Pandora, Gabriella
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Amikor hosszú sorok kígyóztak Újlipótban az ötforintos könyvekért

PVL6283
2019.09.02. 16:51

 Bejön egy vevő, és az alapján, hogy mit kér, pontosan tudom, hogy kivel állok szemben.

Többek között ezt jelenti a több évtizedes tapasztalat Rédei Éva, a most 30 éves Láng Téka vezetője számára. A Pozsonyi út 5. alatt található üzlet Magyarország első magántulajdonú könyvesboltja volt a rendszerváltás után, pontosabban az első olyan könyvesbolt, ami kft.-ként kezdett el működni.

Helló, vadkapitalizmus

Bárminek a történetéről legyen szó, a szereplők mellett általában nagyon fontos az időpont és a helyszín is. 1948-ban kezdődött el a könyvkiadók államosítása, az olyan nagyobb vállalatokkal kezdték, mint például a Révai vagy az Athenaeum, majd haladtak sorban, központilag kezdték el kiépíteni az országos bolthálózatot, a Könyvkiadási Bizottság határozta meg, kik a tűrt, tiltott és támogatott szerzők, és megvolt, hogy melyik kiadó milyen profilú műveket ad ki. A magyar szépirodalom például a Szépirodalmi és a Magvető Könyvkiadóhoz került, a világirodalom pedig Európa Könyvkiadóhoz. Mivel piac mint olyan nem létezett, az árakat az állam alacsonyan tudta tartani a könyvek esetében is, majd ahogyan közelített a rendszerváltás, úgy csökkent az állami támogatás, és a kiadóknak egyre inkább igazodni kellett az olvasói igényekhez, ami azt jelentette, hogy a könnyedebb, szórakoztató műfajok ismét előtérbe kerültek. Azt, hogy ezzel párhuzamosan egyre csökkent az igény az olvasásra - ami részben a televíziónak köszönhető, részben a lakosság életszínvonalának csökkenésére vezethető vissza -  leginkább a tudományos és a szépirodalom szenvedte meg. 

A kezdetek

Fiatal lányként zongoraművésznek készült, ikertestvérével együtt felvételizett a konzervatóriumba is, de nem járt sikerrel.

Utáltam tanulni, nem fűtött olyan ambíció, hogy nagy tudós vagy kiemelkedő ember váljék belőlem. Apukám tanácsolta, hogy dolgozzak könyvesboltban, mert úgy gondolta, az nekem való. A könyves szakmának akkoriban még rangja volt, amit a mai időkben egyre kevésbé érzek.

Rédei Éva a Csanády utcai könyvesboltban helyezkedett el először, innen került át a Kossuth Lajos utcai Zeneműboltba, majd a hetvenes évek közepén került át a Rákóczi úti Sport Könyvesboltba, és ezt még több állomás követte. Egy Pozsonyi úti séta közben szúrta ki a Könyvértékesítő Vállalat ’maradék’ könyvekre szakosodott boltját, ahova egy telefont követően ki is nevezték vezetőnek. Nem sokkal később sóletvacsorára hívta a Könyvterjesztő vezetőjét, Drucker Tibort, és megegyeztek rendes bolt lesz a ’maradék árudából’. Pár évre rá pedig lezajlott a beszélgetés Erdős Ákossal. 

Forrás: Librarus.hu/Népszava

Aztán eljött 1989, és minden korlátozás megszűnt, például bármilyen bejegyzett cég vagy vállalat foglalkozhatott kiadással. A kereslet pedig óriási volt, végre szabad volt olvasni, bármit, bárhol, bármikor, a raktárakban pedig halomra álltak a könyvek. Rédei Éva ekkor már régóta a könyvforgalmazásban dolgozott, de végre elérkezett az idő, hogy közelebb kerüljön a saját álma megvalósításához, és saját boltja legyen. 

Amikor a változás szele megérintett minket, már létezett a Láng Kiadó Kft. Ennek Erdős Ákos volt a tulajdonosa, egy lakásból kezdték el működtetni a céget. Mindennap bejött hozzám, megkérdezte, hogy mi újság, és hogy fogynak az ő könyveik, én pedig egy könnyelmű pillanatomban, valamikor 1989 tavaszán megkérdeztem, hogy miért nem nyit a kiadó egy saját boltot. Szeptember elsején pedig megnyílt a Láng Téka. Egy fillérem sem volt, a tulajdonosi viszonyok úgy néztek ki, hogy nekem egy 100 ezer forintos törzsbetétem volt, a Téka apportként adta a helyiséget, a Láng Kiadó pedig pénzbeli betétet adott. Az üzletben a Tékától, pontosabban a Könyvtárellátótól megörökölt vaspolcok voltak, és csináltattunk cégtáblát. Nyitáskor ötforintos könyvvásárral kezdtünk. Ezt az akkori Téka Könyvértékesítő vállalat immobil készletéből szereztük. Közéleti és civil emberek nagy sportszatyrokkal jöttek, és válogatás nélkül vitték ezeket a könyveket. Kora estére elfogyott az egész készlet. Kinyittattam a Téka raktárát, és válogatás nélkül hoztam, amit lehetett, ami ebbe a kategóriába belefért. Egész nap nyitva voltunk

- mesélte az Indexnek. Hogy még több embert vonzzanak be, szükséges rosszként videókölcsönzéssel is foglalkoztak.

1990 szeptemberében már 500 könyvkiadó működött, de az állam ekkor megvonta a 80 százalékos adókedvezményt a kulturális vállalkozásoktól. Ahogyan a Kurírban írták, amikor mintha beállt volna az egyensúly a lektűr, a politikai szenzáció, a pornó és az értékes irodalom között, veszélybe került számos vállalkozás, aminek ettől a támogatástól függött a léte. 

Lehet, hogy vannak egyes kiadványok, amelyek révén sokat lehet zsebre vágni. De akkor adóztassák meg ezeket a köteteket, a szex-könyveket például. Vajon, akik megszavazták a kulturális adó-kedvezmény megszüntetését, tudják-e, hogy az értéken általában nincs nyereség? A veszteséget pedig eddig is csak kevesen vállalták

- panaszolta Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztőit Egyesülésének (MKKE) főtitkára

Ezzel egy időben a nagy terjesztővállalatok az összeomlás szélére kerültek, a könyvesboltok privatizációja pedig nem ment zökkenőmentesen. Amikor csődbe ment a három nagy állami kiadóvállalat, összeomlott a terjesztői rendszer, és azok közül, akik az 1990-es előprivatizációnál megkaparintották a könyvesboltokat, sokan profilt váltottak, ráadásul az utcai árusok is egyre nagyobb konkurenciát jelentettek a megmaradt boltoknak, hiszen kevésbé függtek attól, hogy mi van a raktárakban és nyilván egy ilyen standot sokkal olcsóbb is volt fenntartani.

Forrás: Népszabadság 234. szám 1990. október 5. / Arcanum adatbázis
Forrás: Népszabadság 234. szám 1990. október 5. / Arcanum adatbázis
Fotó: Honéczy Barnabás / MTI / Arcanum Digitális Tudománytár

 A politikai helyzet is túlságosan meghatározza a könyvkiadást, azaz elárasztották a piacot aktuális politikai termékekkel, amelyeket napokon belül el kell adni, mert ezek fölött percek alatt eljár az idő. Ha egy ilyen kiadvány csak két nappal később került hozzám - mert egyszerűen nem tudtam a megjelenéséről -, akkor az utcai könyvárusoknak nyert ügyük van. Annak az utcai árusnak is, aki hokedliről árusít három könyvet, és aki nemhogy szakképzettséggel nem rendelkezik

- nyilatkozta Rédei Éva 1990-ben.

Még egy komoly ok is a válság szélére sodorta a könyvipart: 1993-ban 6%-os adót vetettek ki a könyvekre, ami 1994-ben 10%-ra, végül 1995-ben 12%-ra nőtt. A Láng Téka mindenesetre már 1989. december 31-én nullszaldós volt, és az üzlet egyéves születésnapján megismételték az akciós vásárt, igaz, akkor tízforintos könyvekkel. Hasonló vásár azóta nem volt (illetve a mostani évforduló miatt vasárnap azért újráznak), helyette vannak dedikálások (1991-ben például Randolph Louis Braham, eredetileg Ábrahám Adolf holokausztkutató, politológus, történész dedikált, és többször is visszatért), szilveszteri kocsonyapartik és mindenféle más program. 

A kezdeti években is nagyon sok rendezvényt csináltam, sok mindenkit meghívtam. Nagyon élénken emlékszem arra, amikor Braham professzor itt volt nálunk 1991-ben. Minden alkalommal úgy érzem, hogy vendégségbe jöttek hozzám emberek.

A készlet gerincét a judaikával foglalkozó kiadványok jelentik, de a kínálatot már az elején finomhangolni kellett. Rédei Éva kijelentette, az ő üzletében, nem lesz horror, pornó és ponyva, de a fogyasztói szokásoktól ő sem tudta függetleníteni magát.

Aztán rá kellett jönnöm, hogy egy olyan kis üzlet, mint a miénk, ahol gazdasági szempontból nagyon fontos a könyvek forgási sebessége, nem engedheti meg magának, hogy mereven ragaszkodjon az igényességhez. Kényszerítve vagyok arra, hogy olyan könyveket rendeljek, amelyek gyorsan kelnek el, mert itt minden a mi bőrünkre megy, nekem kell állnom a számlát. Az emberek többsége pedig - akármilyen sajnálatos is - a könnyebb fajsúlyú irodalmat kedveli, még itt, ezen a környéken is a vásárlók vagy hatvan százaléka ponyvát, krimit, horrort akar

- nyilatkozta Rédei egy évvel a nyitás után a Kurírnak.

A saját mikroklíma

És akkor nézzük a helyszínt, Rédei Éva már korábban is kinézte magának ezt a helyet, ahogy nekünk elmondta, nem tudta volna elképzelni, hogy máshol nyisson helyet. Ennek Újlipótvárosban kellett megtörténnie, vagyis a 13. kerület azon részén, melynek krónikásával, Bächer Ivánnal olyan szoros kapcsolatot ápolt. Az Újlipócia című könyv szerzőjének is ő ültetett kőrisfát az üzlet előtt. Talán egyetlen városrész sincs Budapesten, amihez annyi szállal kötődne az irodalmi élet, a művészvilág. Újlipótváros híres szülöttei közé tartozik Radnóti Miklós, Polgár Ernő, itt lakik Parti Nagy Lajos és a sort még folytathatnánk. 

Az elmúlt 30 évben rengeteg üzlet szűnt meg, és naponta nyitnak újak. Egyszer valaki megjegyezte, két dolog stabil itt, a kocsma és a könyvesbolt. Az ember új érzi, mintha egy másik város lenne. Mintha McDonalds'-on túl egy másik országba érkezne az ember. Volt, hogy hónapokig nem tettem ki a lábam kerületből. Mi itt a magunk alkotta gettóban élünk. Nem akartam soha máshova menni, ez az én terepem, ugyan pár évig volt egy másik üzletem a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.

A Láng Téka egyébként a mai napig is a hét minden napján nyitva tart, holott már nincs videókölcsönzés, azzal a kereskedelmi tévék indulásakor felhagytak. Rédei Éva tartott attól, hogy az e-könyvek megjelenésének ennél drasztikusabb hatása lesz, hogy elhozzák a nyomtatott könyvek alkonyát, de nem így lett. Talán azért sem, mert a kézzelfogható könyvekkel az ember a birtoklási vágyát is kiélheti.

Ez minden emberben ott van, az érzés, hogy ha valamit a kezemben foghatok, az az enyém

- véli Rédei Éva, aki fájlalja, hogy a nyomtatott könyvekkel ellentétben a kéziratok, a kézzel írt levelek kora viszont tényleg lejárt, hiszen ezeknek szerinte óriási személyes varázsa volt, ellentétben a manapság keletkező elektronikus levelekkel és dokumentumokkal. 

Legyünk realisták, 30 éves a Láng Téka, én pedig 72 éves vagyok. Egyelőre azért nem érzem azt, hogy ne tudnám folytatni. Amíg mozogni tudok, addig biztosan dolgozni fogok. Nem tudom elképzelni az életemet a könyvesbolt nélkül. A családom mellett ez ad értelmet neki.

(Borítókép: Rédei Éva a Láng Téka előtt. Fotó: Pavel Bogolepov / Index)