Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Nem is olyan nagy film a Joker?

Kultrovat podcast 71. epizód
00:00:00 / 00:00:00

A Joker az év egyik legsikeresebb filmje, ami már most félmilliárd dolláros bevételt hozott össze globálisan a mozikban, és amit rengeteg kritika a képregényfilmes műfaj megújítójaként dicsért. A filmről az Indexen azt írtuk, hogy koncepciójában nagyon eltér a szokásos popcornmoziktól, és Joaquin Phoenix fantasztikus beleéléssel hozza az enyhe zavarodottságtól a teljes elmebajig sodródó figurát, a filmvászon legesendőbb és legsérülékenyebb Jokerét adva nekünk.

A kultrovat podcast legújabb adásásában már inkább arról beszélgettünk, hogy a Joker összes erénye ellenére

messze nem hibátlan, sőt talán nem is olyan nagy film.

Talán a legnagyobb gyengesége, hogy a végére sem kapunk egy igazi Jokert – azt a mániákus, tébolyultan vicces pszichopatát, akit a képregényekből és az előző filmekből ismerünk.

A beszélgetés egy rövid részletét írott formában is közöljük megszerkesztetten.

SG: Ez a film olyan értelemben bátor, hogy a Warner a képregénymozik között bevállalt egy karakterdrámát. Bár hallottam már olyan véleményt is, hogy annyira tré az egész képregény-univerzumuk, hogy ez sem akkora bátorság, mert annál minden csak jobb lehet. Igen, a film kiszámítható, felmondja a Taxisofőr-leckét, A komédia királya-leckét, meg maga a rendező, Todd Philips említett egy csomó filmet, ami hatott rá. De mindezzel együtt mégiscsak működik; nyilván nem ez lesz az új Keresztapa, de az idei évre egy jó mozi. Ami a társadalmi vonatkozásait illeti, eszembe jutott amúgy a film nézése közben az Anonymous-mozgalom a maszkok miatt, vagy az Occupy Wall Street.

ZSA: Nem akarok ünneprontó lenni, de nem láttuk már ezt a mozgalmat, a szegények lázadását egy képregenyhős figura vezetésével A sötét lovag – Felemelkedésben sokkal jobban megcsinálva? Nem arról szólt az a film is, hogy a gazdagok ellen fellázadnak a szegények egy rejtélyes figura, a maszkos Bane vezetésével, akit a vezérüknek kiáltanak ki?

HZS: Lehet úgy is értelmezni, hogy ez a film arról szól, hogy milyen a forradalmak természete. Hogy egy forradalomnak nincsen igazából vezetője, Joker mint vezető igazából csak véletlenül oda kerül, egyáltalán nem akar vezető lenni. Egyszerűen csak ő lesz a szikra, amitől aztán minden leég.

ZSA: Nekem ez volt a leggyengébben felvezetett szála a történetnek. Érthető, hogy a rendező mit akar mondani: egy nagyon igazságtalan társadalmat látunk, ahol a gazdagoknak mindent szabad, a szegények pedig csak arra vannak, hogy kiszolgálják őket. De azért ezzel a szállal a film nem sokat foglalkozik a karakterdráma mellett, nem láttuk túl sok jelét, legfeljebb annyit, hogy nem viszik el a szemetet, a városban meg kosz van, és ócska lakásokban laknak, de egyébként működnek a közszolgáltatások. Nem volt felvázolva egy olyan sötét, disztópikus világ, amiben egyszer csak egy Kill The Rich mozgalomról el lehetne hinni, hogy tényleg tömegeket mozgat meg. 

Amiről még szó esik a beszélgetésben:

  • Miért nem vicces egyáltalán Joaquin Phoenix Jokere, és lehet-e egy igazi Joker humortalan?
  • Ki volt az eddigi legjobb filmes Joker, Jack Nicholson, Heath Ledger vagy esetleg Joaquin Phoenix?
  • Miért lett kultúrharcos téma a film megítélése Amerikában, és mi igaz azokból a vádakból, hogy a film erőszakra buzdíthat, vagy hogy érzéketlen módon mutatja be a mentális betegségeket?
  • Hogyan illik bele ez a film a DC-univerzumba, és lehet-e egy második résszel folytatni, ha már pénzügyileg a film ilyen sikeres?