Hadrianus palotáját rekonstruálni nem kell félnetek jó lesz

Kr. u. 106 után, az akkori helytartó, Hadrianus utasítására épített együttes ismert főépülete százhúszszor százötven méteres négyszöget formál. Az épületben a korábbi feltárások adatai szerint száznál több helyiség volt. A palota – amely a helytartó székhelyeként Pannonia Inferior provincia közigazgatási központja volt – a köré épült hivatalokkal valóságos hivatalnokváros lehetett, amelynek nyugalmát egyre bővülő létszámú (végül már ezer főt számláló) őrség vigyázta. (National Geographic)

Csaknem harminc új helyszínnel bővült az UNESCO világörökségeinek listája, miután az erről döntő bizottság Bakuban ülésezett, de a listán a korábbi várakozások ellenére nem szerepelt új magyar helyszínként az egykori Római Birodalom védelmét szolgáló dunai limes maradványa, mert az utolsó pillanatban a magyar kormány a Hajógyári-szigetet váratlanul kivette a világörökségi várományos helyszínek nevezési dokumentációjából. A határozathoz nem tartozott indoklás, és a szakmai előkészítő munkán 18 éve dolgozó történészekkel sem egyeztettek a döntésről.

A limes több szakasza szerepel már az UNESCO világörökségi listáján, a dunai szakaszt Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelöltük. A jelölési dokumentációt 2018 elején nyújtotta be együtt a négy állam. A döntésről írt cikkünkben feltételeztük, hogy az oka az lehet, hogy

a kormány szeretné "korhűen" helyreállítani a szigeten lévő helytartói palotát, és ezt a világörökségi cím akadályozná, mivel a cím elnyerése után csak az UNESCO Világörökség Központjával és az ICOMOS-szal egyetértésben lehet átalakítani az adott területet.

És ha azt hinnénk, hogy ez egy újkeletű történet, hát nem az. Magát a palotát - legalábbis egy részét - az 1950-es években tárták fel és temették vissza, de a "lesz-e Hadrianus-palota a szigeten?" kérdés sokszor előkerült. 2014-ben például Lázár János a nála érdeklődő Kiss László óbudai MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére írta azt, hogy a Hajógyári-sziget déli részét nem üzleti szempontok, hanem kulturális szempontok szerint fogja hasznosítani a kormány. Arra a kérdésre, hogy Lázárék mit terveznek a római kori emlékekkel, az a válasz született, hogy

a kormány döntése szerint a Hajógyári szigeten néppark kialakítása indokolt a Hadrianus-palota felépítésével.

A Magyar Nemzet a mostani kormányzati döntés miatt kérdéseket intézett a Miniszterelnökséghez:

• Miért a már benyújtott pályázatból vonták ki a palotát?
• Mit terveznek tenni a rommal, illetve az egykori hajógyári területtel?

A válasz azzal kezdődött, hogy "az épített örökségeink gondos megőrzése, megerősítése, fenntartható fejlesztése a magyar kormány számára kiemelt jelentőségű", de később kézzelfoghatóbb(?) válaszokat is kapott a kormánylap: a jövőben újraküldik a módosításokat, és a bizottság ismét tárgyalni fogja a világörökségi jelölést. Ami, ebben a formában azt jelentené, hogy a romokat hagyják úgy ahogy vannak. Ami az esetleges rekonstrukciót illeti, a Miniszterelnökség szerint

eleve maga a rekonstrukció tág fogalom, hiszen a romkonzerválástól és bizonyos mértékű helyreállítástól kezdve akár a teljes palota visszaépítését is jelentheti. 

Azt a Miniszterelnökség is elismerte, hogy egy ilyen visszaépítést az UNESCO nem támogatna, ezért is vették ki a helyszínt az utolsó pillanatban a jelölési dokumentációból. 

Havas Zoltán, az Aquincumi Múzeum főmuzeo­lógusa szerint lehetséges forgatókönyv a palota rekonstrukciója, viszont azt már nehezebb eldönteni, hogy a palota melyik korszakát, melyik állapotát állítsák helyre, hiszen a római korban is többször változott a megjelenése, ráadásul a tudományos kutathatóságát is biztosítani kell.

Azaz a Miniszterelnökség egyik kérdésre sem adott egyértelmű választ.