Ágnes
-3 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Szerdán döntenek a kulturális törvénycsomagról

D SOS20191031004
2019.12.09. 10:51

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn reggel indítványozta, hogy a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, mert ezt „kormányzati érdek indokolja”.

A dokumentum szerint a zárószavazást december 11-én, szerdán tartanák meg, összevont vitára utolsó napirendi pontként előző nap kerülne sor, az összegző módosító javaslatról pedig a szavazás napján dönthetnének. Az Országgyűlés oldalára már fel is töltötték a törvényjavaslat szövegét. A hatálybalépés időpontjaként nem szerepel konkrét dátum, csak annyi írnak, hogy a törvény a kihirdetését követő naptól lenne érvényes.

Nem vitás, az állam így nem támogathat tovább működést, ezért a kormánypárti frakciók meg fogják szavazni a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomagot

– írta ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-oldalán megosztva a Magyar Nemzet azon cikkét, amiben egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írják, hogy a Katona József Színházban kialakult helyzet miatt készül megváltoztatni a kormány a kultúra finanszírozásának eddigi gyakorlatát.

Múlt héten kiszivárgott egy 48 oldalas dokumentum a javaslatcsomagról, a parlament oldalán azonban már csak egy 11 oldalas iromány szerepel, és az eredeti tervhez képest több elem kikerült a szövegből, ilyen például a független, nemzetiségi és szabadtéri színházaknak járó működési támogatására vonatkozó módosítás, illetve már nem szerepelnek azok a mondatok, amik arra vonatkoznak,  hogy a magyar kultúra intézményeinek szolgálniuk kell a politika céljait. Noha az első hírek arról szóltak, hogy a kormány az NKA teljes kiüresítését tervezi, és a korábbi tervezetből is kirajzolódott ez a szándék, ez végül nem így történt meg, az NKA szerepe változatlan maradt.

(1) Nem került ki viszont a törvényből a színházak közös működtetésének ötlete (vagyis amikor az önkormányzat, illetve a kormány  közösen biztosítja a működéséhez szükséges forrásokat), igaz, kicsit módosult annak tartalma. A színház közös működtetésére irányuló megállapodásnak garantálnia kell a közös működtetésben működő színház művészeti szabadságát, áll a javaslatban. 

A közös működtetés egyedi megállapodások alapján történne, ami az anyagiakon túl a "vezetői kinevezés módját" is tartalmazza.

Az állam így beleszólhatna a fővárosban (és más ellenzéki városokban) az igazgatók kinevezésébe, de nem általános szabályként kapna vétójogot Kásler Miklós miniszter.

Ugyan a törvényjavaslattal kapcsolatban leginkább a színházak jövőjéről esett szó, a módosítások nemcsak őket érintenék.

(2) Létrejönne a Nemzeti Kulturális Tanács (NKT), aminek elnökét a kormány nevezné ki, tagjai az elnökön kívül a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, és az ún. kultúrstratégiai intézmények vezetői lesznek. A tanács valamiféle kultúrpolitikai irányító-tanácsadó testületnek tűnik, amely javaslatokat tesz a kormánynak.

(3) Ágazatonként meghatározzák a kultúrstratégiai intézmények körét, ezekkel a kormány öt évre kötne finanszírozási megállapodást. Hogy a tanácsi tagságon kívül ez milyen további előnyökkel járna, az nem világos, mindenesetre papíron is rögzítené az informálisan már most is meghatározó kiemelt intézményvezetők (például Vidnyánszky Attila, Demeter Szilárd, Baán László, Káel Csaba) befolyását. Összesen tizenhét kultúrstratégiai intézmény lenne: Nemzeti Színház, Magyar Állami Operaház, Budapesti Operettszínház, Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ, Művészetek Palotája, Honvéd Együttes, Magyar Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Nemzeti Levéltár, Magyarságkutató Intézet, Hagyományok Háza, Néprajzi Múzeum, szentendrei Skanzen, NMI Művelődési Intézet, Nemzeti Filmintézet.

A javaslatban természetesen indoklás is szerepel arra vonatkozóan, hogy miért van szükség ezekre a módosításokra. Íme, az egyik érv, ami az elmúlt napok kormánypárti nyilatkozatai alapján valószínűleg nem lep meg senkit:

A szabályozást az is indokolttá teszi, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő előadóművészeti szervezetekben, ami önmagában is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását.

A tervezetben nem találni nyomát a Demeter Szilárd-féle Magyar Nemzeti Kultúrközpont elképzelésnek, amely egyfajta stratégiaalkotó kulturális konszern lett volna az Országos Széchényi Könyvtár, a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft., Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és tagintézményei, a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft., a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft., a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kít., a Magyar Írószövetség és a Cseh Tamás Archívum tömbösítésével Demeter vezetése alatt.

A hétfői napon napirend előtt több párt képviselői is véleményezték a törvényjavaslatot.  Szabó Tímea, a Párbeszéd Társelnöke  úgy értékelte, hogy ugyan puhított a kormány a kulturális törvényjavaslaton, de az az egész kultúra szabadságát és függetlenségét készül "egy csapásra kinyírni".  Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára pedig Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetőjének napirend előtti felszólalására válaszolva leszögezte, hogy a Nemzeti Kulturális Alap rendszerében sincs módosulás, az NKA nem szűnik meg,  és nem csökkenek a forrásai sem.

(Borítókép: Soós Lajos / MTI)