Huba
17 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Alig ismeri valaki a Balaton legizgalmasabb templomát, amibe egy fát is belekomponáltak

DSC 1840
2019.07.24. 07:15

Egy barokk kisvárosnak barokk temploma van, egy eklektikus belvárosnak historizáló, egy középkori várnegyednek meg gótikus. Milyen stílusú templom való egy balatoni nyaralónegyedbe? Hát balatoni nyaraló-stílusú! Nagyon leegyszerűsítve valahogy így lehet megfogalmazni, milyen is Török Ferenc temploma Révfülöpön. Az épület bekerült a 111 év 111 híres ház 150 építész című remek könyvbe, amit jó ideje sorvezetőnek használok, így aztán meg is látogattuk a Mi vidékünk projekt keretében, ha már egyszer bejártuk Veszprém megyét.

Bár sokféle épülete van, Török Ferencet leginkább mégis templomépítő jelzővel emlegetik. Legismertebb műve a lágymányosi Magyar szentek temploma az Infoparknál, amit eredetileg az 96-os Expo egyik pavilonjának terveztek Balázs Mihállyal. Ám világszemléletéről és munkáiról ez a csöpp révfülöpi alkotás, a Munkás Szent Józsefnek szentelt katolikus templom is rengeteget elárul.

Két éve, a Ház+Mesterek videósorozatában beszélt arról Török Ferenc, hogyan is dolgozik.

Egyrészt arról, hogy egy háznál ő a környezetből indul ki: milyen a terület fekvése, mi veszi majd körbe a házat. Nem egy jó ötletnek keres helyet, hanem a helyszínen születik meg a terv a semmiből. Jó, rendben, ilyet azért már hallottunk. S bár sokan fittyet hánynak rá, azért ez lenne az alap a tervezésnél.

Épp ezért izgalmasabb ennél az, hogy mit is gondol a templomokról. A videóban elmondja, mennyit változott a szakralitás az ókereszteny idők óta, és melyik korban milyennek kellett lennie egy templomnak. Szerinte

manapság egy templom legfontosabb tulajdonsága az otthonosság.

Nos, ez a révfülöpi alkotása mindkét szempontnak megfelel: otthonos és tökéletesen illeszkedik a környezetébe.

Olyan tökéletesen, hogy amikor először kerestük, simán elmentünk kocsival előtte. Az utcáról szinte semmi nem látszik belőle. Egy teljesen szokásos, gyümölcsfás nyaralótelek végében áll. Elsőre nem is érezzük templomnak, inkább csak egy ügyesen megkomponált térnek, amit egy hatalmas fa köré terveztek. Igaz, ez a fa 1982-ben, amikor a ház épült, még jóval kisebb volt, de a kompozíció kiállta az idő próbáját.

Valóban meghitt, otthonos a hely, amit a helyben sokfelé használt vörös kő és a nagy ablakok is erősítenek. A torony (ami állítólag nem lehetett ennél nagyobb a szocialista időkben) barátságos kéménynek tűnik. Ugyanakkor belül a nemes anyagok használata - márvány és mahagóni - jelzik, hogy szakrális térben járunk. 

Szellemes, közösségszervező a hely elrendezése is.

Az oltár ugyanis meglepő módon a bejárat mellé, az ablak elé került. Ez a hatalmas ablak azonban - akárcsak egy balatoni nyaralónál - valójában egy teljesen szétnyitható üvegajtó. Így szép időben a másik irányban is lehet misézni, a hívek a szabadban ülhetnek, vagy ha annyian vannak, akár két irányból is követhetik a szertartást.

Bár a terv nagyon szép, és a végeredmény gyönyörű, a korabeli technológiával még nem igazán lehetett megvalósítani megfelelő színvonalon. A szigetelés nem sikerült tökéletesre: télen hideg, nyáron meleg az épület - ez utóbbiról mi is meggyőződhetünk a karzatra felmászva. Sajnos a terebélyesre nőtt fa sem védi egész nap a szabadtéren ülőket a naptól, így utólag végül egy széthajtható tetőt kapott a terasz. 

Ezzel együtt a település igazi kinccsel lett gazdagabb. Soha nem lesz a tömegturizmus célpontja, de akik Révfülöpön járnak, feltétlenül keressék fel. Néhány perc séta a kertben, és a játékos, logikus, szép, okos formák felfedezése a házon minden arra járónak örömet szerez!

érdekelnek Magyarország építészeti kincsei? kövess Facebookon és Instagramon. Kommentelnéd a cikket? Itt megteheted.

(Borítókép: Bődey János/Index)

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.