy hasonlót a saját hazájába is. A felállítást végül António de Oliveira Salazar, Portugália diktátora rendelte el, a művet pedig 1959-ben adták át.

Óriási Jézus-szobrokat Magyarországon is találunk, ezekkel, illetve a többi nagy, hazánkban álló vallásos szoborral egy másik cikkünkben foglalkozunk majd. Tippjeit küldje el bátran a szerzőnek!

(Borítókép: A lengyelországi Krisztus király szobor. Fotó: Pundit / Wikimedia Commons)