Szilárda
2 °C
6 °C
Index - In English In English Eng

A hollywoodi sztár, aki egy gödöllői sírból indult a hírnév felé

IMG 9202
2019.11.17. 20:14
A gyerekeim elutaztak, jó az idő, mindenszentek van, meg amúgy is szeretek régi temetőkben sétálni, úgyhogy átmentem a Kerepesibe. Így kezdődött a találkozásom Zsák Ica váratlanul izgalmasnak bizonyuló történetével.

Hogy ne teljesen céltalanul bóklásszam, eldöntöttem, hogy ha látok egy érdekesebb síremléket vagy egy valamiért megkapó nevet, akkor megjegyzem és megpróbálom kideríteni, ki volt ő. Kedvem volt régi történeteket felgöngyölíteni, kíváncsi voltam, ki lehet-e nyomozni bármit is számomra teljesen ismeretlen emberekről ennyi idő után. Egy nőalakot ábrázoló, borostyánnal félig benőtt szobornál álltam meg először, a sír egy bizonyos Zsák Icáé volt. Otthon beütöttem az Arcanumba a nevét, és nem hittem a szememnek.

„Egy özvegyasszony Lois Moran amerikai filmszínésznőben ismerte fel leányát, aki hat évvel ezelőtt 17 éves korában hirtelen meghalt. A rendőrség is megindította a nyomozást Zsák Ilona titokzatos halála ügyében”- írta hatalmas betűkkel az Esti Kurir 1928-ban.

Elképesztően vicces. Ezután csak a belső hangomnak higgyek? Esetleg kezdjek jósolni teafűből és madárbélből? Nem tudom. De elmesélem, mi állt a cikkben.

Egy megözvegyült tanítónő, Zsák Frigyesné Greskovich Mária tanfelügyelő férje halála után Budapestről Gödöllőre költözött. Megtakarított vagyonkájából villát vásárolt a Királytelepen, és itt élt egyetlen lányával, a „fiatalságának szirmait nyitogató” Zsák Icával. A lány azonban tizenhét évesen meghalt vérhasjárványban, ahogyan azt a tisztiorvos szabályszerűen megállapította. A bérmaruhájába öltöztetett holttestet a gödöllői temetőben földelték el. 

A teljes cikkért kattintson a fotóra!
A teljes cikkért kattintson a fotóra!
Fotó: Esti Kurir, 1928. június (6. évfolyam, 123-146. szám) / Arcanum Digitális Tudománytár

A teljesen magára maradt anya minden percét és pénzét lánya emlékének szentelte. Hamarosan eladta a gödöllői villát, beköltözött Budapestre, és a kapott pénzből a Kerepesi temetőben, a Batthyány-mauzoleummal szemben hatalmas kriptát építtetett. Amikor a gödöllői sírból kiemelték a lány holttestét, az exhumálásnál jelenlévő orvos csodálkozva állapította meg, hogy a tetem annyira ép, mintha csak bebalzsamozták volna.

Egy fiatal szobrásszal elkészíttette Ica életnagyságú szobrát, a talapzatra felvésték a lány kedvenc nótáját: „De hogyha majd én elmegyek, / Én már annál messzebb megyek, / Hol nincs szerelem, nincsen féltés,/ Nincsen onnan visszatérés, sohasem.“ A teljesen elszegényedett özvegy Zsákné egy Szinyei Merse utcai szoba-konyhás lakásban éldegélt Ica fényképei, a szobor gipszmintája és néhány régi, finom bútordarab között. Egy napon ide toppant be váratlanul a szobrász anyja a hírrel, hogy egy spiritiszta szeánszon a médium bajt jósolt a számára ismeretlen Zsáknénak. A következő alkalommal az özvegy is ott volt, ekkor robbant a bomba.

A te lányod él, a te lányod végtelenül boldog. Zsák Ica Hollywoodban van, és ma már neves filmszínésznő

– közvetítette a híreket a médium, aki szerint egy titokzatos társaság csempészte ki a gyönyörű Zsák Icát a koporsóból. Az özvegynek hirtelen kinyílt a szeme; ahogy visszaemlékezett az exhumálásra, most már úgy tűnt neki, nem is holttestet emeltek ki a föld alól, hanem egy mesterien megformált viaszbábut. Egyre valószínűbbnek tartotta, hogy a lányát élve temették el, a temetés után titokban kiszabadították a koporsóból és aztán elindult a világba, egészen Amerikáig. „Lehet, hogy csak misztikum vagy csodálatos hasonlatosság ez, de egy anya hajlamos arra, hogy a fantáziát is valóságnak higgye, ha lányáról van szó”– nyilatkozta az anya.

Sajnos a médium nem mondhatta meg, melyik filmsztár lehet Ica, így Zsákné ettől kezdve összes idejét a moziban töltötte. Végül a Kurtizán című filmben szereplő Lois Moranban felfedezte a lányát. „Mikor megjelent a filmen, dermedten, a rémülettől elhűlve bámultam fel erre a nőre, aki — csak az én lányom lehet. Arcban, vonásokban, alakban, mosolygásban, minden gesztusában pontosan az én elhunyt leányom.  Még a kora is megfelel annak a kornak, amelyben lányom, ha élne, ma lenne”– mondta. Moran-lázba esett; megszerezte valamennyi Budapesten kapható fényképét, Hollywoodban élő magyar színészekkel levelezett a filmsztárról. Hiába mondták neki, hogy Moran Amerikában született, Zsáknét nem lehetett megállítani, ő már csak Morannak vagy az újra felnyitott sírnak hitt volna. Az özvegy és lányának története a budapesti rendőrfőkapitányságig jutott, amely egy névtelen feljelentésre nyomozni kezdett a hat éve történt, misztikus haláleset ügyében. Mindeközben Gödöllőn valóságos Lois Moran-kultusz keletkezett, a moziban hétről-hétre telt ház előtt játszották a filmjeit, és akik ismerték Zsák Icát, az anyával együtt megesküdtek arra, hogy itt nem hasonlóságról, hanem azonosságról van szó.  

Eddig a korabeli lap által közölt történet, de vajon miért íródott ez a cikk annak idején? Mit akarhatott elérni vele az Esti Kurir? Zsákék valóban léteztek, ez nem kétséges. Azonban valószínűleg egy valóságmorzsákra alapozott, hihetetlenül zseniális és szórakoztató reklámfogásról van szó.

Nemsokkal a cikk megjelenése előtt és után, szóval abban az évben összesen hat Lois Moran-filmet mutattak be a magyar mozikban. Kettőnek ezek közül ráadásul magyar vonatkozása is volt: Moran A börtön leánya című szerelmi drámában Putty Liával játszott, a Nem nősülök-öt Szenes Béla vígjátékából forgatták. A cikket jegyző Páll József fiatal és elszánt hírgyáros-újságíró-rendőrségi tudósító volt, aki nem egyszer keveredett bírósági ügybe szenzációhajhászás miatt. Itt és most egyszerre növelte az Esti Kurir példányszámát és ágyazott meg a Lois Moran-filmeknek. Az állítólagos Zsák Ica-Moran egyébként hét évvel volt fiatalabb a magyar lánynál: 1909-ben született Pittsburgh-ben. Első filmjét Párizsban forgatta, a többit Hollywoodban; játszott színpadon, a némafilmek után hangosfilmben, majd tévésorozatban is. 1990-ben halt meg. 

Lois Moran 1931-ben készült fotója
Lois Moran 1931-ben készült fotója
Fotó: IMDb

Zsákékról annyit lehetett kideríteni, hogy a Csongrád megyéből származó tanítóházaspár 1884-ben házasodott össze Kisteleken. Mindketten elkötelezett függetlenségi-pártiak voltak, a nevük egy 1897-es képviselőházi ülésen is elhangzott – az egyik képviselő az ő esetüket hozta példának arra, hogy a vármegyei királyi tanfelügyelő politikai okokból üldözi azokat, akik a választásokon nem hajlandóak a kormánypárti jelölt mellett korteskedni. 1900 és 1902 között Szerencsen tanítottak, a Zsák Frigyes itt már a frissen alapított elemi iskola igazgatója volt. 1903-ban Pomázra helyezték őket. 

Zsák Frigyes váratlanul és szerencsétlenül halt meg negyvennyolc évesen, éppen amikor Csongrád vármegye segédtanfelügyelőjévé nevezték ki 1908-ban. A csaknem harminc éve a pályán lévő Zsák állítólag légycsípésből származó vérmérgezésbe halt bele.

A Lois Moran és a borzongást imádó olvasók kedvéért életre keltett Zsák Ica a sírfelirat szerint 1902-ben született, valószínűleg Szerencsen. Kései és egyetlen élő gyereke volt a születésekor már negyven körüli szüleinek (még a kisteleki tanítóskodás alatt született ugyan két fiúk, de egyikük sem élt pár évnél tovább). A túlélőnek maradt anya, akire az újságíró a kétségbeesésbe kissé belebolondult szülő szerepét osztotta, 1928-ban valóban a Szinyei Merse utcában lakott, méghozzá a harmincháromban. A valóságban korántsem olyan impozáns, egy fa mellett megbújó síremlék szerint 1935-ben halt meg.

Persze az is lehet, hogy a sír is csak a zseniális újságíró mesteri húzása. Mellesleg túlélt minden Lois Moran filmet, mert az 1920-as évek ünnepelt hollywoodi sztárját mára teljesen elfelejtették.

(Borítókép: Zsák Ica síremléke. Fotó: Csomor Ádám/Index)