Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMJövőre szabadon hozzáférhetővé válnak Margaret Mitchell és Strauss művei
További Kultúr cikkek
- Patti Smith olvasott fel Krasznahorkai László művéből a New York-i könyvbemutatón
- A legjobb, amikor Marics Peti a Balatonban köt ki
- Újraértelmezték Csajkovszkij klasszikusát, Londonban már a feminista Diótörőt játsszák karácsonykor
- Heves nyomozás folyt, még a bírókat és a tudósítókat is kifaggatták
- 10+1 gasztrokönyvet ajánlunk karácsonyra
Európában a szerző halála után hetven évig védi a szerzői jog az alkotásokat, utána minden mű közkinccsé válik, vagyis szabadon másolható, terjeszthető lesz. Az év első napján így mindig újabb alkotói életművek szabadulnak fel a jogvédelem alól, 2020. január 1-jén például Margaret Mitchell Elfújta a szél című regénye, Richard Strauss opera- és dalirodalmi művei, illetve Balázs Béla szerzeményei, jelentette be a szerzői jogvédelemmel foglalkozó Artisjus.
A szerzői jogi védettség az évkezdetkor minden olyan alkotás (zene, film, könyv, stb.) esetében meg fog szűnni, aminek utolsó élő szerzője 1949-ben hunyt el. A szellemi jogi tulajdonokat védő jogszabályzat a fizikai tulajdonétól eltérően csak bizonyos ideig nyújt oltalmat a szerzőnek, feltalálónak vagy a jogtulajdonos örökösöknek, a szerzői jogot az Európiai Unión belül egységesen 70 évig védik. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban csak a szerző, vagy a jogok örökösének engedélyével lehet az adott szerzeményt nyilvánosan felhasználni. A védelmi idő azért nyúlik több évtizedre, hogy a szerzői jogdíj az alkotó halála után is bevételt jelenthessen örököseinek.
Fontos viszont az is, hogy a szerző jogi védelme habár lejár, az úgynevezett névjog nem, tehát 2020-tól sem mondhatja senki, hogy például ő szerezte igazából Strauss Don Juanját. A zenei művek esetében érdemes figyelni, hogy a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóknak is vannak jogai, így például egy 1949-ben meghalt dalszerző kottái valóban jogtiszták, de az előadásokról készült felvételek nem, hiszen ott a dal előadójának és a hangfelvétel előállítójának is vannak szerzői jogai. Fordítások esetén a fordító is rendelkezik saját szerzői joggal, így attól még a magyar változat nem feltétlenül számít közkincsnek, hogy az eredeti már az.
2020. január 1-jével azonban az biztos, hogy az Európai Unió közkincsévé, így nyilvánosan, engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül is használhatóvá válik majd
- Margaret Mitchell Elfújta a szél című regénye angol nyelven
- Richard Strauss művei, mint például a Don Juan, az Elektra, vagy a 2001 Űrodüsszeia nyitánya, az Imigyen szóla Zarathustra.
- Balázs Béla Kossuth-díjas író, költő és filmrendező művei, mint A kékszakállú herceg várából készült opera, vagy a Valahol Európában című film forgatókönyve.
- A Nyugat alapítójának, Ignotus Hugónak művei
- A Mephisto írójának, Klaus Mann-nak alkotásai
Továbbá az erdélyi magyar írónő, Berde Mária, Farkas Jenő cigányprímás, Edmund Eysler osztrák zeneszerző és Herbert Stothart Oscar-díjas zeneszerzői szerzeményei is közkinccsé válnak.
Ezek a művek, amennyiben minden társszerzőjük, illetve fordítójuk is legalább 70 éve elhunyt, ingyen és szabadon felhasználhatók, még annak ellenére is, hogy egyes országokban 70 évnél is hosszabb a szerzői jog védelme: az EU-n belül ugyanis az EU határain kívül született művekre is a 70 éves ciklus él.