Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMErősen kritizálta elődeit a Természettudományi Múzeum új főigazgatója
További Kultúr cikkek
- Ókovács Szilveszter: Szente Vajk ötletdús művész, ez megkönnyíti a váltást
- Sehol sincs a magyar lottóötös ehhez a falra ragasztott banánhoz képest
- Temetésen, randevún és anyák napján is él az ősi szokás
- Ezt az adventi kalendáriumot bárki megkaphatja ingyen
- Díjnyertes alkotás, de rég olvastunk ennyire unalmasat
Július 31-én Bernert Zsolt antropológus váltja majd Korsós Zoltánt a Magyar Természettudományi Múzeum élén. A leendő főigazgató február óta vezeti az embertani tárat az intézményben, és a HVG szerint jelentős politikai támogatottsággal bír, többször részt vett kiállításokkal és előadásokkal a Kurultájon.
A lapnak nemrég sikerült megszereznie Bernert Zsolt pályázatát. Ebben többek között arról ír, hogy „alapos megfontolás” tárgyává tenné a múzeum egyes gyűjteményének vidéki elhelyezését, és úgy véli, hogy a gyűjtemény összességében is "jelentős veszteség nélkül költöztethető." Bár nem nevezte meg, hogy melyik egyetemi város lehetne az új otthona a múzeumnak, nagy valószínűséggel Debrecen lesz a befutó.
A dokumentum szerint az embertani tár - amit eddig Bernert vezetett - nem itt, hanem Bicskén kapna helyet, és a hosszú távú tervei között szerepel, hogy létrehozzák a Magyar Embertani Intézet és Múzeumot. Az új intézmény megalakítását, valamint antropológiai és archeogenetikai stratégia kidolgozását azzal indokolja, hogy a
a magyar történelem természettudományos (antropológiai és genetikai) tényeken alapuló megismerésére – például annak vizsgálatára, hogy kimutatható-e a hunok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-ház között genetikai kapcsolat – fokozódó igény figyelhető meg a társadalomban.
A HVG szerint a 49 oldalas pályázatban nemcsak a saját területe, vagyis az embertan kap kiemelt szerepet, hanem sokat foglalkozik azzal is, hogy a MTM korábbi vezetőségét és a jelenlegi munkatársait kritizálja.
Összeszámolták, és a dokumentum csaknem ötöde, pontosan nyolc és fél oldal a mostani és a korábbi főigazgatók munkáját kifogásolja.
Szemükre veti például azt, hogy hiába állították azt, hogy kiállnak a nemzeti értékek mellett, valójában a nemzetközi elvárásoknak akartak megfelelni. Bernert Zsolt megjegyzi azt is, hogy a "világosan kommunikált szakmai koncepció hiánya állandó szóbeszéd forrása, és végső soron komoly integritási és korrupciós kockázatot jelent az intézmény egészére nézve".
Tervei szerint nemcsak szerkezeti, funkcionális és szellemi átalakítás lesz, hanem a dolgozói állománynál is változásokra kell számítani, mert a most az emberek motiválatlanok és a képességeik is kifogásolhatóak. Mint megjegyezi, a kimerültség, csökkent teljesítmény főként a látogatókkal közvetlenül találkozó munkatársaknál tapasztalható, ami pedig a muzeológusokat illeti, nekik a jövőben sokkal nagyobb részt kell vállalniuk a múzeum kiállításaiban és közművelődési tevékenységén, hogy ne tűnjön úgy mintha öncélúan költenék a közpénzt, az eredményeket igenis prezentálni kell a társadalom felé. A HVG szerint az MTM dolgozói előtt eddig nem volt ismert Bernert Zsolt pályázatának tartalma.
Amennyiben az új főigazgató beváltja az ígéreteit, azt a látogatók is érzékelni fogják, ugyanis:
- átalakítja a látogatófogadás rendjét, a múzeumi bolt és a büfé működését, illetve kínálatát is;
- egy budapesti, központi állandó kiállítás mellett öt régió központjában – Debrecenben, Miskolcon, Győrben, Pécsen és Szegeden – működtetne az adott térség értékeit kiemelő állandó kiállításokat;
- látványgyűjteményeket, vándorkiállításokat hozna létre, és a tananyaghoz igazított múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervezne.