A világon is egyedülálló épületbe költöztetik az OSZK-archívumot

2019.08.08. 10:15

Az Országos Széchényi Könyvtár tervezett elköltözése körül már többször felkorbácsolódtak a hullámok, legutóbb májusban, amikor Tüske László, a könyvtár főigazgatója az MTI szerint kijelentette, hogy az OSZK 2014 azóta tervezett kettős költözése során a Budavári Palota F épületéből a Kilián-laktanyába költöznek, illetve folyamatban van egy archivális raktár tervezése Piliscsabán. Tüske László az MTI-vel és saját sajtóosztályával  szembe menve még aznap kategorikusan tagadta, hogy a Kilián-laktanya eldöntött helyszínként szerepelne.

A költözés kevesebb port felkavaró része, az archívum átmozgatása viszont visszahathat erre is, már ha csak abból indulunk ki, hogy az épület, amit a megrendelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az üzemeltető Országos Széchényi Könyvtár számára a TSPC Csoport Piliscsabán építt, a világon is egyedülálló. Az archivális raktár az írott nemzeti örökség megőrzésére, a tartós megőrzési kötelezettséggel érintett (sokszor muzeális) dokumentumok megfelelő tárolására szolgál, és feltehetően azt a narratívát erősíti, hogy a kormányzat a digitális korban már nem tartja szükségesnek egy nagy, minden lehetséges szolgáltatást egy közös fedél alatt tudó nemzeti könyvtár fenntartását, ehelyett egy kisebb elegánsabb, belvárosi létesítményben gondolkodnak a világszínvonalú archívum mellé.

49logo-17660b8659-e72a8ddd6ae1c51d0233485649648105

A Kádár Mihály, Turi Attila és Terdik Bálint által jegyzett tervet a Tervlap mutatta be. Az ott közöltek szerint az épület maga egyszerű, funkcionális, a  szigorúan őrzött biztonsági létesítmények követelményeinek megfelelő raktárépület, de a homlokzata jelentésrétegekben gazdag, üzenetet közvetítő médium lesz, ami egyszerre idézi meg a területet meghatározó organikus építészeti előképet és a Makovecz-örökséget, utal a papír, mint hordozó anyag tulajdonságaira és visszatükrözi a sűrű pilisi erdőt, a raktár védőbástyáját. 

Az épület egy könyvet mintáz, aminek „gerince” fogja össze az épületet ellátó gépészeti-műszaki funkciókat. A homlokzat domináns eleme egy falevél formájú záróelem, amely egyszerre utal az erdő-levél-fafeldolgozás-papír-könyv folyamatára, mutatja az összetartozást a magányos épületet őrző erdővel, áttörtségével pedig az idő múlását, az anyagok, a papír öregedését sugallja. A másik hangsúlyos elem a világos színű kéregpanel burkolat, melynek horizontális struktúrája a papír lapjainak rendszerét idézi.

A raktárban ezeket tárolják majd:

  • Az Országos Széchényi Könyvtár által bekért és őrzött kötelespéldányokat
  • 50 ezer tekercs dokumentumot a mikrofilmtárban
  • Az 1800-as évektől őrzött archív folyóirat-állományt
  • Térképeket, ősnyomtatványokat, kéziratokat és kódexeket.

 További érdekességek:

  • Nagyon szigorú tárolási előírásoknak kell megfelelnie, a papírraktárban 18-22°C-on 45-55% közötti relatív páratartalom biztosítása az előírás, a mikrofilmtárban 16-18°C-on 30-40 %-os relatív páratartalmat kell biztosítani, és a rendszer naponta maximum ±1°C, 5 %-os RH ingadozást enged meg
  • A tűzvédelmi tervezés során fontos szempont volt, hogy mivel a víz a papírt károsító anyag, így az épületben nem jelenhetett meg oltóanyagként -  a védett állomány raktártereiben oxigénredukciós tűzmegelőző rendszert alkalmaznak, míg az üzemi terekben, ahol védett állománnyal dolgozhatnak INERGEN oltógázzal működő oltórendszert használnak.
  • Az épület 24 órás biztonsági őrzéssel működik majd, a belépéshez különleges engedély és indok szükséges.
  • A digitalizáció munkafolyamatainak és adatainak szigorú előírásai miatt olyan adatközpont-biztonsági rendszert alakítottak ki, hogy az komolyabb áramkimaradás esetén is elérhető marad.
  • A magyarországi előírásoktól eltérően az épületet nem minimum ötven, hanem száz évre évre tervezik.