Pál
-5 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Akartam egy női antihőst írni

2019.12.01. 06:34
Leigh Bardugo, többszörös New York Times bestseller fantasy írónő, akinek a nevéhez olyan könyvek fűződnek, mint az Árnyék és csont trilógia, a Hat varjú duológia, vagy legújabb regénye, a Kilencedik ház, Magyarországra látogatott november közepén. A Netflix jelenleg Árnyék és csont címmel sorozatot forgat Budapesten, Bardugo pedig a helyszínre utazott, hogy testközelből láthassa életre kelni a karaktereit – és hogy egy rövid cameo erejéig ne csupán alkotó, hanem szereplő is legyen a maga teremtette világban.

Leigh Bardugo legismertebb műve az Árnyék és csont 2012-ben került a publikum kezébe, és hatalmas sikert aratott, mint romantikus fantasy. A történet Alina Starkov kegyetlen fordulatokkal teli sorsát követi, aki képes lehet egyesíteni évtizedek óta kettészakadt országát. A regénysorozat egy cári Oroszország ihlette kitalált birodalomban, Ravkában játszódik, ahol a hagyományos hadsereg mellett egy mágus-hadsereg, a Grisák is igen jelentős, ugyanakkor megosztó szerepet kap. A regény a következő két évben megjelent kötetekkel trilógiává fejlődött.  A 2015-ös Hat varjú ebben a már felállított Grisa-univerzumban játszódik, kiterjesztve a térképet Ravkán túlra. A 17. századi hatású világban játszódó könyvben és folytatásában hat bűnöző ravasz terveit és páratlan kivitelezésű fogolyrablását követjük végig 

A Kilencedik ház Bardugo első felnőtteknek szóló regénye, ami a Yale egyetem kitalált titkos társaságainak rémes játszmáit és azok végzetes következményeit mutatja be félelmetes közelségből. Mind a felmerülő témák, mind a mágia jóval sötétebb és súlyosabb, mint bármely korábban megjelent művében, de az izgalmas történetvezetés és sokkoló fordulatok ugyanolyan mesteriek. A regény Stephen Kingnek is bejött, azt írta róla:

Ez a legjobb fantasy, amit az elmúlt években olvastam. Lehetetlen letenni.

A Netflix 2019-ben jelentette be, hogy a Grisa-univerzum összesen öt kötetéből sorozatot készítenek Eric Heisserer producer irányításával. Az első évadot nyolc részesre tervezik, és a készítésében az írónő is aktívan részt vesz. A casting megvolt áprilisban, a forgatás októberben kezdődött Budapesten.

A Kilencedik házban a titkos társaságok egyike portált nyit Budapestre. Ezt akkor írtad bele, mikor már tudtad, hogy Budapesten forgatják majd az Árnyék és csontot? 

Az a fura, hogy nem! Fogalmam sem volt, hol fogják forgatni a sorozatot, eszembe sem jutott Budapest lehetséges helyszínként. Egyébként ezen kívül is van még jó néhány kísérteties összefüggés a könyvben, amire az olvasók felhívták a figyelmemet Twitteren. Ha így visszanézve belegondolok, nagyon hátborzongató. 

Ezek szerint te írtad valósággá. 

Még az is lehet!

A cameo szereplésedet leforgattátok már?

Még nem, de szerdán végre megtörténik! Tegnap voltam a végleges jelmezigazításon. 

Emlékszel még az első jelenetre, ami életre kelt benned a Grisha-trilógiából? 

Az abszolút első, ahogy egy lány keresztülhalad az áthatolhatatlan sötétségen, ami később az Árnyzóna lett. Nem beszélhetek erről sokat, de az a három jelenet, ami számomra a legtöbbet jelenti a trilógiából, bekerült a sorozatba is. 

Tudom, hogy nagyon gyakran hallgatod Ludovico Einaudi zenéjét. Vannak esetleg meghatározott lejátszási listáid a különböző könyveidhez, amiket hallgatsz, miközben írsz? 

Kifejezett lejátszási listám nincsen, de igaz, hogy rengeteg Ludovico Einaudit hallgatok. Amikor a vázlatolás időszakában tartok, inkább csak úgy ömlesztve hallgatom, és amikor belekezdek az átdolgozásba, akkor választok ki specifikus számokat, amik illenek az adott jelenethez és segítenek, hogy én is jobban át tudjam érezni őket, el tudjak merülni bennük. Például a Hat varjú megírásakor nagyon sokat szólt a Time Lapse című szám. A Kilencedik ház közben ugyanarról az albumról a Walk – ezt kifejezetten a főszereplőhöz, Alex Sternhez kötöm. 

Mi az, ami nélkülözhetetlen számodra az íráshoz? 

A laptopom? Jó, vicceltem. Fény. Igyekszem a napfényes órákban aktív lenni, mert amint leszáll az éj, mintha elvágták volna a hatékonyságomat. Felkelek, nem nézek se telefont, se tévét, csak ülök le máris a gépemhez és írok. Hotelekben nehezen haladok, mert ott a szobák általában sötétek. De például az egyik író barátnőm, Marie Lu, bezárkózik egy gardróbba és koromsötétben alkot. Képtelen lennék erre. Számomra nagyon fontos, hogy ki tudjak nézni egy ablakon a fénybe. 

Az árnyék és csont első jelenetéről már beszéltél, de a Kilencedik ház esetében mi volt az?

A Kilencedik ház történetét olyan régóta cipelem magammal, hogy már nem emlékszem, mi volt az első jelenet. Talán az, amikor Alex meg akarja fogni egy barátja kezét, de átsiklik rajta a keze. Alex egész életét meghatározza és beárnyékolja az, hogy látja a holtakat. Jó néhány traumatikus élménye a holtakkal önmagában is komoly szorongást vált ki Alexből, de ez a kivételesen borzalmas, fájdalmas pillanat visszafordíthatatlan következményeket indít el a sorsában. 

Mikor a karaktereidet felépíted, a saját életedből merítesz inspirációt? 

Minden karakterben benne vagyok egy kicsit én magam is. Néha meg is lepődöm azon, ahogy ez megmutatkozik a műveimben. Amikor Nina szemszögéből írtam, kénytelen voltam én magam is újra megküzdeni a gyász és veszteség emlékeivel a saját életemből, mert egyszerűen nem lehet ilyen témákról úgy írni, hogy nem merülsz el bennük te is nyakig. Ugyanakkor ez fikció, nem önéletrajzi mű. Számomra ez a műfaj azt jelenti, hogy átadhatok egy általam megélt élményt, egy érzést olyan formában, ami megérint majd másokat. Remélhetőleg az olvasó eljut majd egy olyan oldalra, ahol azt mondja „Igen! Ezt érzem!”, és az élmény segít neki úgy, ahogy nekem segített, mikor írtam róla. 

Alex engem Kazra emlékeztet viselkedés, az élettel való küzdelem szempontjából [Kaz a Hat Varjú egyik főszereplője, aki hírhedten nem riad vissza semmitől, ha a saját céljai eléréséről van szó]. Ő honnan jött a fejedbe? 

Igen, ugyanolyan kíméletlen ő is. Mindketten túlélők, akik egyfajta félresiklott morált képviselnek az életben maradásuk érdekében. Emellett, ha megnézed, Nina vagy Inej [további két meghatározó karakter a Hat Varjúban] a körülményeikhez képest sok nemeslelkűséget őriztek meg magukban. Kaz és Alex erkölcsi iránytűje megállás nélkül pörög, mindig a helyszínen döntik el, mi segíti őket hozzá legeredményesebben a túléléshez. Alex szüntelenül tépelődik belül, hogy mi is igazán fontos számára, és hogy meddig hajlandó elmenni azért, hogy mentse a saját bőrét, később pedig, hogy másokat megmentsen. Nemrég jöttem rá, hogy a könyveimben szereplő nőkben mindig megvan ez a nemeslelkűség, és megkérdeztem magamtól: miért is csinálom ezt? Eldöntöttem, hogy akarok egy olyan nőről írni, aki ugyanolyan kíméletlen, mint Kaz. Akartam egy női antihőst írni. Alex esetében sok személyes élményem előjött, amit megfogalmaztam a könyvben, és az íráson keresztül dolgoztam fel igazán. 

Üdítő egy ennyire szokatlan női karakter. 

Örülök, ha így gondolod. Én kifejezetten élveztem róla írni. Alex megtehet a könyv lapjain mindent, amit én még álmaimban se merek. 

Néhány mágikus találmány a könyvben egészen elképesztő. Például az Albermale könyv, ami a beleírt kulcsszavak alapján hív elő a könyvtárból releváns köteteket, mint egy analóg Google. 

És hasonlóan téves találatokat is tud kidobni. Rákeresel valamire, és egyáltalán nem biztos, hogy a számodra megfelelő információt kapod meg. Ezt élveztem a legjobban a Kilencedik házban, a mágia megnyilvánulásairól írni, és felépíteni a furcsa szabályrendszert mögötte.