Natália
1 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Gothár Péter a Katona zaklatási botrányának főszereplője

2019.11.20. 13:59 Módosítva: 2019.11.20. 15:07

Gothár Péter saját maga jelentette be a Katona József Színház Facebook-oldalán, hogy ő az az ismert rendező, akit zaklatási ügye miatt kirúgtak a színházból:

Gothár Péter közleménye:

Eddigi szellemi bázisomat, szeretett munkahelyemet, a Katona József Színházat kérem meg arra, hogy közleményemet a nyilvánosság elé bocsássa.

Egy évvel ezelőtt erkölcsileg elfogadhatatlan módon közeledtem színházunkban egy munkatársnőmhöz. Pár nappal később bocsánatot kértem és kaptam tőle.  Most, hogy ez az eset a színház, s azon keresztül az ország nyilvánossága elé került, szeretném bocsánatkérésemet nyilvánosan is megismételni. Nagyon sajnálom, ami történt. Ahogyan azt is, hogy nyers stílusommal, rossz modorommal vagy erkölcsileg kifogásolható viselkedésemmel valaha bárkit megbántottam.

Gothár Péter

A közlemény bocsánatkérésnek ható része kísérteties hasonlóságot mutat Marton László 2017-es, bocsánatkérésnek eladott megszólalásával:

Ezúton üzenem minden névvel vagy név nélkül megszólaló személynek, hogy bocsánatot kérek, ha olyat tettem vagy úgy viselkedtem, amivel megsértettem, nehéz helyzetbe hoztam őket. Tisztelettel kérem bocsánatkérésem elfogadását.

Gothár Péter a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar film-, tévé- és színházi rendező, forgatókönyvíró, jelmez- és díszlettervező, egyetemi tanár. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1975 és 1979 között a Magyar Televízió rendezője volt, 1993-tól mostanáig a budapesti Katona József Színház rendezője, 2002 óta pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. 2007-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem tiszteletbeli doktori címet adományozott neki.

Fontosabb filmjei: Ajándék ez a nap (1979), Megáll az idő (1982), Idő van (1986), Tiszta Amerika (1987), A részleg (1995), Haggyállógva, Vászka (1996), Magyar szépség (2003).

Ez nem mehet tovább

Gothár beismerése után másik munkahelyén, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is etikai vizsgálat indul, ezt a botrányba keveredett rendező saját maga kérte az intézmény vezetőjétől. Az egyetem vezetősége azt ígérte, a vizsgálat lezárultával az eredményről tájékoztatják az egyetem polgárait és a közvéleményt.

Schilling Árpád rendező, a Marton László ügyében a nyilvánosság elé kiálló Sárosdi Lilla férje is reagált a Katonában kirobbant botrányra. Ő egy Facebook posztban kétségbe vonta Gothár állítását, hogy mindössze egyetlen munkatársnőjéhez közeledett helytelen módon, sőt egyenesen azt állította, közismert volt a probléma a színházi világban:

Aki a színpadon fiatal színésznőket fogdos, és ezt rendezői módszernek nevezi, az aljas ember. Minden tiszteletem azoké a bátor kolléganőké, akik végre belátták, hogy ez nem mehet tovább, nem fertőzheti a légkört, nem szedhet újabb áldozatokat, valahogy meg kell állítani. Borzalmas nehéz egy fiatal embernek fölvállalni egy elismert művésszel szemben, hogy amit az művészet címszó alatt csinál, az bizony zaklatás. Tanított engem is az illető. Akit nem tartott tehetségesnek, azt porig alázta. Mindig volt, aki megúszta, és volt, aki nem. Fogalmam sem volt róla, mit lehet tenni az ilyenekkel, azon kívül, hogy az ember megalázkodott és szívta a fogát.

A mostani eset is példázza, hogy csak az áldozatok tudják leleplezni a a tettest. Ha van támogatás, ha van empátia, akkor ez sikerülhet. Gratulálok a Katonának, hogy lezárta végre ezt az ügyet, amelyről annyian tudtunk már évek óta, de vagy nem volt jogunk, vagy nem volt bátorságunk megnevezni az illetőt. Remélem, hogy az SZFE és a többi érintett színház is felébred most már, és megelőzi, hogy újabb hasonló esetek történhessenek. Az illetőnek pedig azt kívánom, hogy kapjon kellő segítséget, hogy legyen ereje kiállni a nyilvánosság elé, és Marton Lászlóval ellentétben, komolyan és kimerítően kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket végigtapizott testileg vagy lelkileg.

*

KORÁBBAN, még Gothár beismerése előtt írtuk:

Neves, közismert rendező a Katona József Színházban tegnap kirobbant zaklatási ügy főszereplője. Mint ismeretes, a színház tulajdonképpen a semmiből, a Facebookon tett közzé egy nyilatkozatot november 19-én, melyben az szerepelt, hogy

a budapesti Katona József Színház vezetőségének tudomására jutott, hogy egy szerződéses munkatársa több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival.

A színház ezt követően belső vizsgálatot rendelt el, amit külső szakértők bevonásával le is folytattak, a vezetőség pedig azonnali hatállyal kirúgta az érintett személyt, sőt, az illető nem léphet be az intézmény területére sem. Ez eddig a normális ügymenet része, ezt szokta követni az illető személyének bejelentése. Ez ebben az esetben elmaradt, helyette a színház közölte, hogy ezzel ők az ügyet lezártnak tekintik, és arról a későbbiekben sem a vezetőség, sem az intézmény munkatársai további nyilatkozatot nem adnak. A színház az érintett kollégák kifejezett kérésére tett így.

A kirúgott személyről elég hamar kiderült, hogy egy ismert rendező, és hogy nem egyetlen esetről volt szó, állítólag több munkahelyén is kötődtek a nevéhez hasonló esetek – csak éppen a kilétét nem hozza nyilvánosságra semelyik lap vagy akár maga a színház, mert az rágalmazásnak minősülne. Ahhoz ugyanis, hogy megnevezzük a zaklatót/erőszaktevőt, az áldozatnak vagy áldozatoknak vállalniuk kellene a nyilvánossággal járó kényelmetlenségeket, és nevén nevezni az illetőt.

Ez kétségtelenül nem könnyű, hiszen a szűk színházi szakmában okkal tarthatnak a retorzióktól, de csak ez előzhetné meg, hogy az illető máshol ne kövessen el hasonló zaklatásokat. A helyzetet súlyosbítja, hogy a zaklatóról lehet tudni, hogy az egyetemen is tanít, így azzal, hogy a nevét elhallgatják, potenciálisan lehetőséget teremtenek neki arra, hogy ott is visszaéljen a befolyásával. A 24.hu kérdésére a Színművészeti Egyetem megerősítette, hogy belső vizsgálatot folytatnak, és sajtóközlemény közzétételét is megígérték.

Mi is megkérdeztük a Katona József Színházat arról, hogy miért ilyen módon kezelik a helyzetet, és ezeket szerettük volna megtudni:

  • Nem gondolják-e úgy, hogy a zaklató anonimitásának biztosításával lehetőséget adnak számára, hogy máshol ugyanígy viselkedjen?
  • Ha minden kétséget kizáróan megállapította a vizsgálatuk, hogy a zaklató valóban zaklatott kollégákat, akkor mi a motivációja annak, hogy a nevét nem hozzák nyilvánosságra?
  • Van-e a színháznak jelenleg érvényes szerződése „XY” rendezővel?
  • A májusi „Z” bemutatót megtartják-e?

(Levelünkben leírtuk a zaklató nevét.)

Válaszul ezt kaptuk:

Természetesen megértjük a sajtó fokozott érdeklődését, a hatályos jogszabályi környezet azonban nem teszi lehetővé, hogy a Katona József Színház a közleményben leírtaknál bővebb információt adjon az üggyel kapcsolatban.

Ami egy lépéssel közelebb visz minket a megértéshez: a belső vizsgálat eredménye és annak következménye munkajogi kérdésként is kezelhető, a színház belső szabályzatának megsértése és annak következménye nem bizonyító erejű olyan értelemben, mint egy bírósági eljárás. 

Magyarországon is a Harvey Weinstein-botrányt követően került előtérbe a szexuális zaklatás témája a színházi és filmes világban. 2017 októberében Sárosdi Lilla és Sándor Erzsi tett közzé egy-egy történetet fiatalkori traumájáról. Sárosdi Lilla először nem árulta el, ki zaklatta, majd megnevezte Marton Lászlót. Később több színésznő is csatlakozott hozzá. A másik nagy port kavaró ügy Kerényi Miklós Gáboré volt. Először Maros Ákos táncos és színész vallott arról, hogyan élt vissza hatalmával Kerényi.

A hazai zaklatási ügyek kezelését és utóéletüket látva valahol érthető, hogy az áldozatok nem akarnak a nyilvánosság elé lépni.

Sárosdi Lilla fejére a nem hivatalos áldozathibáztatási kézikönyv minden fejezetét ráolvasták, a „minek ment oda”-tól a „mégis mit gondolt, miért viszi el a kocsijában a faszi”-ig. Marton Lászlót ugyan elbocsátották, de egy másik színház simán alkalmazta, és egy rendezését be is mutatták – pedig az is kiderült időközben, hogy Kanadában is volt hasonló ügye. Kerényi Miklós Gábort az Operettszínház kirúgta, és csak ezután indított vizsgálatot (a Katonában ugye ellentétes a történet íve), a rendező ezt követően kvázi bocsánatot kért. Az idén szeptemberben elhunyt Marton László bocsánatkérésében csak addig ment el: „Vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket.”

A két fenti esetet több másik követte, Havas Henriket Baukó Éva vádolta meg zaklatással (ebben a történetben az volt a legfurcsább, hogy a Való Világ és más valóságshow-k szereplője ezt már évek óta hajtogatta, de senki nem hitt neki), majd Szikora Jánosról és Varnus Xavérről is azt állították, hogy többszörös zaklatók. Ezekből az ügyekből sem lett semmi, illetve annyi igen, hogy az ATV kirúgta Havas Henriket, akit aztán a N1Tv látott szívesen.